Az élet tele van fordulópontokkal, s ez fokozottan igaz volt Cathy-ére is, amióta Sohaországban tartózkodott. Többször is kénytelen volt változtatni az álláspontján, miután magában átgondolt egyet s mást, és így jutott el oda, hogy hirtelen azt kívánta, bárcsak a kalózok minél tovább a szigeten maradnának. Kezdetben bármit megtett volna azért, hogy a Jolly Roger a lehető leghamarabb vitorlát bontson, de mióta megfogalmazódott elméjében Wendy kiszöktetésének gondolata, rájött, hogy ehhez a művelethez sajnos szüksége van a hajóra is.

Ám mielőtt ezt a tervet életbe léptethette volna, még sok részlet várt kidolgozásra, s rengeteg türelemre volt szüksége, hogy mindent töviről hegyire megtervezhessen. Nem csúszhatott semmi hiba a gépezetbe ― egyetlen rossz lépés, és örökre elveszítené Pan bizalmát. Nem engedhette meg, hogy a fiú bármit is megsejtsen a szándékáról. Tudta, hogy Pan őt nem bántaná ― arra viszont nem vett volna mérget, hogy a barátaira sem emelne kezet. Egyedül Bae életben maradása volt fontos a számára ― Wendyt és Timmyt lelkiismeret-furdalás nélkül tenné el láb alól, ha keresztezni mernék a terveit. Cathy nem tudta, hogy kiben bízhatna meg, kivel oszthatná meg a kétségeit ― ugyanis szüksége volt valakinek a támogatására, jó tanácsára.

Kétségbeesetten szüksége volt... egy felnőttre.

Eljött az ideje, hogy újra felkeresse Tinkerbellt.

* * *

Kivárni a megfelelő alkalmat nem volt éppen gyors folyamat, de Cathy kivételesen erőt vett magán, és nem siette el a dolgot. Végre eljött a nap, mikor Pan kijelentette, hogy elvonul Hookkal tárgyalás címszó alatt, s a lány búcsút intett neki, majd miután a fiú eltűnt a szeme elől, bevetette magát a fák közé. Reményei szerint lesz egy-két szabad órája, mielőtt Pannek feltűnik a hiánya, de ráér majd később kieszelni valami magyarázatot a hosszas távolmaradására.

Emlékezetből megtalálni a helyes útvonalat nehezebb feladatnak bizonyult, mint hitte, de nem akarta magával vinni Timmyt, hogy segítsen neki ― félt, hogy bajba keverné a kisfiút, ezért inkább egyedül vágott neki az ösvénynek. Éberen fülelt menet közben, hogy elkerülje a veszélyes állatokat (és az elveszett fiúkat), s óráknak tűnő menetelés után (ami valójában fél óra sem volt) elérkezett ahhoz a tisztáshoz, ahol legutóbb jártakor Tinkerbell kést szorított a torkához. Innen már könnyedén rátalált a nő által felépített bungalóra, s a megkönnyebbüléstől és kimerültségtől kapkodó légzéssel sietett oda a házhoz, hogy bekopogtasson. Hátra kellett ugrania, mivel az ajtó szinte rögtön kitárult, felfedve a mögötte álló, piszkos, szőke fürtjeit kontyba kényszerítő nőt, aki a kezdeti meglepődés után mosolyt varázsolt az arcára.

― Jókor érkeztél, mindjárt kész az ebéd.

― Igazából nem emiatt jöttem...

Ám Tinkerbell már vissza is sietett a tűzhelyhez, végig sem hallgatva a mondatot, úgyhogy Cathy is követte őt a biztonságot nyújtó falak közé. Letelepedett az egyik nádszékre, onnan nézve a kondért kavargató nőt, aki valamiféle fűszert szórt bele a rotyogó levesbe. Cathy bánta, hogy sosem nyílt alkalma megtanulni rendesen főzni ― érdekes és hasznos tevékenységnek tűnt, olyasvalaminek, ami nem csak kreativitást igényel, hanem finom végeredményt is nyújt (már ha jól csinálták). Amíg az ebéd készült, csendben voltak. Cathy hagyta a másikat koncentrálni, s addig megpróbálta összeszedni a gondolatait, hogy összefüggően elő tudja adni a mondókáját. Végül a nő két fatálat helyezett az asztalra, s Cathy kezdeti tiltakozása ellenére az utolsó cseppig elfogyasztotta a zöldséglevest ― szervezete már meglehetősen hiányolta a vitamindús étkezéseket.

Egy ideig csak a szürcsögés és az evés zajai hallatszottak, ám amint mindketten letették a kanalat, Tinkerbell ráemelte világoszöld szemeit.

― Rég láttalak ― mondta a nő, úgy vizslatva az arcát, mintha bántalmazás jeleit keresné rajta. ― Minden rendben?

― Nem ― felelt Cathy kis idő múlva, elszoruló torokkal. ― Semmi sincs rendben.

Azzal beszélni kezdett, s csak úgy áradt belőle a szó, hogy szinte levegőt venni is elfelejtett. Elmesélt Tinkerbellnek mindent: az álomárny szúrásától kezdve, Jay halálán át a kalózhajó, s vele együtt az apja érkezéséig történteket. Keserűen elevenítette fel a Visszhang-barlangban felállított csapdát és Baelfire visszatérését. Csak egyvalamiről hallgatott mélyen: a Peter Pan iránt lángra lobbant érzelmeiről, amiket hiábavalóan igyekezett elnyomni, ám sejtette, hogy a nő ennek ellenére is érzékelte, hogy valami változás állt be a kapcsolatukban. Tinkerbell közbevágás nélkül hallgatta végig a történetet, s csak azután szólalt meg, hogy Cathy végzett a barátai megmentéséért kiötlött terv elregélésével. Úgy érezte, mintha mázsás súly gördült volna le a mellkasáról: ugyan ezzel nem oldódtak meg a problémái, de egyből jobban érezte magát, tudva, hogy egy nála idősebb és bölcsebb személyhez fordult segítségért. Tinkerbell volt az egyetlen a szigeten, aki semlegesnek számított, s akiben reményei szerint megbízhatott.

― Szóval szerinted édesapád segíteni fog neked elrejteni Baelfire-t és Wendyt a Jolly Rogeren? ― kérdezte a szőke félredöntött fejjel.

― I-igen... Segítenie kell, tartozik nekem ezzel a sok évért, amiket tőlem távol töltött. ― A győzködés sokkal inkább saját magának szólt, s nem az előtte ülőnek. Minden azon múlott, hogy apja hajlandó lesz-e belemenni az általa kieszelt tervbe. Ha elutasítja, vagy esetleg beárulja őt Hooknál vagy Pannél... akkor hatalmas csávába fog kerülni.

― Ha apád bele is egyezik ebbe, akkor is nehézkesnek tűnik elrejteni két gyereket a fedélzeten... főleg, hogy Baelfire szökési kísérlete óta biztosan fokozottan felügyelik a hajót ― érvelt a nő, s Cathy tudta, hogy igaza van, de ennyire könnyen nem hagyta eltántorítani magát a céljától.

― Azt hiszem, hogy apám magas beosztásban van a hajón, lehet, hogy ő az első tiszt... legalábbis csak ő kapott bebocsátást Hook szobájába. Ha neki is van saját kabinja, akkor ott megbújhatnának, amíg el nem érik az angol partokat. Az apám utána kicsempészhetné őket, ameddig a többiek alszanak.

― Ez nem lehetetlen ― morfondírozott Tinkerbell. ― Persze csak abban az esetben kivitelezhető, ha valóban külön kabinja van. Ami viszont az elrejtésnél is nehezebb dolog, az a feljuttatásuk a hajóra anélkül, hogy bárki is észrevenné őket.

― Mikor Bae-nek segítettél ezügyben, mit tanácsoltál neki? Ő hogyan jutott le a raktárba?

Tinkerbell habozni látszott: szólásra nyitotta a száját, de végül nem mondott semmit. Cathy várakozásteljesen felvonta a szemöldökét. Nem értette, hogy a másik miért késlekedik a válasszal.

― Mi az, csak nem valami durva módszert javasoltál neki? ― tudakolta, de csak félig viccelve.

― Nem egészen ― válaszolt lassan, s beharapta az alsó ajkát. ― Volt nálam... valami, amit régebben szereztem. Álompornak hívják.

― Álompor? ― vágott közbe értetlenkedve. ― Még sosem hallottam róla.

― Nem is hallhattál róla ― okította a nő. ― Nem lehet üzletben megvásárolni vagy recept alapján elkészíteni... de ez egy másik történet, amit most nincs időm kifejteni. Ez úgy működik, hogy rászórod a kiszemelt áldozatra, aki ha belélegzi, szinte azonnal álomba merül. Baelfire ezt használta az éjszaka őrködő kalózon, s ezután mászott le a raktárba, ahol elrejtőzött egy üres hordóban. De ezt még egyszer nem lehet eljátszani: biztosan minden nap leellenőrzik, hogy nem bújt-e el ott valaki, ráadásul az álomporom is elfogyott.

― Hmm... pedig ez tényleg jó ötletnek tűnt ― húzta el a száját Cathy. ― Kár, hogy nem működött. Akkor most eggyel kevesebb gyereket kéne megmentenem... nem is beszélve arról, hogy Timmynek is ígéretet tettem, hogy ha találok menekülési módot, akkor őt is kijuttatom innen ― sóhajtott fel csüggedten. ― Bárcsak Pan magától elengedné őket, akkor nem kéne ennyit aggódnom miattuk.

― Ez nem fog megtörténni ― csóválta a fejét Tinkerbell bánatosan. ― Ha ez a Timmy kölyök nem is jelent neki semmit, Baelfire-t és Wendyt nem engedheti ki a kezei közül.

― Minden amiatt a hülye jóslat miatt van, hogy Bae fiában fog dobogni a Legigazabb Hívő szíve! ― fakadt ki a sötét hajú lány. ― Egyáltalán mire kell neki a fiú? Mit akar tenni a szívével? Te tudod, igaz?

Cathy tudta, hogy nem kéne ilyen támadó hangnemben faggatóznia, de elege volt abból, hogy nem ért semmit. Pan csak homályosan beszélt neki a témáról, biztos volt benne, hogy elhallgatta előle az igazságot, ő viszont mindenáron tudomást akart szerezni róla.

― A jóslatok sajnos ritkán tévednek, s erről én magam is hallottam... már említettem, hogy én rajzoltam le Baelfire fiának arcképét, hogy Pan tudja majd, pontosan kit is kell keresnie. Hidd el, nem vagyok rá büszke. ― Tinkerbell hirtelen kerülni kezdte a tekintetét. ― Ha jól sejtem, Pan nem beszélt neked arról, hogy mi tartja őt életben? Nem jártál még a Koponya-szigeten, igaz?

― N...nem. Nem tudok erről semmit.

Hiszen ismerem én őt egyáltalán?

― A Koponya-szigeten van egy óriási homokóra, ami Pan élettartamát mutatja. A homokszemek lassan, de biztosan peregnek le benne. Ha a felső része teljesen kiürül, nos, akkor Pan meg fog halni.

― De én azt hittem, hogy ő halhatatlan! ― csodálkozott Cathy.

― Minden varázslatnak ára van, ahogy Pan fiatallá válásának is ― magyarázta Tinkerbell. ― Pan leginkább a haláltól fél, és bármit megtenne azért, hogy örökké élhessen. Ehhez viszont szüksége van a Legigazabb Hívő szívére. A Legigazabb Hívőnek önként át kell adnia a szívét, és át kell tennie azt Pan mellkasába. Csak így válhat ténylegesen halhatatlanná.

― Mi? De hát ez abszurd! Lehetetlen csak úgy kicserélned a szíved valaki máséval!

― Ideje elkezdened hinni a lehetetlenben, Cathy ― mosolyodott el a nő melankolikusan. ― Máskülönben hogyan fogod megmenteni a barátaidat?

* * *

A visszaútra alig emlékezett ― úgy elmerült az agyalásban, hogy azt sem látta, merre viszi a lába. Kész csoda, hogy nem bukott orra egyetlen kiálló gyökérben sem. A gondolatai riadt madárrajként keringtek koponyájának falai között. Nem volt könnyű megemésztenie a hallottakat. Tisztában volt vele, hogy Peter Pan nem egy szent, ennyire azért nem volt naív, de a hirtelen jött felismerés, hogy képes lenne megölni Bae fiát csak azért, hogy ő életben maradhasson, csalódottsággal töltötte el a lányt. Emiatt még sürgetőbbnek érezte, hogy Bae-t elmenekítse az idősebb fiú közeléből, és biztonságba juttassa. Arra viszont továbbra sem jött rá, hogy ezt hogyan fogja kivitelezni. A töprengésre szánt idő is véges volt ― a kalózok bármelyik nap elhagyhatták a szigetet. Minél hamarabb ki kellene ötölnie valamit.

A tábor zaja már messziről megütötte a fülét, és megacélozta magát, hogy felkészüljön a várható vallatásra. Óra hiányában képtelen lett volna megmondani, hogy mennyi időt töltött távol, mindenesetre Pannek így is biztosan szemet szúrt a távolléte. Mielőtt kilépett volna a szirtre, a bokrok közül szemügyre vette az ott tartózkodókat ― kiszúrta Ryan vörös üstökét és Bae sötét loboncát is, ám az ominózus személyt nem látta a csoportosulásban. Csodálkozva ráncba szaladt a homloka ― lehetséges, hogy a fiú még mindig a kalózokkal múlatja az időt? ― ám ekkor valaki erősen vállon ragadta, mire apró sikoly hagyta el az ajkait.

― Ezt ne csináld többet! ― mondta vádlón, ám a félelemtől a torkában dobogott a szíve. Pan arca elfelhősödött, s zöld szemei szikrát szúrtak, de nem a jó értelemben.

― Merre csatangoltál? ― kérdezte a fiú semleges hangon, ám Cathy átlátott a szitán: tisztán érzékelte a fiú dühét, ezért gondosan meg kellett válogatnia a szavait.

― Az erdőben voltam ― felelt ártatlanul pislogva, de sosem volt különösebben jó a színlelésben.

― Arra rájöttem ― vágta rá a másik szárazon. ― Mégis mit csináltál ennyi ideig?

― Ha elmondanám, akkor oda lenne a meglepetés. ― Próbált titokzatosan mosolyogni, de Pan továbbra is gyanakvóan méregette.

― Milyen meglepetés?

― A meglepetés lényege, hogy nem tudsz róla addig, amíg meg nem tapasztalod ― forgatta meg a lány a szemeit.

― És mikor fogod megmutatni ezt a meglepetést? ― kérdezte Pan, s lassan vigyorra húzta az ajkait.

― Hamarosan ― felelt Cathy incselkedve, s összefűzte az ujjaikat.

Hamarosan valóban nagy meglepetés fog téged érni, Peter Pan. De nem biztos, hogy örülni fogsz neki.

* * *

Dun-dun-dun. Új rész a hosszú kihagyás után. Már csak 2, talán 3 fejezet van hátra a történetből. Véleményeket örömmel fogadok! Szerintetek sikerülni fog Cathy terve? ;)