Sziasztok!

Tudom ez elég sokáig tartott, de összesen két komment érkezett az előző Szereplő leírás részre, ezért még vártam, hátha érkezik több, de ez nem történt meg, szóval itt vagyok, folytassuk :)

Tehát legutóbb azt kértem, hogy írjátok le szerintetek milyen egy lány/női szereplő, milyennek kell megformálni, hogy az olvasóközönség kedvencévé váljon.

Erre nagyon ügyesen válaszolt Wificchi és izabellaharin ! 

Azért jelöltelek meg titeket, mert szeretném alapul venni a karaktereket, akiket leírtatok. Az előző részben ugyanis megígértem, hogy ma arról fogunk beszélni:

Hogyan látják ezeket a lányokat a környezetükben élő különböző szereplők?

Ebben pedig segítségemre lesz egy nagyon jó barátnőm, akivel még ezen az oldalon ismerkedtem össze anno, aki nem más, mint  YoonSooRin  😊 Köszi még egyszer RinRin! ^^ Az én részemet WM rövidítéssel jelzem, Rinét pedig RinRin-nel.

Nos a képen láthatjátok milyen karakterekről is van jelen pillanatban szó, de arra az esetre, ha nem töltené be mindenkinek leírom. Egyenként fogjuk leírni a magunk véleményét, mert szeretném, ha lenne kiindulópontotok, ezért is kértem Rin segítségét, de ne féljetek megosztani ti mit gondoltok, hisz ez a lényege ennek az egésznek :) 

Tehát a feladat egyszerű: A megadott karaktereket alapul véve gondoljátok végig, hogy egy ilyen személyiségű lányt milyennek látja a környezete, azok a különböző szereplők, akik körülötte élnek.

Wificchi karaktere:

"Szeretem, ha éppen erősnek mutatja magát, miközben valójában gyenge, törődésre vágyik, nehezen barátkozó, de mindenkivel kedves. Valamint a szinte feketén csillogó barna szemek, azok mindig gyönyörűekEléggé fura és romantikus történetbe illő, de én szeretem az ilyet"

RinRin:

Wificchi, karaktere talán annyiban különbözhet, hogy habár sugárzik belőle magabiztosság, mégis észrevehető a külsején az a kis megszeppent, nehezen megnyíló ember. Valószínűleg egy ilyen karakterrel nehezebb megtalálni elsőre a közös hangot, hagyni kell neki, hogy magától nyisson, utána gördülékenyen menne a továbbiakban a dolog. (WM: Rin előbb az én karakterem olvasta, ő hozzá hasonlítja).

WM:

Én kifejezetten szeretem az ilyen szereplőket, mert rengeteg fordulatot és drámát lehet alkotni egy ilyen személyiség és a környezete között. Ugye, ha a gyengeségét magába kell zárnia, akkor előbb-utóbb eljön egy olyan pillanat, amikor nehezen bírja már és néha-néha megjelenik az az oldala, amit annyira rejtegetni akar. A környezetében élők pedig éppen ezért azt hiszik nagyon jól ismerik őt, de amikor az illető nehézségekkel küzd, meg fogják tapasztalni, hogy mégsem ismerik úgy, ahogyan azt ők gondolták. A nehézségek ugyanis előhozzák az ember valódi énjét, éppen ezért mondják azt is, hogy bajban ismerszik meg az igaz barát. Na de, a lényege az, hogy amikor ennek a személynek terhek nyomják a vállát, úgy fogja érezni valakinek meg kell nyílnia és frusztrálni fogja, hogy ezt nem teheti meg, mert róla mindenki azt hiszi, hogy erős. Te jó ég erről oldalakon keresztül tudnék ecsetelni (lehet kellene egy ilyet is csinálnom; egy-egy karaktert kielemezni, hogy milyen fordulatokat lehet vele alkotni; ha valakit érdekel kommenteljen ide és átgondolom XD).

Szóval a környezete erősnek látja, kedvesnek, már-már tökéletesnek, de az élesszeműek látják a hamisság fényét megcsillani ezen a tökéletességen. Nem mondom, hogy ez a személy hamis lenne, csak nem adja önmagát. És azok, akik ezt észreveszik onnantól kezdve ezt kijátszhatják ellene, vagy segíthetnek rajta, attól függően milyen az ő karakterük (gonosz vagy segítő/mentor).  A nehezen barátkozó miatt pedig befeléfordulónak tűnhet, esetleg válogatósnak, és ha nem párosulna kedvességgel, akkor sznobnak is tűnhetne. Azok, akik csak látásból ismerik, azok például nagyon valószínű, hogy sznobnak találják vagy képmutatónak. A hozzá legközelebb állók közül se biztos, hogy észreveszik gyengeségét. Ezért olvasni megannyi könyvben, hogy a barátai nem látják, ezért megnyílni sem tud nekik, hanem az, aki távolabb áll tőle, az fogja észrevenni és valahogyan a tudtára adni. Na de erről ennyit, már így is nagyon hosszú lett, elnézést! 😅

Még egy pár mondat a külsőről. A szinte feketén csillogó szemek valóban különlegesek. Történetileg erre nincs sablonom mások hogyan látják. A külső inkább az olvasók szempontjából fontosabb. Ha túl sablonosra alkotjuk a kinézetét, azzal már egy rossz pontot szerzünk az olvasóknál. Ez legalábbis az én véleményen, de ez személyenként eltérő lehet. 

izabellaharin karaktere:

"Szerintem egy független lány nagyon szerethető lehet. Az aki bármit megtenne a szeretteiért. 

De a kedves és félénk karakterekkel is könnyen szoktam azonosulni. ☺

Kívülről pedig igazából szerintem lényegtelen. Viszont sokan arra asszociálnak a vékony, mint külső jellemzésről, hogy a szereplő szép és / vagy egy ,, jó" karakter "

RinRin:

izabellaharin független karakterét talán úgy tudom elképzelni, hogy mindig felemelt fejjel jár, mindig mosolyog, ezzel a környezetében lévő embereket is képes magával ragadni a jó kedvével.

A külsőre nem térnék ki, hiszen azt személy szerint jobban szeretem, amikor nem mondanak semmi konkrétat a női karakter külsőjéről, így saját magunk el tudunk képzelni egy általunk kreált személyt, az író által megformált tulajdonságokkal felövezve. Innentől lesz igazán a képzelet játéka a történet.

WM:

Nagyon szeretem a független lányokat, pont azért, mert egy nem független szereplő nagyon tudja lassítani egy történet menetét, mert valaki mindig akadályozza abban, hogy megtegyen dolgokat, amiket ő szeretne. Ezt is lehet egyébként izgalmassá tenni, ha kifejezetten arra fektetik a hangsúlyt, ha erről szól a történet, de ez a kettő nem gyakran párosul és emiatt könnyen élvezhetetlenné válhat a történet. Na de egy független lányt mások pontosan olyannak látnak, amilyen. Függetlennek. Ezért ő egy tiszta karakter a történet során, egyszerre kiszámítható és kiszámíthatatlan. Ha pedig emellett bármit megtenne a szeretteiért, akkor őt sokan szerethetik, de ugyanúgy lehet a környezetében néhány ember, akik ki akarják használni őt. Ezzel a szereplővel sok mindent meg lehet tenni egyébként, nagyon szeretek ilyen karaktert alkalmazni keményebb könyvekhez (lásd: A terror iskolája c. történetem). Tehát a környezete őt szerintem erősnek látja, szabad akaratúnak, egy központi/kulcsfontosságú személynek.

A kedves és félénk karakterrel nekem csak az a bajom, hogy egy egész könyven át elviselni nagyon nehéz, ha főszereplőről van szó. Ha mellékszereplő, akkor semmi gond, de én mindig is úgy gondoltam, hogy legalább a főszereplőnél meg kell jelennie a karakterfejlődésnek. A többiek maradhatnak ugyanolyanok mint az elején, de azért jó, ha néhányat ez alá a kalap alá vesszük és nekik is adunk egy kis fejlődést, hogy ne legyen unalmas a történet. Egyébként egy kedves és félénk főszereplőből kiváló történetet lehet írni, ha erős karakterfejlődés megy végbe benne. Na de megint eltértem a tárgytól, bocsánat 😅😅 Szóval a környezete tisztán látja rajta, hogy félénk, mert kedves másokkal. Egyébként a túl félénk lányokat könnyen nézik sznobnak és beképzeltnek, mert nem mernek megnyilvánulni. Ez lehet furán hangzott, de gondoljatok csak bele. 

Tehát mivel kedves, ezért a környezete kedveli, de a félénksége miatt sokan hihetik azt, hogy segítségre rosszul, ezért őt néha pátyolgatják, anyáskodnak felette; de ugyanúgy tarthatják ezt néhányan idegesítőnek is, emiatt előfordulhat, hogy a környezete nem kedveli. Ezt is ezerféleképpen lehetne alakítani. 

Nagyon örülök, hogy felhívtad külsőre a figyelmet! Igen, tényleg a mai világban főleg a média tehet róla, hogy már szinte mindenki úgy gondolja, hogy ami szép, az biztosan jó is. A szóhasználatod miatt pedig repesek az örömtől, hogy van, aki jól tudja használni az asszociál szót 😍 Igenis merjünk nem tökéletes külsejű és kevésbé gyönyörű, inkább természetesnek ható lánykaraktereket alkalmazni! És ez fiúkra is vonatkozik, nem kell mindnek halálosan cukinak és döglesztően jóképűnek lennie. Személyiség kell emberek, könyvben meg főleg! Hiába van leírásban kockahasa, ha olyan sablonos a karaktere, hogy ha élő személy lenne bedepizne tőle. Merjetek alkotni! 😊

Valamint legutóbb én is leírtam egy karaktert, ezért ezt is ki lehet véleményezni:

"Véleményem szerint többféle módon is lehet egy kedvelt szereplőt ábrázolni. Nekem például a kedvencem az erős, állhatatos lány, aki kiáll másokért, harcol az elveiért, de a barátaival kedves és a humort sem veti meg. Külsőre pedig inkább a világosabb hajú, csillogó szemű lányok."

WM:

Nem akarom a sajátomat kielemezni, szóval ezt Rin megtette helyettem XD De azért remélem lesz még rá vállalkozó 😁😍

RinRin:

Én valahogy így tudom elképzelni a leírt karaktereket a többi szereplő szemével. Természetesen nem kell velem egyetérteni, hiszen mindenkinek más véleménye lehet. WriteMon karaktere nagy valószínűséggel külsőleg árasztaná magából a magabiztosságot. Más szavakkal talán úgy mondhatnám, hogy ragyog az egész lénye, mivel közvetlen és kedves, ha még humoros is akkor 1000%, hogy valamelyik karakterrel hamar szoros barátságot fog kötni.

Ennyi volt mára, remélem nem lett túl tömény és meg lehet emészteni XD Legközelebb a fiúkon lesz a sor, velük is végigvesszük ugyanezt. Utána pedig jöhetnek a negatív szereplők, hehe~

Kommentben pedig jöhetnek a vélemények, nyugodtan fel lehet venni velem a versenyt, tud-e valaki nálam hosszabbat írni XD Írjátok le ezekről a karakterekről, hogy a környezetében élők, milyennek láthatják őket, milyen benyomást kelthetnek másokban. De ha esetleg lemaradtatok az előző részről, akkor nyugodtan írhattok egy kedvelt karaktert és arról véleményt. Higgyétek el, ha ezeket végiggondoljátok sokat fogtok fejlődni az írásban 😉😊

Sok sikert mindenkinek!

ByeBye

WM