Bakugou szemszöge:

Miután haza értünk Deku kérésére a nappaliba leraktam igaz jobban örültem volna ha a közelemben van.

-Deku kérsz valami kaját?-kérdezem tőle a konyhából.

-Egy katsudont szeretnék mert…
-Mert az a kedvenc kajád tudom.-fejeztem be helyette is a mondoatott.
-Igen Kacchan.-mondta egy nagy mosollyal.

Miután elkészült oda vittem neki.

-Kész van a katsudonod pont úgy ahogy azt te is szereted.
-Köszi Kacchan. Már kérdeztem volna, hogy, hogy áll a kaja.-mondta megnagyobb mosollyal de mivel én is éhes vagyok ezért nem csak egy katsudont csináltam hanem kettőt.

-Jó étvágyat Dekum.
-Neked is Kacchan.-kivántunk egyszerre jó étvágyat.

És jó gyorsan elkezdtem enni majd mikor Deku bele harapott egyből ki is köpte.

-Sajnálom Kacchan, pedig mindig olyan jókat csinálsz biztos romlott volt a hús és ezért nem ízlik.-mindta sajnálkozva.
-Deku teljesen jó mindig ilyen az izé a katsudonomnak.-mondtam furcsálva a viselkedését.

Deku szemszöge:

Én nem tudom mi van most velem mert a katsudont a kedvencem főleg az amit Kacchan csinál de mikor bele haraptam egyből ki is köptem mivel rájött a hányinger mivel olyan íze volt mintha már rég megromlott volna ezért egyből elkezdtem bocsánatot kért mivel láttam, hogy Kacchan, hogy eszi.

-Kacchan nem tudom hogy most mi van velem egyfajtában.-mondtam már majdnem sírva és ezt ő látta ezért magához ölelt.

-Majd holnap megkérdeztük Reit mivel ő volt aki először említette, hogy lehetsz terhes biztos többet tud róla. Meg ő már háromszor is szült.-mondta biztatóan de a végét már nevetve.

-Rendben. Elmegyek fürdeni és utána aludni és NEM KELL MINDENHOVÁ KÍSÉRGETNI!-mondtam a végén kicsit hangosabban, hogy megértse, hogy örülök hogy segít de ez már túlzás.

Miután kimentem a fürdőben egyből kihánytam magamból mindent és már nagyon szédültem de ellent mondásom ellenére Kacchan azonnal itt termet és elkapta és ezután teljes homály…

Bakugou szemszöge:

Tudom Deku nem szereti ha túl sokat aggódok érte főleg akkor mikor reggel hány és én ott széjjel aggódom magam és mindig mondja utána, hogy ez a terhességhez tartozik.

De most valamiért rossz érzésem volt ezért inkább benéztem a fürdőbe és megláttam, hogy megint hányt és, hogy mindjárt össze esik és persze időben kaptam el szerencsére mivel elájult.

Azonnal szóltam a szomszédban lévő Kirishimának, hogy mi van Dekuval és, hogy vigyen el minket a gyógyítókhoz mivel ő itt a leggyorsabb és minden perc számít főleg, hogy terhes. Gyalog összesen legalább fél óra lenne de így pár perc.

Mikor oda értünk azonnal be vittem és mondtam, hogy mi történt ezért minden vizsgálatot megcsinálnak rajta ami vagy 5 óra lesz ha nem akkor több. Kirishima 2 óra után mondta nekem, hogy mennie kell mert Mina ki nyírja de nemsokára vissza jön vele együtt.

-Katsuki jól vagy?-szaladt oda hozzám Mina aggódva mivel látta, hogy sírtam mint az állat.
-Nem nincs semmi sem rendben. Deku terhes és össze eset ami nem normális.-kezdtem el sírni de nem kicsit.
-Biztos jól lesz.-mosolygot  rám aztán ez a mosoly meglepődött arckifejezés lett.
-VÁRJUNK CSAK MIDORYA TERHES!?-akkadt ki Kirishima gondolom neki csak most esett le a dolog.
-GRATULÁLUNK!!-sipitja Mina szokásos vinnyogó hangján.

-Bakugou nagyon örülök nektek de ugye tudod hogy most egy nagy háború közelg és te katona vagy.-mondja rosszallóan legjobb barátom.
-Ezzel én is tisztában vagy!-mondtam dühösen.

-És van aki rajtunk kívül is tud a helyzetről?-kérdezte Mina, már azt hittem megúszom de ő soha sem változik.
-A gyógyító tud róla aki mondta mikor be hoztam meg mostmár ti is.-addtam meg a válszt.
-Szóval a barátaink közt mi vagyunk az elsők. Majd ha Mina terhes lesz akkor ezért ti tudnátok meg majd azt elsőre.-mondta Kirishima de láthatóan Mina nem nagyon örült a mondtnak gondolom ő nem akor majd gyereket.
-Majd még megbeszéljük ezt a gyerek dolgot jó Kiri.-mosolyog rá Mina úgy hogy simán megbirbná ölni csak a nézésével.

1 órával később

-Uraim, hölgyem maguk hozták be a trón örököst?-kérdezte egy ápoló.
-Tessék!? Milyen örököst!?-kérdezem értetlenül mivel tudtommal de egy gyógyító és semminek sem az örököse.
-Tudják az a zöld hajú szeplős 16 éves terhes fiúcska aki összeset a fürdőben és a párja behozta ha jól emlékszem az maga volt aki be hozta.-írta le szerintem Dekut majd a végén rám mutatott.
-Midoriya Izukura gondol?-kérdezem meg.
-Igen. Maguk a hozzá tartozók?-kérdezi a nő.
-Igen vagyis csak én mivel én a  párja vagyok ők meg a barátaink.-válaszoltam.
-Rendben akkor beszélünk négy szem közt.-kérdezi tőlem.
-Igen de remélem nincs semmi baja.

-Az van hogy…

Bakugou szemszöge:

-Az van hogy…
-Mi van Dekuval!?-vagtam a szavába.
-Tudja, hogy terhes gondolom, na az omegáknál az összes mágia felhasználódik és nem szabad használnia csak a szülés után amikor már vissza tért az ereje. Használt a párja a napokban a képességeit hosszasan?-kérdezte a nő amit én még kevésbé értettem mert a kis elfemnek csak egy képessége van ami a gyógyítás.
-Igen rajtam egyszer.
-Rendben. Most is próbáljuk vissza állítani az erejét mert ha nem sikerül akkor sajnos elveszíti a magzatot de ehhez a maga ereje is kellene.-ezután mondat után egyből le sokoltam mivel nem akarom, hogy mégegy megnem született élet meghaljon és hogy a szerelme rosszabb állapotba legyen.

-Mikor mehetek be hozzá!?-kérdezem kicsit agresszívan mert tényleg nagyon féltem őket.
-Most azonnal, és elkezdjük a képességed egy részének az átadását.-mondta a válszt.

Deku szobájan:

Próbáltam a leggyorsabb menni és ezáltal egy perc alatt a szobája előtt voltam.

-DEKu…!-mondom a nevét félve mivel mindenféle cső lóg ki belőle ez számomra nagyon ilyesztő látvány volt, belesem merek gondolni mennyire fájhat ez neki.

-Ka~ccha~n…-próbálta a nevemet mondani a kis szerelmem, majd a nővérhez fordultam.
-Deku tud a kicsi helyzetéről?- kérdezem a nőttől minnél halkabban.
-Nem.-adta az egyszerű választ.
-Értem. Akkor mit csináljak?-kérdeztem meg mert nem tudom hogy kell a mágiát át adni vagyis azt tudom, hogy, hogy lehet az egészet de azt nem, hogy, hogy kell csak az egy részét.

-Uram csak üljön le ide.-mutat egy kis stoki székre majd bólintottam és leültem.

2 órával később

Nem tagadom kicsit kellemetlen volt de az segített, hogy a nővér mindig mondta mit, hogy kell csinálnom.
Deku pár perce kelt fél és elmagyarázták neki, hogy milyen veszélyekkel jár ha használja az erejét meg ilyenek és utólag elvégezték kisebb vizsgálatokat mind a kettőnkön hogy nem-e lett valami nagy változás a szerveztünkben.

A nővért megkérdeztem, hogy kb. mikor mehetünk haza erre azt válaszolta, hogy én holnapután Deku meg 5 nap múlva.

Halálra unom magam, de legalább itt van mellettem Deku igaz nem nagyon beszélgetünk mivel a nap nagyrészt végig alussza ami normális vagyis azt állítják.

Egy nappal később

-Hali ugye nem zavarnánk?-nyit be kicsit egy velem egyidős sötét barna hajú páncélt viselő lány.
-Gyertek.-adtam meg az engedélyt szemforgatva.

-Hoztunk még pár embert.-mondta Jirou mosolyogva amit ritkán lehet látni.
-Bro már jobban van Midorya és a…
-Igen és kussolj!-vágtam dühösen a szavába mivel ezzel a megjelenéssel simán mindenki megtudta volna, hogy Deku szíve alatt hordja a közös gyerekünket.

-Amúgy el is felejtettem bemutatkozni pedig együtt jöttünk ide a kastélytól, a nevem Yaorosu Momo de lehet Yaomomo is, mellettem meg a másik katona Iida Tenya a családja sokáig szolgálta a királyi családot de mikor az első támadás történt a családja az erdőbe jött de a többit majd ő elmondja.-mesélte a lány okoskodva amire csak bólintottam.

Deku eközben felkelt mivel eddig aludt.

-Á Midoriya jó ébren is látni!-nevet Denki.
-Sziasztok.-köszön a társaságnak majd megfogja a kezem és közelebb hajol hozzám.-Kacchan elmondtuk? Úgy is itt van most mindenki.-sugta a fülembe a kis brokkoli.
-Figyelmet szeretnék kérni fontos be jelentésünk van Dekuval.-mondtam válaszként.
-És mi lenne az?-kérdezi Uraraka felvont szemöldökkel lehet, hogy azt mondja hogy neki már nem tetszik Deku és, hogy csak Tsuyu érdekli de a reakciójából itélve nem lépet túl rajta.
 -Baj van gömbfejű!?-kérdeztem már szinte röhögve.
  -Semmi baj csak kérdeztem mi az!-kerdünk el vitázni.
-Nem mi hanem ki!-mondom dühösen de mégis győzelem ittas arccal.

-Ezt hogy érti az idegbeteg?-kérdezi Jirou aki úgy látszik először tért magához a sokkból, Deku felé fordult válaszokért, hogy ez mégis mi volt.

-Erről akartunk veletek beszélni, izé ez a helyzet nekünk is fura és meglepő de ter…
-Deku terhes!-vágtam a szavába mindenki elkezdett minket ölelgetni meg hasonlók, főleg Dekut.

Ahogy észre vettem Gömbfejű és a Felemás gyökér herceg azok ketten nem örülnek ennek de ez most nem érdekel mert van más is amivel foglalkozzak.

Deku szemszöge:

A többiek viselkedéséből ítélve nem nagyon hiszik el kivéve Kirishimát és Minát szóval szerintem Kacchan elmondta nekik.

-Na és mennyi idős a magzat?-kérdezi Momo amin elgondolkodtam.
-Pár hetes lehet azaz még nem nagy sőt ilyen kicsi.-kezdtem el magyarázni majd mutattam a kezemmel, hogy kb. mekkora lehet most.
-Olyan kicsi!?-kérdezte Kaminari hitetlenkedve.
-Igen de majd lesz ideje megnőni.-mondtam nevetve miközben Kacchan mellém ült és a hasamhoz tette a kezét.
-Kacchan mit csinálsz?-kérdeztem furcsálva a viselkedését.
-Semmi különöset.-adta meg a "választ".

-De CUKIK VAGYTOK!-visitja Mina az utolsó kettő szót megtolva.
-Már kíváncsi vagyok milyen család lesztek.-mindta Kirishima.
-Biztos hogy Bakugou-chan védelmező apuka lesz Midoriya-chan meg egy igazi “mindent megteszek a gyerekeimért” anya lesz. Gero Gero- mondta Tsuyu.
-Deku lesz szerintem a világ legeslegjobb anyja, ehez kétség sem fér!-mondta Kacchan mosolyogva majd megcsókolt.
-Tényleg ők a legcukibbal.-mondta Jirou.
-Hé és én és te!?-akadt ki a párja.

Bakugou szemszöge:

Dekut holnap engedik ki a gyógyítók ezért próbáltam minnél több kaját készíteni neki a napokban.
Ilyenkor bánom hogy lassan háború lesz mivel minden nap a hétvégéken kívül a határon vagyok 6 órát és az út oda kettő vissza kettő.

Úgy hallottam hogy valaki kopogott, de jó nekem. -⁠_⁠-
-NYITOM!-üvöltök miközben megyek az ajtóhoz mert szétveri itt nekem az ajtót.
-Szia itt lakik Midoriya izuku.-kérdezte egy szőke fiú aki nálam nem sokkal lehet csak idősebb és mellette egy lila hajú fiú áll és néz ki a fejemből.
-Mit akarnak tőle!?-kérdeztem ellent mondást nem tűrő hangon.
-A dandártábornok és a felesége szeretne vele beszélni.-mondta a szőke pasas.
-Csak holnaptól lesz itthon.-mondtam mivel láttam, hogy nem akarják bántani.
-Amúgy megkérdezhetem, hogy téged, hogy hívják?-kérdezte szintúgy a mosolygós szőke.
-Bakugou Katsuki harcos és annak akit keresnek a párja. És ti!?-mondtam szúrós szemmel.
-Shinso Hitoshi. Aizawa Shoto nevelt fia gondolom már találkoztak vele.-mondta a lila hajú.
-Igen már találkoztam vele, tanóráján aludta.-mondtam nem törődik stílusban de úgy láttam a fiút nem nagyon lepte meg az "apja" viselkedése.
-A nevem Mirio Togata, katona és ha jól tudom holnap együtt leszünk majd a határon.-mondta szőke még mindig mosolyogva mintha muszáj lenne neki.
-De jó nekem.-mondtam mivel így muszáj lesz beszélgetünk és kicsit sem szimpi sőt idegesítő a srác.
-Én mentem mivel othon biztos kinyitnak apáék.-mondta Shinso.
-Hogy hívják a másik felét?-kérdeztem kíváncsian.
- Yamada Hizashi és ő is pasi. Na léptem.-mondta unottan.

-Bocsika de én is mentem.-mondta Togata.
-Nem fogsz hiányozni és amúgyis Deku kaját csináltam.-vágtam rá.
-Ki az a Deku?-néztett rám úgy mintha megcsaltam volna Dekut.
-Midoriya Izukut hívom így de most már menny!-mondtam majd rá csapatam az ajtót.

Végre senki sem volt itt ezért befejeztem a kaját majd lefeküdtem aludni.

1862 szó