A kastély ismeretlen folyosóján sétáltam végig... Lépteket hallottam körülöttem. "Kolos?..." Szóltam halkan... "Dina? Mit csinálsz itt? Semmi keresnivalód a várban. Ilyenkor főleg nem. Nem várhatott holnapig?" Fogta meg a kezem. "Látni akartalak..." suttogtam mikor átkarolt. "Szeretlek Dina...." suttogta a hajamba.......
Halvány mozgásra ébredtem. Mintha valaki fújkálná az arcomat. Ahogy jobban magamhoz tértem, több dolgot érzékeltem egyszerre. Először is még mindig Kolosnál vagyok.... Honnan tudom? Egymáshoz préselődve feküdtünk, a lábunk összegabalyodva, kezeim a mellkasán, az övéi a derekam körül, szorosan tartott magához. Megint éreztem a csiklandósságot az arcomon, így lassan kinyitottam a szemeim. Kolos feje milliméterekre volt az enyémtől, ajkai közvetlenül az enyémek előtt, halkan szuszogott rám álmában. Ijedtemben ösztönösen mozdultam hátra tőle, mire nyöszörögve húzott magához. 

"Ne hagyj itt kérlek..." Hirtelen kivágódott az ajtó és a 2 lány 2 fiú páros hápogva dermedt meg az ajtóban. 

"MI A JÓ FÉSZKES FENE FOLYIK ITT?" kiálltott Sármos elképedve. Reflexszerűen ugrottam ki Kolos mellől, aki lendületből rántott vissza. 

"Alszunk minek látszik. Ne ordibálj korán van. Amúgy mondtam már hogy kopogj ha bejössz. Na hess!" Motyogta Kolos a vállamba de még mindig nem volt hajlandó kinyitni a szemét. A többiek döbbenten álltak, mire álmosan mordult fel. 

"Mi van már? TŰNÉS!!!" drága barátaink ijedten hagyták el a szobát. Kolos megkönnyebbülten sóhajtott, miközben magára húzott, így a fejem a mellkasán pihent. Kuncogva öleltem át, mire félmosolyra húzódtak ajkai. 

"Hogy vagy?" Kérdeztem, mire halk hümmögéssel válaszolt. 

"Sokkal jobban." Végighúzta az ujjait az oldalamon, mire muszály volt halkan felnevetnem. Pár perc után tenyerem a mellkasára simítva jegyeztem meg. 

"Fel kéne kelnünk..." Kolos szimpla kelletlen morgással felelt. 

"Muszály?!" Szorított meg. 

"Mhm..." szuszogtam, majd hirtelen felültem. 

"El kell kezdeni a napot." Nyújtózkodtam, mire ő is feltápászkodott. 

"Akkor lejössz velem edzeni. Nem voltam egy ideje..." dörzsölte az arcát. 

"Oh igen? Ki mondja?" Cukkoltam. 

"Én. Az elején szóltam, hogy te leszel az edzőpajtim." Mondta miközben álmosan pillantott rám. 

"Aaaaaaaaaaw!" Búgtam. Úgy nézett ki, mint egy ártatlan kisgyerek. Olyan cuki volt! Akaratlanul is odahajoltam, és kisimítottam a rakoncátlan tincseket a homlokából. Bágyadt mosollyal nézett rám. Pár pillanatig farkas szemet néztünk. 

"Na én mentem átöltözni." Pattantam fel. Válaszra sem várva futottam el a saját szobámba. Szokásos reggeli tennivalóim után laza cuccban indultam el reggelizni. A folyosón az edzőtermekhez levezető lépcsőnél azonban Kolos állt edzőcuccban karba font kézzel. 

"O-ó..." vigyorodtam el játékosan. 

"Nem szöksz meg megint. Jössz velem edzeni." Indult meg felém lassan. 

"De a reggelim..." kezdtem, mire vigyorogva szaladni kezdett felém. Sikítva kezdtem rohanni előle. Már a folyosó végén jártam amikor két erős kar fonódott a derekam köré, és emelt fel a földről. 

"Megvagy." Kuncogott a fülembe. Kacagva hagytam, hogy magával cipeljen a reggeli edzésére...

Azután a reggel után egyre több időt töltöttünk együtt. Kolos tényleg megváltozott. Még emlékszem a könyvtári incidensre, és kezd értelmet nyerni számomra sok minden. Így 2 hónap után Kolossal bőven átléptük a legjobb barátok fokozatot. Hogy most mik vagyunk? Nagyon jó kérdés. Gyakran elcipel magával hivatalos ügyekben is, illetve belóg az óráinkra, csakhogy okoskodjon, mire Mazsi legtöbbször jó pár perc könyörgés után tudja eltűntetni a szobából. Egyébként a tanulás nagyon jól megy a lányokkal, Mazsi nagyon elégedett velünk, ami jó hír. Dávid már teljesen beilleszkedett, oszlopos tagja a bagázsnak. Hatalmas flört a srác, de nem ártalmas. Irtó jó humora van, és végül már Kolossal is jól kijön. Egyébként Kata és Szasza pár hete összejöttek, és undorítóan boldog párost alkotnak. Irtóra oda meg vissza vannak egymásért, és nem is igazán rejtegetik (khm... folyosón smárolás, reggelinél smárolás, ebédnél smárolás, edzés közben  smárolás stb....). Kolossal reggelente rendszeresen járunk le edzeni. Az ikreket előléptették, így ők sokat vannak távol, Kata legtöbbször Szaszával tart, így már őt sem látni annyit. Luca és Dávid a hivatalban kaptak állást, és még ezt Dávid nagyképűen fogadta, Luca odáig van a munkájáért.... Igazából fogggalmmam sincs mi a szöszt csinál a csinos kis irodájában, de élvezi.
Mivel Kolos szerint mindenkit ölelgetek, ő pedig akart valami egyénit, és a lányokkal pusziszkodom, kitalált egy olyan köszönés-szerű képződményt, amit ő Kolina puszi-nak nevez, és abból áll, hogy én az állára, ő pedig az orromra ad puszit, a kettő egyszerre. Sármos szerint ez 'indirekt csókolózás' de az ő véleményére nem adunk, imád minket heccelni. Az egyetlen aki rosszul viseli a változásokat az Gellért. Bár rendszerint már csak magának elmotyog egy 'mindenki megőrült' szerű gondolatot, és a fejét rázva hagy ott minket.
A társalgót a törzshelyünkké alakítottuk át, és most éppen a szokásos hétvégi Felelsz vagy Mersz köreinket futjuk. Dávid épp az előbb azt kérte Katától, hogy nyalja meg Sármos talpát. Kata a küldetés teljesítése óta visítozik fel alá ugrálva a szobában, mi pedig szakadunk a röhögéstől. 

"FÚÚÚÚJ!!!FÚJFÚJFÚJFÚJFÚJ!AAAAAAAAAAAAAA!FÚJ!SZOKTÁL TE LÁBAT MOSNI?!" Sikított Sármosra, mire az gondolkodó fejet vágott. 

"Hébe-hóba." Bólintott végül. Kata duzzogva huppant vissza barátja mellé, és lebiggyesztett ajkakkal bámult rá. 

"Uhh. Sajnálom Baba, de így tuti nem csókollak most meg." Sajnálkozott Szasza röhögve átkarolva a barátnőjét. Kata puffogva ugrott fel mellőle. 

"Mentem fogat mosni. Pár százszor.... Dávid utállak, Sármos csak.... fúj. Luca! Tied a kérdezés joga, folytassátok, pár perc és jövök." Szaladt el a mosdó irányába. Luca mosolyogva fordult felénk. Szeme Dávidon állapodott meg. A fiú kapásból merekkel válaszolt. 

"Akkor Dávid egy Shakira imitációt szeretnék látni. Hips don't lie. Mehet." Indította el az említett számot a hifire csatlakoztatott mobilomról. Dávid az asztalra pattanva kezdte tátogni a szöveget, illetve idiótán illegetni magát. Már a nevetéstől könnyezve fúrtam a fejem a mellettem ülő Kolos pulcsijába. Mire végzett Kata is visszaért, sőt ő is élvezhetett még néhány pillanatot a fergeteges showból... Persze Szasza ezt is felvette a telójára. Dávid kipirulva, fáradtan rogyott le a fotelébe. Nem bírtam abbahagyni a nevetést. 

"Elég lesz Hercegnő. Hallod Dina fejezd be?!" Akadt ki Dávid mire odemenve cuppanós puszit nyomtam a fejére. 

"Szeretünk Dave!" Kacsintottam rá. 

"Oké oké persze. Kolos. Felelsz vagy Mersz?" Nézett rá eltökélten. Kolos állta a szemkontaktust és kislányos hangon kiálltott rá. 

"Merek Shaki!" Dave felmordult. 

"Igen?! Jólvan te akartad! Kolos, csókold meg a legszebb lányt a jelenlévők közül. De úgy, hogy elhiggyem hogy tetszik neked." Vágott elégedett képet Dave, azonban Kolos elszántan fordult felém, majd az ölébe ültetve nézett mélyen a szemembe, miközben magabiztosan hajolt felém. Mintha lassított felvétel lenne, Kolos aranyosan elmosolyodik, majd a szemét lehunyva finoman helyezi ajkait az enyémekre...

-------------------------------------------------------
Tön-tön-tööön! :D
Tudom tudom szemét vagyok, semmi gond. Mindenki szépen leteszi a kivégzésemre szánt eszközöket, visszaül a formás kis popsijára, és megvárja a holnapi részt. :D :D ;D
Újfent hello mindenkinek! Üdvözlök minden új arcot, és régiek; hello kedveskéim! A sztori újra sínen van, és az események fűtöttebbek mint valaha! ;)
Igyekszem sietni a kövi résszel, tudom hogy tűkön ülve várjátok!
Köszi a sok kommentet, szavazatot, királyak vagytok gyerekek!
És a kövi fejezetig; maradjatok szuperek! ;)
  Anne<3