8. Felelsz Vagy Mersz?
Hadművelet indul. Gondoltam, miközben ördögi vigyorral meredtem rá...
"Oké. Azt akarom, hogy sétáld végig a harmadik emeleti főfolyosót magassarkúban, oda-vissza." Vigyorogtam gúnyosan, mire eltátotta a száját, a másik három pedig újabb röhögésben tört ki. Édes a bosszú.
"Tudod mit? Rendben. Melyikőtök nagyobb kislány?" Kérdezte.
"Az én cipőm nagyobb, ha ez a kérdés, de ha szét mered zúzni a Channel cipőimet, levágom a golyóidat, és megetetem veled." Felelte Kata halálos komolysággal, mire belőlem tört ki a röhögőgörcs. Sármos a száját elhúzva állt fel a magassarkúkban billegve, mire a telefonomat előkapva videóztam végig a 10 perces parádét a folyosón. Hát nem mondom, régen láttam ennyi borulást egy helyen. Mikor visszaért, úgy dobta le magáról a lábbelit, mint aki valami ragadós betegségtől szabadult meg, és a játék végéig bizalmatlanul méregette.
"Oké Sármos te jössz!" Vigyorogtam rá.
"Legyeeeeen..... Kata. Felelsz vagy mersz?" Kata pajkos vigyorral vágta rá.
"Felelek." Majd rám kacsintott.
"Rendben. Csók, házasság, gyilkosság. Legyen egyszerű. Öhm... Szasza, Kolos, Edina. Ki melyik?" Kérdezte.
"Egyértelműen Edinával házasodnék össze, Szaszát lesmárolnám, és akkor.... Bocsi Kolos, de téged kell hogy kinyírjalak. Vagy várj! Nem is! Szaszából van még egy, ott van Sármos. Ahhhaaa! Akkor Kolossal smaciznék, fura ikerből meg elég egy is." Fejtette ki, mire büszkén néztem rá.
"Na gyere drágám, itt a hűségem jele." Térdeltem elé, majd az ujjaimon lévő gyűrűk egyikét kecsesen kinyújtott gyűrűsujjára húztam. Kata halkan felsikkantott, majd kezét a száink közé téve álcsókolózni kezdtünk. A poén az egészben az volt, hogy a srácok nem láthatták az ajkaink közé rakott kezet, így amikor elváltunk tátott szájjal meredtek ránk.
"Szóval kicsi nyuszikám! Felelsz vagy mersz?" Rebegtette a pilláit az új 'feleségem'.
"Oh bébi, azt hiszem mernék inkább ha meg nem sértődsz." Csavargattam egy hajtincsem. Kata bólintott.
"Jól van asszony, akkor azt akarom, hogy fehérneműben, és zokniban szaladj végig a cselédfolyosón." A fiúk hatalmas huhogásba, mi ketten meg oltári röhögésben törtünk ki. Mindenben benne vagyok alapon megkaptam a dresszem alját, és Koloshoz vágva rohantam végig a szolgálati folyosón. Szakadva ültünk vissza a székekbe, amikor Kolos nekem adta a kapucnis felsőjét ahogy elhaladt mellettem.
"Mit csináljak vele?" Értetlenkedtem.
"Vedd fel...kérlek." súgta a fülembe, majd a helyére ment. Mikor láttam, hogy valóban nem akaródzik neki visszaadni a ruhám, mosolyogva bújtam bele a puha anyagba, ami a 'csöppnyi' magasságkülönbségünk miatt bőven a fenekem alá ért, a combjaimat is eltakarta. Igaz ez a darab még neki is egy kicsit nagy volt. Ahogy áthúztam a fejemen megcsapott az illata. Az egész pulcsi átvette Kolos isteni parfümjének az illatát. Mosolyogva húztam magam alá a lábaimat, és öleltem át magam a karjaimmal.
"Valaki aztán befészkelte magát." Jegyezte meg Sármos piszkálódva.
"Jól látom, hogy az ott Kolos pulcsija?" Tette hozzá Szasza, mire az említett felé pillantottam, de ő csak maga elé nézve mosolygott, mint a kisgyerek karácsonykor.
"Oké. Szasza! Felelsz vagy mersz?" A srác felkapta a fejét, majd gondolkodás nélkül a 'mersz'et választotta.
"Csókold meg az ikredet. De úgy rendesen." Böktem ki a jó előre kigondolt kérdést, mire Kolos hitetlenkedve felröhögött, és előkapta a telóját.
"Hát erre még én is adok memóriát a kártyámból." Mondta felnyitva a kamerát. A két idióta hülyén becézgetni kezdte egymást, majd összehajolva teljesen természetesen megcsókolták egymást. Csókolóztak. Sokáig. Közben valahogy Katához került Kolos telója, és kommentálta az eseményeket, az említett pedig mellettem ült, és én a fejemet az ölében fektetve röhögtem, míg ő a derekamat átkarolva nézte a legjobb barátait ahogy elvesztek egymás szájában. Hangos cuppanással váltak el egymástól, majd mint akik most jöttek rá mi történt, színpadiasan kezdték törölgetni a szájukat, Szasza pedig gyorsan kimászott bátyja öléből. Jó 10 perc kellett amíg végleg sikerült lenyugodnunk annyira, hogy Szasza Koloshoz intézhesse a kérdését. Kolos egy laza 'merek'kel végigsimított az oldalamon, mire Szasza kimondta a valaha volt legnevetségesebb kérést.
"Hagyd, hogy Hercegnő kisminkeljen. De teljesen. Legyen belőled is egy kis Hercegnő. Tudod hogy passzoljatok ha már ennyire összemelegedtetek." Mondta, mire azonnal felültem.
"Szabad?" Néztem lelkesen Kolosra, aki a derekamat megszorítva fájdalmasan bólintott. Kata szerintem már a fulladás szélén állt annyira röhögött, majd nemes egyszerűséggel elfeküdt Szasza ölében, hogy ezt a csodás tevékenységet ketten folytathassák. Én felsprinteltem a tornyomba, majd a sminkcucccomat felkapva vágtattam vissza, de a szobába érve a szőnyegben elakadva Kolos mellkasán kötöttem ki, mire a többi idióta még inkább röhögni kezdett.
"Ne haragudj." Néztem rá. Kolos mosolyogva tűrt a fülem mögé egy kósza hajtincset.
"Így is jó." Motyogta, majd könnyűszerrel megemelt, és az ölébe ültetett. Lovaglóülésben trónoltam rajta, majd amikor elhelyezkedtem neki is láttam a műalkotásnak. Kata megint csak gondosan dokumentálta az egész folyamatot, míg Kolos folyamatosan ficánkolt a kezeim között. A szemceruzát egyszerűen nem bírtam feltenni mert folyton pislogott.
"Hagyd abba!" Nevettem rá.
"Mit?! Ne pislogjak? Azt hogy csináljam? Elvégre ember vagyok, muszáj pislognom!" Akadt ki teljesen, mire a bal tenyeremet az állkapcsára simítva vigyorogtam rá.
"Fókuszálj rám. Úgy jobb lesz." Nevettem, majd végre sikeresen meghúztam a csíkot a szeme körül.
"És kész is lennél. Várjunk. Rúzs." csettintettem, majd kotorászni kezdtem a vörös rúzsom után.
"Ne csak azt ne. Egyáltalán le fog ez jönni rólam rendesen?!" Kérdezte kétségbeesetten kb. 9 milliomodszor a művelet során. Hangosan felsóhajtottam.
"Igen le fog jönni. Szerinted mi hogy csináljuk? Lazítsd el a szád." Kolos fura arcot vágott, majd tette amit mondtam. Gyorsan felkentem neki a vörös kencét.
"Okés dörzsöld össze." Instruktáltam, mire valami furán kezdte összedörzsölni az ajkait, amitől a szája körül is piros lett.
"Ne ilyen idiótán!" Kaptam oda, majd óvatosan igazítottam meg a mutatóujjammal.
"Na kész is van." Vigyorogtam boldogan.
"Ha ez nem jön le rólam, és holnap ilyen állapotban kell fogadnom az új csajt és srácot, akik este jönnek, komolyan mondom toronyfogságra ítéllek Hercegnő. És akkor várhatod a szőke hercegedet." Fenyegetőzött, mire érdeklődve néztem rá.
"Kik jönnek?" Vállrándítás.
"Luca, a Győri körzet vezetőjének a lánya-távoli rokon-, és egy Dávid nevű informatikazseni a... na azt nem tudom hogy ő honnan jön, de a lényeg, hogy holnap jelenésképesen kell kinéznem!" Mondta, mire bólintottam és visszaültem a saját helyemre.
Az nap további része is így telt, majd estefelé már rohadt éhesek lettünk, és felhozattunk némi kaját. Mikor már mindenki tele volt, beültünk a moziterembe, az ikrek és Kata becsörtetve az első fotelekbe, míg Kolos odaült mellém a többszemélyesbe. A légkondícionáló miatt itt jelentősen hűvösebb volt, így esteledve pedig kifejezetten hideg volt ittbent.
"Fázol?" Súgta Kolos, amikor összegömbölyödtem. A filmre szegezett tekintettel bólintottam, mikor Kolos magához húzott, és ránk terített egy takarót. A belőle áradó melegségtől akaratlanul felsóhajtottam, mire Kolos mosolyogva szorított magához, és így néztük tovább a filmet. Lassacskán erőt vett rajtam a fáradtság, és Kolos lassan simogató keze a vállaimon, így a fejem előrebukott, és a hírhedt tartományvezető lágy ölelésében csukódtak le a szemeim, hogy álmomban újra átélhessem a mai nap fénypontjait mégegyszer...
--------------------------------------------------------
Aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!^^
Olyan édesek nem?<3
Na mindegy is. Itt az ígért rész, és nőiesen bevallom eddig ez a kedvenc részem. :) Imádtam írni, remélem ti is imádjátok majd olvasni. ;) A vége kissé rövidke tudom, de már így is a tervezettnél jóval hosszabbra sikeredett (remélem nem gond). Nagyon sajnálom hogy nem került fel tegnap, anyum lekapcsolta a netet, és éjszaka már nem tudtam feltölteni... :(
Viszont ez a rész nagyon sokat jelent nekem, úgyhogy néhány kommentnek nagyon nagyon tudnék most örülni... :) Imádlak titeket, köszi, hogy olvassátok, és a következő fejezetig: maradjatok szuperek! ;)
Anne<3
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro