Mintha lassított felvétel lenne, Kolos aranyosan elmosolyodik, majd a szemét lehunyva finoman helyezi ajkait az enyémekre...
Tűzijáték? Nem nem. Sokkal inkább atombombarobbanást érzékeltem ahogy a szája az enyémhez ért. A többiek hangos hujjogatásba kezdtek, mire pirultan húzódtam el Kolostól. Ő csak mosolyogva ölelt magához féloldalasan. 

"Na végre gyerekek! Ez a szexuális feszültség már kezdett kibírhatatlan lenni." Ujjongott Kata. 

"Remélem ti nem lesztek olyan kibírhatatlanul gusztustalanok, mint ezek ketten." Szörnyülködött Sármos ikre felé mutogatva. 

"Nyugi talán annyira azért nem..." nevetett Kolos, majd Lucára nézett. 

"Luca?" A lány kérdőn nézett rá, mire Kolos felhúzta a szemöldökét.

 "Ja! Felelek." Vont vállat. 

"Oké. Mióta utoljára nálatok jártam, hányszor próbált elcsábítani a mi imádott Imrénk és hogyan?" Luca céklavörös arccal nézett a fiúra. 

"Öhm... Belopózott a szobámba, virágot küldött, megpróbált megcsókolni, bejárt az óráimra, üzengetett Atin keresztül... asszem ennyi..." motyogta szégyenkezve. 

"Ha? Mi van? Ki az az Imre? És ez az... Ati?" Furcsálkodott Kata. Hát persze, az örök kíváncsiskodó. 

"Hát... Imre egy alkalmazott apa cégénél, aki eltökélte, hogy elvesz feleségül, Ati pedig Attila. Az öcsém." Magyarázta. 

"Van egy öcséd?" Csodálkoztam. 

"Aha, jövő héten jön látogatóba, 18 éves, 10 hónap van köztünk." Mosolygott. Látszik hogy szereti az öccsét. 

"Uram, Helga van itt." Lépett be az ajtón az egyik őr, mire az ikrek elfehéredtek, Kolos pedig abban a pillanatban ellökött magától, és felpattant. 

"Hol?" Kérdezte, miközben az arcáról semmit sem tudtam leolvasni. 

"Az úr lakótornyába ment lepakolni." Hajtotta le a fejét a férfi, mire Kolos azonnal elindult a mondott irányba, míg én kérdőn néztem körbe. 

"Ez meg mi volt? Ki az a Helga?" Kérdeztem értetlenül. 

"Kolos első szerelme. Előtted az egyetlen. Játszik vele folyamatosan. Lelép, aztán a legváratlanabb helyzetben újra feltűnik. Reméltem hogy az utolsó után nem jön vissza. Kolos vakon hiszi, hogy jó nő és szereti őt. Teljesen megbolondítja. Mintha elveszítené a józan eszét. Azért most itt vagy, biztosan nem lesz semmi." Biztosított Sármos. Hezitálva bólintottam. Tovább beszélgettünk, nevetgéltünk Kolos nélkül. Szuper napot töltöttünk együtt, a többiek ügyesen elterelték a figyelmem Helgáékról, akik még vacsorára sem jelentek meg. Aztán késő este a lányokkal megnéztük a Magic Mike XXL-t Kata kérésére, majd hulla fáradtan dőltem az ágyamba. Félálomban éreztem, hogy valaki bemászik mellém az ágyba, és átkarolva maga felé fordít. 

"Kolos?" Súgtam félig lehunyt szemhéjjal. Ő csak elmosolyodott, majd lassan birtokba vette ajkaimat egy édes csók erejéig. 

"Hol...?" Kezdtem, de Kolos apró szájrapuszival hallgattatott el. 

"Sssshhhh... Most csak aludj." Suttogta, majd mellém fekve magához húzott és lehunyta a szemét, mire boldogan hagytam, hogy az enyémek is lecsukódjanak...

Reggel egyedül ébredtem, de csak vállat vonva készültem elő a mai napra. Valamiért rossz előérzetem volt. A fejem legmélyére szorítva a negatív gondolatokat indultam el az étkezőbe. A többiek Kolos, az ikrek és ez a titokzatos Helga kivételével már mind ott voltak. Közéjük leülve láttam neki a rántottámnak, majd evés után Dáviddal még mindig beszélgetve sétáltunk visszafelé az órákra készülve. 

"Ne, komolyan?!" Nevettem valamin, amit Dave mesélt, amikor az egyik résnyire nyitva hagyott ajtó mögül kiabálást hallottam. Dave-el kérdőn összenéztünk, majd őt csendre intve léptem az ajtóhoz és lestem be a kis szobába. Az ikrek, és a szerelmem egy ismeretlen, dús fekete hajú, magabiztosnak tűnő lánnyal vitatkoztak, illetve az ikrek igen. Kolos mintha mellette állt volna. 

"Hogy képzelted ezt Kolos? Hogy gondoltad ezt, hogy idegen lányt hozol ide a beleegyezésem nélkül. És még közel is engeded magadhoz. Azt hiszed nem vettem észre, hogy kiszöktél az éjszaka?! Hol voltál?! Azt hiszed nem tudom, hogy azzal a kis ribanccal töltötted az éjszakát?" Visított irritálóan magas hangon. 

"Igen vele volt." Kiálltott vissza Szasza. "És képzeld meg is csókolta! Nem is egyszer." Tette hozzá Sármos. "Hercegnő ezerszer jobb nálad." Helga felhorkantott.

 "Ugyan kérlek.... Ez egy kurva. Csak úgy megcsókoln-... Várj! HOGY MIT CSINÁLTÁL?! AZOK UTÁN, HOGY TEGNAP DÉLUTÁN LEFEKÜDTÉL VELEM, TE CSÓKOLGATTÁL EGY LÁNYT A HÁTAM MÖGÖTT?!?!" Üvöltött.

 "Inkább az orrod előtt. És amíg te leléptél...." kezdte Szasza, de Kolos közbevágott. 

"ELÉG! Hallottad, hogy üzleti úton volt!" Kiáltotta, majd megragadta a nő kezeit. "Kérlek Helga ne haragudj rám! Úgy örülök, hogy visszajöttél!" Ölelte meg, mire amaz ellökte magától. 

"Nem is tudom Kolos. Megcsókoltad." Fordított hátat. 

"Csak egy játék volt! Felelsz vagy Merszeztünk, nem jelentett semmit ígérem! Kérlek Kicsim, tudod hogy csak téged szeretlek!" Könyörgött Kolos, mire milliónyi kés fúródott a szívembe. Hogy teheti ezt velem? Nem jelentett semmit?... Dávid teljesen begurulva akart berontani a szobába, mire gyorsan lefogtam. A dulakodásra Kolos odalépett az ajtóhoz. 

"Dina? Dave? Mi van veletek? Mit csináltok itt?" Dávid már vette a levegőt, amikor hátranyúlva belecsíptem a combjába, hogy elhallgattassam. 

"Semmit Kolos." Erőltettem egy mosolyt az arcomra. "Csak kiabálást hallottunk, minden oké?" Simítottam meg a karját. Kíváncsi voltam mit reagál. De ő csak a száját beharapva nézett le rám. 

"Persze kedves. Csak az ikrekkel szólalkoztunk össze egy kis papírmunkán, nem nagy ügy." Mosolygott. Összetörve ejtettem le a kezem magam mellé. Erre számítottam, de akkor is meghaltam belül. Amikor pontosan tudod az igazat, de azért rákérdezel, és egyenesen a szemedbe hazudik. Egy magányos könnycsepp gurult le az arcomon, mire lehajtottam a fejem. Mögöttem Dave már remegett a dühtől. 

"Dina?" Kérdezte Kolos, és felém nyúlt, de én undorodva hajoltam el tőle. 

"Egy utolsó mocsadék vagy Nagy Kolos! Soha többé ne merj Edina közelébe menni, mert velem gyűlik meg a bajod." Mondta Dave dühtől akadozó hangon, majd magához húzva emelt az ölébe és indult el a folyosón a tornyok felé. Visszanézve az ikrek néztek utánam. Sármos undorodva fordult el Kolostól. Szasza megpaskolta barátja hátát. 

"Gratulálok haver, ezt a lehető legjobban megcsináltad. Komolyan minden elismerésem." Köpte gúnyosan a szavakat, majd felhorkantva hagyta ott a lefagyott férfit. 

"Soha többé nem akarom látni..." zokogtam erőtlenül Dave pólójába, aki csitítgatva vitt fel a szobámba, ahol Luca és Kata elakadó lélegzettel rohantak oda, ahogy Dave óvatosan letett az ágyamra. Mondjuk úgy, hogy aznap Mazsi inkább játszott pszichológust a szobámban semmint tanárt a teremben...

---------------------------------------------------------
Helloooooo kedveskéim! Bocs a késői feltöltésért, marhára pofon vágott ez a vírus a lázzal, esélyem se volt írni, de igyekszem visszatérni! :)
Készen állok viselni tettem következményeit, ne kíméljetek! Csak nyugodtan írjátok a véleményeket, a komment rész csak rátok vár, kíváncsian várom a visszajelzéseket! ;)
És a következő fejezetig: maradjatok szuperek! ;)
Anne<3