Szeptember 18.-csütörtök
Apa ma nem dolgozott. Közölte ezt velem ma reggel. Van egy olyan sejtésem, hogy a tegnap esti telefonos beszélgetés az oka ennek! És nincs jó előérzetem!
- Hali!-köszöntem a fiúknak.
- Csá, Regi! Mizu?-Kornél.
- Tuti nem vagy jól! Hallottam, hogy mi történt tegnap!-mondta Máté.
- Mi történt?-kíváncsiskodott Levi.
- Hannával kell együtt dolgoznom!-mondtam.
- Öm... Miért?-kérdezte Kornél.
- Suliújságon Regi a fotós, Hanna a riporter.-Patrik. Őt ki informálta ilyen jól? Milyen érdekes, ő nem nagyon szólal meg. Kis csendes. Imádom!
- Agybajt fogsz kapni tőle...-mondta Máté.
- Már kaptam tegnap! Pénteken eljön értem és megbeszéljük azt, hogy miről szóljon a cikk.
- Nem irigyellek!-mondta Levi.
- Én inkább Mátét nem irigylem!-mondta röhögve Kornél.
- Szevasztok!-lépett hozzánk Robi.
- Csá! Lottit hol hagytad?-kérdezte Levi.
- Zsoltival jön.
- Nem kell már engem kísérgetni! Nem vagyok óvodás!-hallottuk meg Lotti hangját. Mind a hang irányába fordultunk.
- Mégis úgy viselkedsz!
- Nem igaz!
- Nem hagyom, hogy megint megszökj és ribancoskodj egy padon!-üvöltötte Zsolti, miközben megszorította Lotti karját.
- Nem vagyok ribanc!-kiabált Lotti.
- Nézz már magadra, Lotti!-üvöltött Zsolti.
Lotti nem éppen a legkonzervatívabban volt felöltözve, annyiban maradhatunk.
- Ez még nem jelent semmit!
- Nem csak egy fiúval jársz egyszerre! Nem is ribanc vagy, hanem egy k...
- Zsolti!-Robi.
Nos, Zsoltinak akkor tűnt fel, hogy kb. 30 ember nézi őket a suli bejáratából. És vagy 10-en az ablakokból. Köztük az osztálytársaink és még jó páran Zsolti osztályából. Plusz Lotti barátnői.
Zsolti elengedte Lotti karját, mire Lotti berohant a suliba. Közben odaszóltak neki, hogy ,,Vajon ehhez mit szólnak a pasijaid?", ,,Rázd magad, had lássunk valami szépet!", ,,Ribanc vagy!".
Félve néztem Robira, ő meg dühösen Zsoltira. A társaság többi tagjára néztem. Máté maga elé bámult, Kornél szintén, Levi forgolódott (?), Patrik pedig rám nézett. Bólintottam és Lotti után mentem. Nem kellett sokáig gondolkoznom, tudtam, hogy a lány mosdóba vonulunk, mikor dühösek vagy szomorúak vagyunk. Amikor a mosdóba értem, sírást hallottam.
- Lotti...-szólítgattam.
- Mi az?-kérdezte, sírva.
- Engedj be!
- Hagyj!
- Kérlek!
- Minek jöttél?
- Átérzem a helyzeted.
- Azt nem hiszem!
- Tudom, hogy milyen az, amikor csalódsz valakiben.
Lotti kinyitotta a fülke ajtaját. Szőke haját lófarokba fogta, barna szemei kisírtak voltak. Szomorúan nézett rám. Megöleltem, mert tényleg átéreztem a helyzetét. Egy idő után rám nézett és megszólalt.
- Ugye nem vagyok ribanc?-kérdezte.
- Lotti...nem akarlak megsérteni!
- Gondoltam! Hogyan öltözködjek normálisabban? Mert ez nem én vagyok! Már unom ezt a stílust!
- Ha akarod, elmehetek veled vásárolni a hétvégén.
Hálásan nézett rám.
- Az jó lenne.
- Na, szedd össze magad és menjünk órára.
Lotti megmosta az arcát, megigazította a sminkjét és mentünk órára.
Mikor a terembe értünk, mindenki ránk nézett. Robi hálásan, Patrik pedig...büszkén? Leültünk a helyeinkre. Bejött Haller.
Szünetben lementem az udvarra Csillával és Lottival. A padunkra ültünk és beszélgettünk. Aztán kijöttek a 11.a-s lányok.
- Rám se néznek.-mondta Lotti.
- Reggel se mentek utánad.-Csilla.
- De Regi igen. Ez nekem sokat jelent.
- Semmiség, Lotti!
- Amúgy... Fannival mi van?-Csilla.
- Mert?
- Még mindig írogat.
- Neked is?-kérdezte Lotti.
- Igen.
- Csak nekem nem ír?-én.
- Örülj neki!-válaszolták.
Csilla elmesélte Lottinak is, hogy miket írogat Fanni. Aztán Lotti is elmondta nekünk, de neki már nem ír olyan durva dolgokat, mint Csillának.
Nyelvtanon Kardos Mátét feleltette a beszédhangokból. Valahogy összehozott egy kettest.
- Ezek az alapműveltséghez tartoznak, Felmayer! Miért nem lehet ezeket megtanulni?
- Miért kell ezeket megtanulni?-kérdezett vissza Máté.
- Alapműveltség, Felmayer, alapműveltség...-mondta fáradtan Kardos.
Máté bandzsítva nézett Kardosra, mi meg elröhögtük magunkat.
- Neked aztán lehet beszélni...-Kardos.
Rajzon Vladár csak beszélgetett velünk. A többi órán továbbhaladtunk. Kivéve matekon, mert Ágoston kiosztotta a dogákat. Az enyém négyes lett. Hát, oké. Annyira nem izgat.
Órák után hazamentem. Apa a nappaliban volt.
- Gigi, ülj le!
~Ajjaj! Itt már baj van!~
- Anyádról van szó!
- Mi történt?
- Kiderült, hogy mi lesz a neme a gyerekeknek.
- KÉT GYEREK? KETTŐ?!-akadtam ki.
- Regi, nyugodj meg!
- Huh...jó, bocs, mondd tovább!
- Két kislány lesz!
- Kislányok... és ki az apjuk? Jelentkezett már?
- Itt áll előtted!
- Mi? De azt mondtad, hogy...
- Anyád elment egy vizsgálatra és kimutatták, hogy én vagyok az apa.
- Hát...Gratulálok!
- Köszönöm!
- De, mi van a másik pasival?
- Nem tudom, hogy ki az!
- De megkeresed, ugye?
- Persze!
- Akkor jó. És, mit érzel most?
- Őszintén? Nyugodtságot.
- Mert te vagy a lányok apja. Ugye azért?
- Nyilván!
- Örülsz?
- Igen!
- Jó, én is próbálok osztozni az örömben. Megígérem!
- Anyád ezért hálás lesz!
- Apa, felmegyek tanulni, Ha kell valami, szólj!
- Rendben, Regi!
Nem hiszem el! Lesz két kishúgom! Azta! Vajon milyenek lesznek? Hisztisek? Vagányak? Nekik is szőke hajuk lesz és kék szemük, mint Krisának és nekem? Mindegy, csak egészségesek legyenek! Ez a fontos! :)
Este elmondtuk Krisának is a fejleményeket. Örült, hogy lesz két kishúgunk.
Mai nap: 5/4-csak a reggeli miatt.
Lotti: 5/3-próbál változni.
Apa: 5/5***-annyira örülök.
Ikrek: 5/5***-úristen! Még nevet kell választani, babakocsit és babaágyat kell venni, meg játékokat...Izgi lesz! Már várom őket! :)
Anya: 5/?-apa azt mondta, hogy már jobban van, holnap megyek be hozzá.
--------------------------------------------------------
Következő rész: 15 megtekintés után.
Ha van kedvetek, írhattok lány neveket! :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro