Nos,ez a rész kifejezetten @Szvivike miatt készül el,ugyanis ő ajánlotta ezt a részt,nagyon aranyos módon!Egyúttal ezzel a résszel szeretném megköszönni neki,és nektek,akik végig kíséritek a munkásságomat ezen az oldalon!^^

---------------------------------------------------------------------------------

Borzasztó nap,az életkedvemet pedig valahol az iskola környékén elhagytam,szval' ha valaki megtalálja jelezzen,mivel nagyon hiányzik.Thx!

Párizsi utazás..Nos,egy szóval kifejezve:unalmas.

Most fejben is bocsánatot kérek Momótól ezért,de egyszerűen dög unalmas volt! A második nap elteltével öngyilkos gondolataim voltak szó szerint.A harmadik napon pedig már mentem a boltba megvenni a legerősebb kötelet,de aztán eszembe jutott,hogy Neményi lelépett az iskolából,és valahol itt van,ahol én,és nem ott,ahol Reni.Így aztán úgy döntöttem,hogy felesleges még feladni az életemet,és kibírtam valahogyan ezt az utat.Bár azóta rémálmok kísértenek,és sűrűn megjelennek az álmaimban azoknak a szobroknak az arcai,amiket Momó megnézetett velem ez alatt az út alatt.Viccet félretéve megölni azért nem akartam magam,de megfenyegettem vele Momót,hogy megteszem,ha még egy hülye múzeumba elvisz..Őt ez természetesen nem érdekelte,és megnézetett velem még minimum 5 múzeumot. No comment.

A nyaramról pedig...Nos,a nyaram nem egészen úgy képzeltem el,ahogy alakult.Hogyan képzeltem el?Szimplán másképp,mint ahogyan alakult végül.Valahogy úgy,hogy Reni megköszöni a gyűrűt,amit adtam neki,én pedig reagálok rá valami hülyeséget ahogy szoktam,elkezdünk beszélgetni,és az egész nyarat végig beszéljük,majd pedig bevallom neki amit érzek iránta,ő pedig azt mondja,hogy ő is szeret.

Na ja,csak a valóság nem ilyen.Mert a valóságban Reni annyit se írt,miután ott hagytam neki a gyűrűt,hogy kösz.Sőt,egész nyáron egyetlen egy sort sem írt.Ráadásul a valóságban Reni nem szeret viszont,ez pedig a nyáron is bebizonyosodott.A valóságban nem Renivel beszéltem végig a nyarat,hanem idegen,részeg lányokkal a tengerparton,plusz a haverjaimmal.

Mert a valóság sosem olyan egyszerű és szép,ahogyan elképzelem.

Ricsivel persze,már rég megbeszéltem telefonon mielőtt elindultam az iskolába,hogy elfogom felejteni Renit,azért,amiért ő is elfelejtett engem.Erre Ricsi szimplán kinevetett,de én most komolyan eldöntöttem!Eskü!!!

-Vigyázz magadra az iskolában,és viselkedj rendesen.-Nézett rám nagyi szelíd mosollyal az arcán,én pedig akaratlanul is elmosolyodtam.

-Ugye tudod,hogy már 17 vagyok?-Néztem rá kérdően,nagyi pedig összeborzolta a hajamat,majd egy puszit lehelt a homlokomra.

-Attól még vigyázhatsz magadra,és viselkedhetsz rendesen.-Válaszolta.-Bár,ahogy ismerlek vigyázni vigyázol magadra,de rendesen nem fogsz viselkedni.-Sóhajtotta,én pedig értetlenül néztem rá.

-Rendesen szoktam viselkedni.-Néztem rá furán.

-Igen,szülőin is ezt szokta mondani Kardos tanár úr.-Nézett rám gyanakvóan.

-Jó,de ő kivétel!-Emeltem fel a kezem védekezően,nagyi pedig megütötte a kezemet,majd egy ,,Ne idegesíts tovább,menj inkább." mondattal utamra eresztett,én pedig azon gondolkodtam,hogy hova tűnt az előbbi kedves és finom nagymama. Mikor oda értem,a többiek már ott voltak,és mint hamar rájöttem,rám vártak.

-Jézusom,de jól nézel ki!-Nyávogott Edina,én pedig kínos mosolyra húztam a számat,és igazán örültem,hogy van rajtam napszemüveg,így nem látja senki a tekintetemet.

-Kösz!-Biccentettem felé furán,miközben megigazítottam a kezemben lévő gitárt.

-Milyen volt a francia út?-Kérdezett az egyik végzős srác,én pedig éppen válaszra nyitottam a számat,de valaki más megelőzött.

-Jó volt a tengerpart?-Kérdezett az egyik lány,aki fogalmam sincs,hogy kicsoda.

-Jók a csajok arra felé?-Kérdezett valaki más is.

-Jó volt a francia út.-Próbáltam meg mindenkinek beszélni.-Persze,egy tengerpart rossz nem lehet.-Mosolyodtam el halványan Zsoltiék felé,akik vigyorogva várták,hogy elmenjenek a többiek,és ők hallhassák az igazi beszámolómat.-A lányok pedig igen,elég jók.-Pillantottam körbe leellenőrizve,hogy Kinga nincs-e a közelbe,ugyanis ezért a kijelentésemért ezer százalék,hogy élve eltemetett volna.A többiek a kijelentésemen azonnal elkezdtek nevetni,én pedig megpróbáltam leplezni a tudatlanságomat ezen a téren,ugyanis az igazság az,hogy egyik lányt se néztem meg ,,arra felé".Fogalmam sincs,hogy valóban ,,jók"-e.

-Gondolom jókat szambáztál.-Rázta meg Zsolti a nem létező melleit,én pedig elkerekedett szemmel néztem rá,majd hitetlenül elnevettem magam,mindenkivel egyetemben. Szerencsére egy 10 perc alatt eltűntek onnan a számomra idegen emberek,így Ricsiék kérdéseire tudtam válaszolgatni.Bár itt sem lehettem teljesen őszinte,ugyanis nem szoktam nagy dobra verni előttük sem,hogy Reni mennyire hiányzik,stb.Csak Ricsi előtt szoktam. 

-C figyelj rám!-Ragadta meg a karomat Ricsi,én pedig értetlenül,Zsolti előbbi viccén,még mindig nevetve néztem rá.

-Mi van?-Nevettem tovább,Ricsi pedig válaszra nyitotta a száját.

-Azta!-Szólt döbbenten Dave.

-Mindegy,csak próbálj meg nem elájulni Mr.Erősvagyokelfelejtemsimán.-Legyintett Ricsi,én pedig értetlenül néztem rá.

-Reniii!De jó a hajad!!!-Visított Virág.

-Sziasztok-Köszönt egy nagyon is ismerős hang,én pedig azonnal oda kaptam a tekintetemet a hang irányába.

-Sziasztok.-Biccentettem Reni és Kinga felé,miközben megpróbáltam rávenni magam,hogy ne pihentessem Renin a tekintetem tovább.Természetesen nem sikerült.A szokásos Converse volt rajta,és az általam annyira kedvelt farmerja volt rajta,ami iszonyúan jól állt rajta.A tekintetem feljebb téved a pólójára,ami egy fehér Beatles-es póló volt.Akaratlanul is elmosolyodtam,hiszen talán ő az egyetlen tinédzser lány a világon,aki a Beatles-t tartja menőnek.A haja viszont változott..Más volt.Szőkébb volt sokkal.Amúgy is kiszokta szívni neki a nap a haját,de most..Befestette.Minek?Hiszen tökéletes a haja mindenhogyan.Bár be kell vallanom,remekül állt neki.A szeplői ismét jobban látszódtak az arcán,a szemei pedig a szokásos fénnyel ragyogtak.Ez nem ér.Rohadtul nem ér.

-Gratulálok a pótvizsgádhoz,Kardos mondta,hogy jól sikerült.-Rántott vissza a valóságba egy hang,én pedig zavartan körbepillantottam,hogy kitől jött a hang.Hamar rá kellett jönnöm,hogy attól,akit végig bámultam.Ricsi vajon erre értette,hogy ne ájuljak el?Ismét emlékeztettem magam,hogy nem szabad elgyengülnöm,most az egyszer nem Bólintottam egyet,és megpróbáltam Reni tudtára adni,hogy haragszok rá,és jobban tenné,ha békén hagyna..De Reni nem vette a lapot.-Egyébként,szeretném megköszönni.-Folytatta,én pedig értetlenül néztem rá.

-Mit?

-Az ajándékot.-Húzta ki a pólója alól a..Gyűrűt,ami egy láncon lógott,a szívem pedig kihagyott egy ütemet.Ismét emlékeztetnem kellett magam arra,hogy egész nyáron nem keresett.

-Ja,azt?-Kérdeztem tetetett unalommal,majd eszembe jutott valami.-Most kaptad meg?-Vontam fel a szemöldökömet.

-Ööö,nem.Még utazás előtt.-Felelte elvörösödve,nekem pedig keserű íz töltötte el a számat.Persze,hogy megkapta.Persze,hogy nem keresett.Persze,hogy tökéletesen elvolt nélkülem.-Akartam írni,csak nem tudtam,mikor nem zavarlak.-Magyarázkodott,én pedig megpróbáltam nem kimutatni,hogy mennyire csalódott vagyok.Bíztam benne,hogy hátha csak most kapta meg,de..Ez csak kürtölés..Nem akart rám írni,még csak annyit se,hogy kösz.Ezen nincs mit magyarázni.

-Aha.Jobb,hogy nem írtál.-Vágtam oda neki sértetten és sebzetten,hiszen valamelyik szinten kikosarazott ismét.Soha senkitől nem vártam annyira azt a köszönöm-öt,mint tőle.Illetve,nem azt vártam,hogy megköszönje.Bár azért sztem' illett volna,hiába csak egy hülye gyűrű,de nem ez volt a lényeg.Egy az,hogy örömet akartam neki okozni.Másik pedig az,hogy én..Én beszélgetni akartam vele nyáron.Azt hittem írni fog,de nem írt..Azért,mert nem érdeklem.Most pedig van képe ennyire jól kinézni,és ennyire összezavarni azzal,hogy megköszöni és hordja?!Teljesen kikészít. 

-Nézd!-Lépett Kinga örömteli(!!) mosollyal az arcán Reni mellé,én pedig mindenkivel együtt érdeklődve néztem őket.

-Mit?-Kérdezte Reni Kingát értetlen tekintettel.

-Benoît írt!-Nézett rá Kinga vidáman.

-Ki???-Kérdezték egyszerre négyen,köztük Reni is,én pedig értetlenül álltam a helyzet előtt.

-Ki?-Kérdezte Virág is enyhe fázis-késéssel. 

-Tudod,Benoît.A francia srác.Azt írja,sokat gondolnak ránk.-Magyarázta Kinga,nekem pedig a többes számnál elkerekedett a szemem.Mi van?!

-Mégis kivel?-Rázta meg a fejét Reni.

-Jérôme-mal!Üdvözöl téged.-Vigyorgott Kinga,én pedig úgy éreztem,hogy lassan darabokra omlik körülöttem minden.Ricsi rosszat sejtve pillantott rám,én pedig ökölbe szorítottam a kezemet,és éreztem,ahogyan az egyik ideg megrándul az arcomon.

-Kicsoda?-Kérdezett vissza Reni úgy,mint aki nem tudja miről van szó.

-Jérôme!-Förmedt rá Kinga,és még én is hallottam,pedig a fülemben dobogott a vér.

-Ki az a Budoár?-Vihogott Zsolti

-Annyira gyerekes vagy!Ha tudni akarod,megismerkedtünk Párizsban két sráccal.-Magyarázta Kinga,én pedig elengedtem az ökölbe szorult kezem,és vettem pár mély lélegzetet.Valahogyan sikerült rendeznem a lélegzetemet,fogalmam sincs hogyan. 

-Ez azért túlz-Kezdett bele Reni,de Kinga nem hagyta befejezni a mondatát,én pedig őszintén nem bántam.

-Visszaírom neki,hogy kedves,meg hogy köszönjük a motorozást.-Csacsogott Kinga a mobiltelefonját nyomkodva,én pedig hitetlenül elnevettem magam kínomban.Ellopta az a Jérôme nyomorék a közös emlékemet Renivel.Elvette az egyetlen dolgot,amiben azt hittem,hogy én voltam az egyetlen Reninek.De úgy látszik más is elvitte motorozni.

-Mociztatok Párizsban?-Kérdezte őket Virág csillogó szemekkel,én pedig magamban rendeztem a gondolataimat.Most már sokkal világosabb,hogy Reni miért nem írt még egy egyszerű köszönöm-et se.Túlságosan elfoglalt volt Párizzsal,és a párizsi pasijával.Ja..Nem akart zavarni,mi?

-Pontosan.-Válaszolta Kinga.

-Írd meg neki,hogy ,,Böni,zsötem"-Röhögött Zsolti a többiekkel,én viszont nem voltam képes ott maradni az udvaron egy pillanattal tovább sem,ugyanis úgy éreztem,hogy mindjárt megfulladok a friss levegőn.Megrántottam a vállamon a táskámat,majd elindultam befelé.

-Nem akartál zavarni,mi?-Nyögtem ki nagy nehezen,miközben Reni mellett elsétáltam.Gúnyosra terveztem a megjegyzésemet,de inkább hangzott szánalmasnak és elkeseredettnek,mintsem gúnyosnak.

A napom borzasztóan telt,végig ideges voltam,és eközben csak hab volt a tortán,hogy random emberek kérdezgettek a nyaramról..Aztán eljött az utolsó óra,Gazdag tanárnővel és semmi nem úgy alakult,ahogy terveztem.Miért is alakulna úgy?Én természetesen hű voltam a régi szokásomhoz,és miközben halkan rágóztam Reni hátát bámultam.A haja most is tökéletesen omlott félig a vállára,félig pedig a hátára,csak most sokkal szőkébb kiadásban.A bámulásomból telefon csipogásra rántott vissza a valóságba,ami..Reni felől szólt.

-Reni!Ez a te mobilod?-Nézett rá Gazdag döbbenten és dühösen egyszerre,miközben letette a krétáját.

-Igen,elnézést.-Válaszolta Reni.Mi van,ha Neményi írt neki?Valószínűleg Neményi írt neki.Reninek ennyire fontos,hogy nem halkítja le a mobilját?Még a gondolattól is felfordul a gyomrom.

-Menj ki a teremből!

-Már ki is nyomtam,bocsánat.-Magyarázkodott Reni,én pedig gúnyosan néztem a hátát.

-Nem érdekel,azonnal menj ki!Hallatlan-Rázta a fejét Gazdag,Reni pedig feltápászkodott a padtól,majd az ajtó felé vette az irányt,én pedig hátradőltem a székemen,és feszülten figyeltem a jelenetet.Nem vagyok felkészülve a válaszra.

-Ki írt?-Kérdezte Kinga hirtelen,én pedig gúnyos mosollyal az arcomon vártam a választ,ami nem más,mint Neményi.

-Jérôme-Felelte hangosan,nekem pedig az arcomra fagyott a mosoly,majd villámgyorsasággal el is tűnt róla.Idegesen csattogtattam a rágómat,miközben Renit néztem,aki rideg tekintettel nézett rám,nekem pedig egyetlen egy gondolat járt a fejemben.Hogy lehet ennyire gyönyörű egy gyilkos? Észre se vettem,amikor kicsengettek,csak miután Ricsi szól,hogy nem akarok-e haza húzni.

-Szóval van valami Jer gyerek.-Konstatálta Ricsi.

-Van.-Bólintottam.Csak hazáig bírjam ki.Ott már nem érdekel,ha összetörök sem.

-És most mit fogsz csinálni?-Nézett rám aggódva.

-Nem tudom.-Tűnődtem el,Ricsi pedig éppen megakart szólalni,de Virág oda futott hozzánk.

-Siessünk Ricsi!-Nézett rá Virág csillogó szemekkel,én pedig akaratlanul is elmosolyodtam rajtuk.

-Emó,ma C-nél leszek.-Csóválta meg a fejét Ricsi,Virág pedig tágra nyílt szemekkel nézett rá.

-De..-Biggyesztette le a száját Virág,én pedig közbeszóltam,mielőtt Virág elbőgi magát.

-Nem kell!Meg leszek,eskü.Majd hívlak 7 körül.-Boxoltam bele szórakozottan Ricsi vállába,majd Virágra mosolyogtam,aki szomorúan nézett rám.

-Cortez,figyelj,izé.-Kezdett bele Virág,én pedig megráztam a fejem.

-Sziasztok!-Intettem hátra se fordulva,a lépcsőfokokat pedig kettesével szedtem.Úgy siettem hazafelé,mint szinte soha.

-Végre.-Sóhajtottam lecsúszva az ajtó mentén,majd felhúztam a térdem,és üveges tekintettel néztem magam elé,majd  végül a konyhában,a hűtőnél kötöttem ki.Éppen benyúltam a boros üvegért,de pont ugyanekkor valaki más is érte nyúlt,és az a valaki más történetesen sokkal gyorsabb volt mint én.

-Nocsak fiatalember!-Emelte magasba a boros üveget,majd a tekintete cikázott köztem,és az üveg között.Zavartan leültem az asztalhoz,nagyi pedig hasonlóan tett.Kínos csendben ültünk egymással szemben,míg végül nagyi szólalt meg előbb.

-Tudom,hogy apádtól azt láttad,hogy minden egyes alkalommal ehhez fordult.-Ütögette meg a köztünk lévő üveget idegesen,én pedig nagyot nyeltem.-De nem megoldás semmire sem Cortez!-Nézett rám szomorú mosollyal,én pedig azonnal észbe kaptam.Nem ittam volna bele,fogalmam sincs miért nyúltam azonnal érte.

-Tudom nagyi,sajnálom.-Döntöttem a fejem az asztalra,és megpróbáltam rendezni a lélegzetem,miközben az emlékek sorra ostromoztak.Összetörött üvegek,anyám sírása,és apám ordibálása..Bármit megtennék,hogy ne hasonlítsak az apámra.Pont ezért fogadtam meg azt is,hogy soha se iszok.Ahhoz képest,egy-kétszer megszegtem már.

-Ne haragudj,hogy felhoztam az apádat és a gyerekkorodat.-Simogatta a karomat,én pedig felemeltem a fejemet,és megráztam a fejemet.-Annyira utálom,hogy ilyenkor megváltozik a tekinteted.-Simította végig,a munkától és az évektől ráncos kezét az arcomon,én pedig megfogtam neki és óvatos puszit leheltem a kézfejére.

-Sajnálom nagyi,hogy mindig csalódást és fejfájást okozok neked.-Néztem rá szomorúan,nagyi pedig megrázta a fejét.

-Sosem okozol csalódást.-Mosolyodott el.-Most pedig..-Kezdett bele,majd látva,hogy fejben máshol járok meggondolta magát,és elharapta a mondat végét.-Menj fel a szobádba nyugodtan.-Sóhajtotta,én pedig bólintottam,és elindultam felfelé a lépcsőn,majd megálltam.

-Ugye tudod,hogy nem ittam volna bele?-Kérdeztem tőle hirtelen,nagyi pedig mosolyogva bólintott.

-Tudom.

Felmentem a szobámba,és ledőltem az ágyra,majd a fejemre húztam a párnát.Ha elég bátor lennék,elmondanám neki,hogy szeretem.De én nem vagyok bátor,sosem arról voltam híres.Hiszen ha bátor lettem volna,nem zártam volna el magam az érzésektől,sőt..A mai napig elzárnám,ha tehetném.De itt van Reni,és egyszerűen nem tudok közömbös maradni.Ez idegesítő,és kimerítő egyben.Irónikus,nem de?Figyelmen kívül hagyom,azokat akik rajonganak értem,akiért pedig én rajongok,figyelmen kívül hagy engem.De miért hordja a gyűrűt,ha nem jelentek neki semmit?Ha ott van neki a francia fiú,miért nem a tőle kapott nyakláncot hordja?Miért azt,amit tőlem kapott? Gondolkodás nélkül pötyögtem a telefonomon.

Me:Itt vagy,szöszi?

Idióta vigyor ült ki az arcomra,amikor Reni válaszolt.Valóban nem fer,hogy ennyire befolyásolja Reni a hangulatomat.Az előbb még elakartam felejteni,most meg itt ülök,és úgy örülök,mint egy kiskutya aki kapott egy csontot.Őrület ez az egész,totál kikészít a csaj!

Reni:Itt.És nem vagyok szöszi.

Me: :)

Aztán jó szokásomhoz híven beparáztam,hogy vége lesz a beszélgetésünknek,ezért totál hülyeséget írtam neki,ami mellesleg egyáltalán nem érdekelt.

Me:Mivel kezdünk holnap?

Igazi barom vagyok.És még szerencsétlen is.-Állapítottam meg magamban.

Reni:Emelt francia.

Reni:Pill,telefon.

Hitetlenül néztem a képernyőt.

Me:Gyorsan,gyorsan! Vedd fel,nehogy ne érjenek el!LOL

Reni:?

Kiléptem,majd az asztalra dobtam a telefonomat,miközben idegesen beletéptem a hajamba.Hülye francia gyökér.Pont eltűnik Neményi,erre jön egy újabb akadály.

Vajon hány kosarat tud még adni nekem Rentai Renáta?

Mert mindig,amikor azt hiszem,hogy többet már nem tud,valahogy ismét kikosaraz.Őrület.

------------------------------------------------------------------

Köszönöm,hogy ha végig olvastad ezt a részt is!*-*

Remélem tetszett!^^

Ha tetszett mindenképp kommentelj,ha meg nem..Hát,akkor is!^^ 

Mellesleg kinek,hogy telik a nyári szünet?Ki hány kötelezőt kapott?Szeretitek a kötelezőket,vagy utáljátok őket?Érveket is kérek!