Arra ébredtem fel, hogy valaki csenget. Mikor lementem a lépcsőn, hallottam, hogy mama és apa beszélgetnek.

- Nem akar látni Regina!-mondta mama.

- Nem hozzá jöttem, hanem Kristófhoz.

- Milyen gyerekes viselkedés ez?

- Pont olyan, mint amit Gina leművel velem szemben.

- Akkor arra kéne nevelned, hogy ne legyen ilyen!

- Nem nálam lakik.

- Erről én nem tehetek.

- Sziasztok!-köszöntem.

- Szia, kedves!-mama.

- Mi van, már nem is köszönsz nekem?-néztem apára.

- Nem vagy a lányom!

- Aha.-éreztem, hogy mindjárt könnyezek. Ez erős volt apától.-Anyához mikor mehetek be látogatóba? Vagy ha a kis démonodat akarod vinni...

- Na, be akarsz menni anyádhoz?

- Igen.

- Jó...

- Nem mondod meg, hogy mikor mehetek?

- Nem.

- Jó, akkor el is mehetsz! Köszönöm, hogy eljöttél idáig azért, hogy tönkre tedd a napomat! Szia!-tessékeltem ki az ajtón.

- Én nem ilyennek neveltelek! Hogy beszélsz te velem?

- Ne utáljátok egymást!-mama.

Apával egymásra néztünk. Istenem, miért kell ennyire hasonlítanom apára?! Ugyanazt az erős tekintetet sugallta felém, mint én felé. 

- Jobban hasonlítunk egymásra, mint hinnénk!-én. Már kezdtem megenyhülni. 

- Én is erre gondoltam.-mosolygott halványan apa.

- Nem mentek el valahova?-mama.

Apára egymásra néztünk. Már nyoma se volt haragnak! 

- Megyek öltözni.-mondtam.

Miután végeztem, lementem. Apával egy közeli kávézóba mentünk. 

- Egy rántottát kérek és egy teát!-mondtam a pincérnek. Apára nézett.

- Ugyanezt!

A pincér elment.

- Apa, annyira sajnálom a viselkedésemet! Nagyon...-nem találtam a szavakat.

- Regi! Megértem! Én sem viselkedtem jó apaként.

- De amit a nődre mondtam, nem bánom!

 - Tudom, gyermekem.

- Most mi lesz?

- Remélem hazajössz.

- Csak akkor, ha az a ri...

- Regina!

- Khm... nő hazamegy!

- Rendben van!

- Beszélsz Krisával is?

- Igen. Elviszem az állatkertbe. Hátha így könnyebben tudja feldolgozni.

- Értem.

- Anyádat hétfőtől lehet látogatni.

- Én bemegyek. Kristófot még nem viszem.

- Ezt akartam is mondani, hogy ne vidd be, mert ki tudja...lehet anyád szörnyen nézne ki.

- Nem mondták, hogy hogy van?

- Hát, nincs valami jól. Kapja a gyógyszereket és folyamatosan rohamai vannak. Hiperaktív.

- Ez nem hangzik valami jól.

Meghozták a rendelésünket. Evés közben beszélgettünk Kristófról, suliról, anyáról és mamáról. A nőt dirket nem hoztuk szóba. Apa is érzi, hogy nem teljesen vagyok kibékülve az egész helyzettel. Reggeli után apa elvitt kocsikázni. Beszélgettünk. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy sírok.

- Miért sírsz?-apa.

- Ezek a családi sztorik mindig megríkatnak.  

- Értem.

- És belegondolni abba, hogy több ilyen már nem lesz...

- Gina!

- Fáj! Nagyon fáj!-mondtam, könnyes szemmel.

Apa megölelt.

- Egyszer, talán, megérted!-mondta.

- Nem akarom!

Így álltunk még egy darabig, aztán apa elvitt mamához. Ott összepakoltunk és hazamentünk. Mind hárman. Otthon kipakoltunk és a fiúk elmentek az állatkertbe. Épp tanultam a franciát, amikor hallottam, hogy csapódik a bejárati ajtó. Lementem a lépcsőn.

- Na, ennyi volt az állatkert?-kérdeztem lefele menet. 

Amikor leértem, meglepődtem. A nő állt a nappaliban. Ő is meglepetten nézett rám.

- Szia!-köszönt.

- Viszlát!

- Mondd, miért utálsz?

- Nem vagyok hülye, tudom, hogy miért kavarsz apámmal!-nagyon jól tudtam, hogy miket beszélek. Megnéztem a nő Facebook oldalát.

- Még a nevemet se tudod!

- Mert nem érdekel a neved, Gerda! 

- Mióta tegezel engem?

- Nem sokkal vagy idősebb nálam. 22 éves vagy. Most köszönjek neked csókolomot?

- Nem...

- Akkor nem értem, hogy miért vagy felháborodva.

- Honnan tudsz te ennyi mindent rólam?

- Tudod, vannak buta emberek, akik a Facebook-on élik az életüket. Ez vagy te!

- Nem vagyok buta!

- Igazán? Akkor had halljam, miért kavarsz egy 42 éves családapával?

- Mert szeretem!

- Mondd, a 60 éves Kállay Sándort is szereted?-láttam ezzel a fickóval fészen.

- Hogy képzeled...

- Most összeszeded a cuccodat és eltakarodsz ebből a házból!

- NEM!

- Nem kérdés volt, Gerda! Tűnj el, vagy hívom a rendőröket!

Gerda farkasszemet nézett velem, aztán fogta magát és elment. Helyes! Két óra múlva apáék is megjöttek. Kristóf nem sírt. Ez már jó jel!

- Itt volt!-én.

- Ki?

- A nőd.

- És?

- Adtál neki kulcsot?!

- Igen...

- Apa, az a nő csak a pénzedért van veled!

- Majd egyszer megértesz mindent, Regi!

Ráhagytam. Ő tudja! Had verje a fejét a falba, nem érdekel! 

Mai nap: 5/2-apával még nem teljesen tisztáztuk ezt az egészet.

Gerda: 5/1***-büdös ku...

--------------------------------

Tudom, tegnap kellett volna kitenni az új részt, bocsi!

Következő rész: 10 megtekintésnél!