10 évesen

Deku szemszöge:

-Kacchan mért rohansz ennyire?
-Mert nem lehetünk kettesben anyám és a rangom miatt.
-De szerintem nem követnek minket, és már fáj a lábam...-hirtelen elakadt a hangom mert Kacchan hirtelen felvett és úgy vitt el a barlangba amiről csak mi tudtunk és ez már 4 éves korunk óta a "törzs helyünk", mikor lerakott mind a kettőnk arca tűz vörös lett.

-Deku nem érdekelnek a hagyományok én csak veled akarok lenni mégha anyám meg a népem meg is utál!-mondta elszántan
-Kacchan én ezt már mondtam, hogy nem lehetünk együtt emiatt.-mondtam szomorúan de ekkor számra akadt é-és meg-megcsó-megcsókolt, nem értettem de tetszett.
-DEKU-KUN!!!!
-BAKUBRO!!!! -hallottunk meg kettő nagyon ismerős hangot.
-Idioták ti meg mit kerestek itt!!- üvöltőtte szerelmem a meglepődött párosra
-HA VALAKINEK ELMERITEK MONDANI KINYIRLAK TITEKET!!!!!!!!!!- üvöltőtte hangosabban
-Sajnálom, sajnálom, sajnálom...-motyogta Uraraka magaelött és a végére már elsírta magát, de nem értettem mi miatt
-Mi akkor megyünk is.-mondta Ei
-Sziasztok.- köszöntem el tőlük, végre elmentek, vége az életemnek, és itt eltört a mécses megint

Kacchan szemszög:

Csak annyit látok, hogy az aki a világot jelenti nekem, elsírta magát azok az idióták miatt. Csoda, hogy az a hülye Mina nem jött velük, szerencse. De Dekut akkor is valahogy meg kell vigyáztalnom
-Semmi baj, nem mondják el senkinek, mert az számukra öngyilkosság lenne.-mondtam hátha jobb kedvre kerül, végülis kb sikerült mikor már kisírta magát és nem látszott vissza mentünk a városban

16. Születésnapommon

Ma van az a kurva születésnapom "de jó nekem!", de egy dolgot szerettem ezeken a napokon azt, hogy az én Dekum a szokásosnál is tapadósabb lesz.

Deku szokásosan a nyakamba ugrott mikor meglátott, igaz még soha nem láttam ilyen szomorúnak akkor a legszívfacsatob mikor nem sír mert akkor van a legnagyobb baj és ekkor esett le, hogy azért mert 2 év és feleséget kell választanom, de én őt akarom senki mást.

Ekkor támadt egy eszelős ötletem, hogy a legjobb barátainkkal és párjukkal elhagyhatják ezt a szar helyet. Dekunak majd akkor mondom meg mikor kettesben leszünk, a többinek meg akkor mikor alkalmam lesz rá.

-Katsuki azonnal húzd ide a beled!- üvöltőtte a banya
Deku nagyon megijed, elengedett majd elfutott. És több tippem volt hova az egyik az, hogy a barlangunkban a másik meg az, hogy haza fut.
(Deku itt a Bakugou családdal él mivel az apját nem ismeri az anyja az meg meghalt 6 éves korában)

-Léptem.-jelentettem ki ellentmondás nem tűrő hangon, hogy Deku után mehessek.
-Azonnal állj meg Bakugou Katsuki!!- üvöltőtt rám az anyám de nem törődtem vele, Deku után sem mentem, inkább felmentem a szobámba és elkezdtem pakolni igaz még a többiek nem tudják de nem érdekel.

Este

Deku szemszöge:

Kacchan beszélt velem nagyon tetszik az ötlet hiszen utálom ezt a helyet. Még azt sem engedik, hogy a szerelmemmel házasodjak. Miután mondta,hogy szökjünk el mondta, hogy a barlangunkban találkozzunk.

Valamiért itt van Ei, Uraraka, Tsuyu, Mina.
-Sziasztok!-köszöntem
Kacchan is ideért egy nagy táskával.

-Azért hívtalak titeket ide mert el akarok szokni veletek.-mondta Kacchan, eléggé meglepődtem pedig én már tudtam, hogy ilyesmit tervezett.

-De a rangod Bakubro!?- lepődött meg Kirishima
-Holnap indulunk jöttök vagy nem!?
-Én veled tartok Kacchan.-mondtam mert csak azok számítanak nekem akik itt vannak, és az elfeket úgyis üldözik.
-Drágám ezt már egy órája mondtad!-mosolyogott rám Kacchan.

-Mi is megyünk!-modták a többiek egyhangúan.

Másnap

-Kacchan, hogy megyünk majd?-kérdeztem mivel ezt kihagyta.
-Kirishiman.

A többiek is megérkeztek. Kirishimának mikor mondtuk átváltozott sárkánnyá és a táskáinkat felpakoltuk a hátára.
20 óra repő útat megtettünk már.

Megálltunk egy fogadonál ott 3 szobát kértünk.

-Kacchan mehetsz fürdeni.-mimdtam mosolyogva.

-Inkább veled töltöm ezt az időt.-mosolyodott rám perverzül.
-Az ágy végülis nagy.

Kacchan elkezdte levenni rólam a ruhákat majd az ágyra lökött.
-Vigyazok rád.-majd elkezdett csókolni mindenhol meglepődtem mert ilyet még nem csinált velem egyszer sem.
-Renhben.-bele nyögtem ebbe a szóba mert rögtön 2 ujját dugta belém, fájt de a fájdalom nem számított.
-Ha fáj azonnal szólj nem akarok rosszat neked. Rendben?-mondta Kacchan komolyan ellentmondás nem tűrő hangon, majd teljesen fölém mászott.
-Ne várhakoztash, mhindjhárt elhmegyek.-nem tétovázott azonnal abba hagyta a tágítást majd a fülembe súgta:
-Vigyazok majd rád.-majd belém dugta a péniszét.
-AHH!!!-nyögtem fel akkorát, hogy befogta a számat.
-Halkabban Deku még meghallanak minket a többiek.-sugta a fülembe úgy, hogy már ettől el tudtam volna menni.
-Kezhd mozgatni.-amint kimondtam őrült tempóra kapcsolt már NAGYON a csúcs közelében voltam, de tényleg a végsőkig próbáltam tartani de ez a szorítás egyere nőtt és feszült.
-Nyögd nevem.-mondta komolyan mikor éreztem a végét.
-Kaccahanh AH!- mentünk el egyszerre majd óvatosan kihúzta belőlem és mellém dőlt.
-Ez jó volt.-mondta majd magához ölelt és megcsókolt.
-Ugye nem fájt?-kérdezte két csók között.
-N...Nem.-mosolyogtam rá biztatás ként igaz szerintem még a hülye is láttná rajtam, hogy nagyon fájt.

Már nagyon fáradt voltam ezért elaludtam.

Kacchan szemszöge:

Nagyon boldog vagyok, hogy ezt az érzést azzal oszthattam meg akit a világon a legjobban szeretek. Remélem tényleg nem fájt neki ahogy állítja.

Olyan aranyos amikor így alszik. Remélem a többiek nem hallottak meg minket, ja de remélem, hogy az a Gömbfejű meghallotta mert utálom valamilyen okból kifolyólag mindig rá akar mászni szerelmemre úgy, hogy most a béka lánnyal van együtt. Csak azért hívtam el mert Deku egyik legjobb barátja az a kis kurva.

Majd én is elaludtam mert már tényleg késő van.

Deku szemszöge:

Mikor felkeltem nagyon fájt mindenem Kacchan mellettem feküdt nagyon boldog voltam igaz nem tudom, hogy fogok tudni így járni.
-Kacchan ébresztő.-sugtam a fülébe de nem kelt fel ezért elkezdtem szívni a nyakát egy idő után megszólalt reggeli kis álmos hangján:
-Hozzá tudnék szokni az ilyen ébresztésekhez.-mosolygot rám fáradtan és adott egy csókot az orromra.
-Jó reggelt Kacchan. Egyébként szép és jó, hogy elmentünk otthonról de honnan lesz pénzünk és munkánk?-néztem rá kérdőn.
-A te gyógyító tudasoddal, Kirishima, Mina és az én harci tapasztalatunkkal, Uraraka boszorkánnyságával, Tsuyu békaságával, ja meg Mina divat érzékével és ritka savsárkány őseivel rendelkező génnyével könnyű lesz munkát találni.-mosolygot rám-De most együnk.-állt fel én is felálltam volna de a tegnap estének köszönhetöen nem sikerült
-Deku segítsék?- röhögött rajtam, úgy, hogy már a hasát fogta én csak bólintottam és nagy lendülettel fel is kapott.
-Kaccahanh!-sziszentem fel annyira fájt, hogy még a könnyeim is kicsordultak.
- Srácok mi folyik i...ó. Sajnálom nem láttam semmit!-majd elfordult Kirishima aztán észbe kaptam, hogy csak egy boxerben vagyok és Kacchan meg még annyiban sem, baszki.
-Kiri mi folyik itt miért lettél el olyan hangosan mentegetőzni?-kezdet Mina feljönni a lépcsőn.-DE CUKIK VAGYTOK!!!! ÉN MÁR ÉVEK ÓTA SZURKOLTAM NEKTEK, ERRE EZT LÁTOM!!!- visitott Mina nagyon boldogan.
- HÚZZATOK INNEN MOST AZONNAL!!- üvöltőtte le a szerelmes párt Kacchan akkik egyből futtatak is le.

fél órával később az étkezőben

-Sajnálom Izuku hogy benyitottunk Kirivel, de tényleg. Amúgy nagyon örülök nektek!-mondta Mina már kevésbé vidáman mert Kacchan "picit" megrángatta őket.

-Itt az ebéd még kérnek mást?-kérdezte egy velünk egyidős szőke fiú.
-Nem köszönjük.-mosolyogtam rá kedvesen.

-Kaminari gyere ide! Ne csak beszélges a többi embert is szolgáld ki végre!- üvöltő egy férfi aki szerintem a tulaj. Mielőtt elment ránk mosolygott.

-Kedvesnek tűnik.-magyarázta Uraraka.
-Szerintem harcban sem utolsó.-nevetett Kiri.
-Jó lenne ha ő is csatlakozna hozzánk.-forultam Kacchan felé.

Bakugou szemszöge:

Deku kijelentése nagyon meglepett. Nem is ismerjük, a teljes nevét sem tudjuk csak azt, hogy az a férfi Kaminarinak szólította.
-Nem is ismerjük nem fogok megbízni vadidegenekben.-válaszoltam teljesen nyugodtan és őszintén.
-De Kacchan! Benne szerintem megbízhatunk meg ő biztos ismeri ezt a helyet és biztos segítene nekünk!-teremtett le szerelmem.
-Rendben, de te beszélsz vele.-forgattam a szemeimet nem tetszésem jel ként.
-Rendben.- mondta majd feltette a kezét, hogy a "pincért" hívja.

Deku szemszöge:

Kacchan kijelentése kicsit meglepett ő szokott helyettem beszélni főleg ilyen dolgokkal kapcsolatban ezért kicsit izgulok.
-Igen, még valamit szeretnének?-kérdezte az a Kaminari nevű srác.
-Izé m...-mondtam volna de Kirishima közbeszólt.
-Milyen jól forgatod a kardot?-kérdezte szegénytől.
-Mondhatni egész jól. De miér. Amúgy a "képességem" a villámcsapás.-vigyorgott.
-De kisütöd vele az agyad, meg nem tudod jól uralni.-nevet egy feketés-lila hajú lány akinek szerintem sokkal nagyobb a harci tabasztalata mivel valami páncél szerű van rajta és zene jellegű képessége lehet.
-Ezt, hogy érted?- kérdezte meghökkenve Uraraka.
-Ugy, hogy nyáladzó idiótává válik az ereje használta után. Amúgy Jirou Kouka vagyok ez az idióta pedig mellettem a párom Kaminari Denki.-magyarazta Kouka.
- Örülök, hogy megismerhetünk gero-gero.-mosolygot tsu.
-Én is. Amúgy te béka alakváltó vagy?!-kérdezte Kouka.
-Igen vagyis félig.
- Tökmindegy most, hogy ezen is túl vagyunk csatlakozók hozzánk!?- szólalt meg most már a szerelmem is és mivel már többször is mondtam, hogy ne legyen ilyen olyanokkal akik segíthetnek ezért megleckeztetem, ezen már egy kicsit mosolyogtam.
-Igen de hova is mennétek?
-Vakami olyan helyre ahol én tudok gyógyítani, Kacchan, Kirishima és Mina meg tud majd harcolni, Tsuyu tud varrni, Uraraka-san meg tud bájitalt keverni.-soroltam el egy szuszra, és Kacchant elkezdtem "kínozni".

Bakugou szemszöge:

-Ah, ezth mosth mihlyért.-nyögtem ki nagynehezen mert Deku elkezdte a gyenge pontom simogatni.
-Majd legközelebb viselkedsz.-adott választ egy perverz mosoly mellet, amikor így mosolyog rám bárhol magamévá tudnám tenni.
-Mikor lehet fizetni? Ja és lehet elvitelre a kaját, mert azt nem akarjuk, hogy itt szerelmeskedjenek.-kérdezdete el fura hajú nevetve miközben az asztal alá néz, baszki.
-Öm persze lehet elvitelre is hiszen itt van a szállásaitok.-mondta meglepődve Jirou mindha még nem kérdeztek volna tőle ilyet.

Kirishima szemszöge:

Láttam, hogy Midorya "picit" játszik Bakubroval aki már nehezen bírja ezért gondoltam segítek neki.

Ez volt az a látvány:



Nem tudom, hogy Midorya mikor lett ilyen perverz.

Deku szemszöge:

-Kész vannak az elvitelre kert ételek. Amúgy majd mikor fogunk indulni innen?-mosolygott Jirou.
-Köszi!-mosolyogtam rá.-Pár nap múlva. De még nem igazán tudjuk.-válaszoltam neki teljesen őszintén.
-Rendben.-mondta majd elment egy másik asztalhoz.

1641 szó