*maffia glossza*
Aranyszabály: Soha ne nèzd meg, mit szállítasz.
Ezt a Szállító című filmből is megtanulhattuk. Nem de? Az összes titokra rájöttek az emberek. Jason Statham eljátszotta a szállító szerepèt, az okè, de igazából semmit sem tudott erről a szakmáról.
Szóval, ott tartottam, hogy az emberek előtt nyílvánvalóvá vált, hogy tènyleg lèteznek szállítók. Mivel a maffiák, alias azok a tagok, akik meg akarják akadályozni, hogy a szállítmány cèlba èrjen, pontosan kitanulmányozták a filmet, fèny derült a taktikákra, a gyenge pontokra... Egyszóval MINDENRE! Èppen ezèrt a főnök úgy döntött, hogy teljesen új módszereket ès embereket alkalmaz. Akik nem is annyira átlagos emberek... Inkább szuperemberek, akik valamilyen különleges kèpessèggel rendelkeznek.

Minden szuperembernek más-más 'ereje' van. Vannak, akik szupergyorsak, vagy szuperokosak... Nekem a nyelvèrzèkem jó. Pont ezèrt küldenek a világ legkülönbözőbb pontjaira.

Most Rómába tartok egy japán állampolgárhoz. Fantasztikus. Ugye? Hát nem.
Unom a munkám. Mindig ugyanaz: utazok, megkeresem az emberem, átadom a cuccot, ő is átad valamit, haza utazok. Ès ez folyamatosan ismètlődik.  Három ève.
Már meg sem próbálok kapcsolatokat kialakítani olyan emberekkel, akik nem tartoznak a cèghez. Ha a maffiák megtudják, elfogják, ès megzsarolnak vele. Eleinte volt egy nagyon kedves srác, Dave... De elfogták, ès a jelek szerint... Hát hogy is mondjam finoman... Eltűnt a süllyesztőben, szegèny.
Hogy ki is vagyok èn? Hah, jó kèrdès!
A Kettes szállító ügynök. Amúgy Jessica Parker, de ez titok. Akcióban csak ès kizárólag Kettes ügynök. Nem szabad, hogy a maffiák megtudják a nevem, mert akkor veszèlybe kerül a családom, akik mellesleg azt hiszik,  hogy egy dzsungelbe mentem botanikát tanulni 7 èvre, ahol nincs wifi, se tèrerő. Na, ez nagyon nem igaz...

***

Itt vagyok egy római kávèzóban, az előre megbeszèlt találkozó helyen.
A japán fèrfi ült le mellèm:
-Hozta a szállítmányt? -kèrdezte japánul, rám sem nèzve.
Szótlanul húztam elő a táskámból az apró dobozt.- Jó. Akkor három óra múlva jöjjön erre a címre! -csúsztatott az asztalon felèm egy gyűrött papírfecnit.- Hozza a szállítmányt is!

***

A japán ürge egy szállodában foglalt szobát, most oda kell mennem. Az ajtajához èrve hármat koppintottam. Kinèzett a kukucskálón, ès lentől felfelè kibiztosította a zárakat. Ha jól számoltam, nyolcat.
-Jöjjön be! -tessèkelt be japánul.
A szoba makulátlanul tiszta volt.
-Tèrjünk a lènyegre! -mondtam szintèn japánul, majd ültem le a fotelbe, nem zavartatva magam.
-Kèr valamit inni? -kèrdezte, most már az anyanyelvemen. A japán a kávèzóban nyilván az információk megvèdèsère szolgált. Okos...
-Nem, köszönöm.
-Nos, adja át a szállítmányt! -ült le velem szembe. Átadtam a dobozkát.
-Na, mutassa, mit kell visszavinnem! -álltam fel.
-Kivètelesen semmit. -nèzett rám.- Foglaljon helyet!
Lebontotta a mèg apróbb tárgyról a csomagolást. Fogta, ès a laptopjára csatlakoztatta a pendrive-ot. Pötyögött valamit, aztán felèm fordította a kèpernyőt. Furcsáltam a helyzetet, mert mindig, mikor megtudom, mit szállítok, nem úszom meg verekedès, esetleg lövöldözès nèlkül. De most a japán pasas nyugodtan ült a fotelben egy pohár narancslèvel a kezèben. Valóban gengszteres...
-De mi ez? -nèztem meredten a laptopot.
-Nem beszèl, csak nèz! -parancsolt rám. Ó, igen? Rámparancsolt? Vigyáznia kellene, mert egy zsibbasztó, ès betojik. De legjobb lesz, ha nyugton maradok. Èrdekel, mit hoztam Rómába.
A kèpernyőn elmosódott alakokat láttam, aztán a videó kièlesedett, így láttam az alakokat: egy sötèt szobában nègy nagydarab, maszkos, fegyveres pasi, közèpen egy lekötözött egyed, ès egy töpörödött, aki egy másik szèkben ül, háttal a kamerának.
-Kedves Kettes ügynök, amikor ezt a videót nèzi -kezdte a töpszli valami idegesítő ès egyben fura akcentussal-, a barátja valószínűleg már kipurcant. -erre a lekötözött fickándozni ès nyöszörögni kezdett, mivel a szája ès szeme is be volt kötve.- Oscar! -csettintett. Az egyik maszkos a fiúhoz lèpett ès egy lègycsapóval kupán vágta, mire a srác valami „Au!" szerűsèg után befejezte a mocorgást.- Tehát... -folytatta a pici, idegesítő.- Kiszabadíthatja a  barátocskáját, ha hètfő dèlig elhoz nekünk ötmillió dollárt. Biztos azt gondolja, hogy eltèvesztettük a házszámot, de nagyonis rosszul gondolja. Fontos magának ez a szerencsètlen! -kiáltotta az utolsó szót ès a lekötözött fiút fejbe dobta egy papírgalacsinnal. Aktakukac... Az áldozata megintcsak motyogott valami „Te jó èg..." szerűsèget. Mèg mosolyognom is kellett rajta.- Most a nyominger átadhat önnek egy üzenetet. -megint csettintett, mire Oscar a 'nyomingerhez' lèpett, ès levette róla a... a szájkendőt...
-Kettes ügynök, segítened kell... -kezdett beszèlni a srác.- Ne haragudj, hogy eltűntem, csak... Veszèlybe kerültèl volna, ha továbbra is találkozgatunk. Èn mèg mindig azt gondolom, hogy te vagy a legmenőbb ügynök ès szer... -elsötètült a kèp, majd fehèr betűkkel kirajzolódott a hely koordinátája.
-Egyedül jöjjön! -hallatszódott a töpörödött fickó hangja.- Ès figyeljük magát!
A japán fèrfi előrèbb hajolt, ès lecsukta a laptop tetejèt.
-Mielőtt megkèrdeznè... -húzta elő zsebèből a jelvènyèt.- A cèg floridai vezetője.
-Logikus. Ön japán állampolgár, aki a floridai főnök, de Rómába hívott, hogy megmutassa nekem ezt a videót, amit mellesleg Melbourne-ből hoztam ide. -ingattam a fejem.
-Jól mondja, Kettes ügynök. Innentől kezdve átveszem önt, èn felelek magáèrt, úgyhogy ajánlom, hogy vigyázzon magára! -nevetett fel.- Na, elemezzük ki a tervet, egy hèt múlva bevetèsre kell mennie! -nyitotta fel a laptopot, újra.- Ezt a telefont fel kell vennem... -szólt, mikor pont a túsz 'beszèdènèl' tartott a videó. Újra ès újra visszapörgettem. Ès rájöttem.
A szőke, göndör haj... A szexi, mèly hang... Dave!

***

A főnök azt mondta, nála fogok lakni, ameddig le nem zajlik a túsz ügy. Igen, a japán fickó most a főnőköm. Jófej, összehaverkodtunk. Megbeszèltük, tegezzük egymást, de a valódi kilète mèg előttem is rejtve marad, szóval simán főnöknek kell szólítanom.
Itt, Rómában gyönyörűek az èjszakák...De nem tudom így kièlvezni. Dave veszèlyben van.
Okè, okè, èvekkel ezelőtt csak úgy eltűnt, de azt mondta, hogy miattam csinálta. Na de a filmekben, meg a könyvekben nem mindig ebből van vita? Hogy a srác mindig ezt mondja, de a csaj nem hisz neki? Vagy pont, hogy hisz neki?
Eltűnt, ès utána nagyon fájt. Ugyanis, èn tènyleg szerettem őt.
De ezúttal csak a dolog munka rèszère fogok koncentrálni. Mintha egy... kutyát, vagy egy teknőst kellene kimentenem az orosz maffiák karmai közül.

***

Pèntek dèlután van. Csak holnap ilyenkor kellene indulnunk, de a főnökkel mindent megbeszèltünk, vagy hatszor.
-Ne feledd, mostantól Daniella Green vagy. -adta a kezembe az új szemèlyi igazolványom.
-Király! -bólintottam elismerően.
-Az állam pènzel, ès a fontosabb szervezetek mind tudják, hogy mèsz Szentpètervárra. Az orosz maffiák kemènyek. Vigyázz a töpszlivel. -segített bepakolni a taxiba a bőröndjeimet, amit az egyik  munkatársam fog vezeti.- Repülővel repülsz Oroszországba, ott vár majd egy nő, aki elvezet a szállásra. Azonnal küldj jelet, ha felszállt a repülő. Meg akkor is, ha a szállásra èrsz! -kötötte a lelkemre.- Mire kezded a bevetèst, odaèrek èn is.
-Okè, főnök. -szálltam be szèles mosollyan a taxiba.
-Ahhoz kèpest, hogy èletveszèlyes küldetèsre mèsz, nem izgulsz. -jegyezte meg.
-Botanikus vagyok. Èrtek a gyökerekhez.

***

Az út Szentpètervárra teljesen nyugodtan telt. Az időeltolódás egy kicsit megkavart, de a bevetès napjára kipihenem a dolgokat.
-Kèt sarokra innen várlak titeket. Minden jót! -pacsizott velem a főnököm, majd adta át a nehèz, lóvèval kitömött koffert.
-Max tíz perc, ès jövünk. -indultam a raktárèpület felè, ahol Davet fogva tartják. Ezek a maffiák nem problèmáznak sokat, ha megvan a pènz, elengedik a túszt, ha nincs, akkor elteszik láb alól. Ahogy a szállítót is. Úgyhogy, remèlem, a pènzügyisek pontosak voltak. Mert ha nem, baj lesz. Nem nekem lesz bajom, hanem garantáltan nekik.
Befordultam a keskeny zsákutcába, így már egyenes út vezetett a raktárèpülethez, ami amúgy tárva nyitva volt.
-Nocsak, Kettes ügynök! -'üdvözölt' oroszul az idegesítő fickó, ahogy belèptem a helyisègbe.
-Az ember arra számít, hogy egy ilyen maffia valamivel jobban ügyel a biztonságra, nem hagyja csak úgy nyitva az ajtót. -álltam meg vele szemben, èn válaszoltam oroszul, èn is.
-Ó, a biztonsága tökèletes. -mutatott körbe mire kilèptek Oscarèk a lámpák fènye alá az árnyèkból.- Ne aggódjon!
-Hol a fiú? -kèrdeztem hidegen.
-Hol a pènz? -kèrdezett vissza.
-Nálam van. Látni akarom a fiút! -mondtam szigorúan, miközben lazán meglengettem a koffert.
-Hát jó... Oscar! -csettintett. A maszkos pasas felkapcsolt egy lámpát.
Dave csurom vizesen, bekötött szemmel ès lekötözve üldögèlt egy szèken. Majdnem, mint a videóban.
-Oldozzák el! 
-Látni akarom a pènzt! -utánozott az orosz. Mègegy ilyen, ès szètlövöm a seggèt.
Leguggoltam, kinyitottam az igencsak súlyos koffert, ès számolni kezdtem a pènzt:
-...ès ötmillió. -nèztem fel, jó 5-6 perc után.
-Igazi? -simogatta a törpe a bajuszát. Válszul egy köteg pènzt dobtam felè.- Jól van... -nevetett elègedetten.- Sajnos, az alku az alku... Adjátok oda neki a nyomingert! -hadonászott.
Leszedtèk Davet a szèkről, majd felèm löktèk. Ezzel párhuzamosan a földön a maffia felè csúsztattam a koffert.
Dave is a padlón csúszott felèm.
-Nyominger... -ismèteltem remènytelenül.
-Megtisztelt jelenlètèvel, Kettes ügynök. -kezdte csábosan a fazon.- Ha legközelebb erre jár, csak szóljon! Tudja, hol talál!
-Ja, az állatkertben. -motyogta Dave, mire èszrevètlenül meglöktem.
-Viszlát! -szállt be a töpörödött egy fekete kocsiba, aztán bőszen integetve kiadta a parancsot Oscarnak, hogy hajtson el. A többi maszkos is eltűnt.
-Helló, Dave. -nèztem a földön tèrdelő srácra.
-Jessica! -mosolygott.-Köszönöm a segítsèged! Jó sokkal lógok neked, vègülis megvásároltál a maffiától, úgyhogy, ha szüksèged lenne valamire, akkor... szólj...
-Hogyne, meg az orosznak is. Ugye? -nevettem halkan, ès oldoztam el a kezeit, majd vettem le a szemèről a kendőt.
-Nem változtál semmit. -mosolygott.
-Ellentètben veled! Mi ez? Csak nem borosta? -pacskoltam meg az arcát.- Na gyerünk. Várnak ránk.
-Ki? -lepődött meg, ès szaladt utánam.- Egyedül intèzed az ügyeid. Nem?
-Fèltèkeny vagy? -nevettem ki.
-Nem, nem! -legyintett.
-Zseniális voltál! -vigyorgott a főnököm, mihelyst a kocsihoz èrtünk.
-Köszönöm! -pacsiztam vele.
-Húzzuk el a csíkot. Már csak 45 másodperc ès... -egy hatalmas robbanás. Az ereje a kerítèshez nyomott minket.- ès robban. -köhögött.- Jól vagy?
-Ja... -köhintettem èn is.
-Itt vagyok ám èn is! -kelt fel a földről Dave.
-Ez az orosz vèdjegye. -jegyezte meg lazán a főnök.- Betelefonálok a központba, ezt minèl előbb el kell oltani. -biccentett a hatalmas lángokkal ègő raktárèpület felè, ès rögtön telefonálni kezdett, kicsit távolabb tőlünk.
-Bevallom, azt hittem, a maffia miatt fogok meghalni. -szólt Dave.- De megmentettèl. -nèzett a szemembe.
-Tudod, rám számíthatsz. -dörgöltem az orra alá, hogy eltűnt.
-Ó... -nevetett zavartan.- Nem szabadott találkoznunk. Mert kèm vagyok. Ès a cèg ellen kellett nyomoznom. -fejzezte be a mondatát.
-Szólhattál volna előbb is! -vágtam gyomotszájon.
-Nem akartalak eltűntetni. -nyöszörgött.
-Mègis mièrt? Tudod te, min mentem keresztül az èvek során, hogy nem voltál mellettem? Mellesleg, minden nap kockára teszem az èletem. Pont te öltèl volna meg!? -nevettem jóízűen.
-Csak fogd be! -fordult el
-Ne mondd meg, mit csináljak! -vágtam neki vissza.- Inkább szállj magadba ès gondolkozz el az èleted èrtelmèn!
-Tudom, mi az èletem èrtelme. -mosolygott sejtelmesen, ès megfogta a kezem.