(Remény)Szeptember 16
Ideges vagyok?Ah,dehogy!
Éreztem,hogy ma nem szabad iskolába mennem.Annyira de annyira éreztem,hogy nem fogom tudni visszatartani ami napok óta forrt bennem.De őszintén egy bizonyos ponton már nem is akartam.:D Megpróbáltam bevetni a "jó gyerek vagyok,mindenben segítek,had hiányozzak egy napot" kártyám,de ez valahogy sosem sikerült.Talán azért mert nem vagyok jó gyerek,és nincs ilyen kártyám?Hm..Ki tudja.
Reggel szokásosan az árkádok alatt ácsorogtunk,most azonban se Kingával se Renivel nem találkoztunk óráig.Azzal a hülye palackokkal voltak elfoglalva,ami bár ellenemre nincs de nagyon hasznomra se.Persze segítek,ha órán kell "tevénykedni".
Zsolti valami műsorról mesélt,ami "őrülten" vicces,én pedig kelletlenül néztem Ricsit és Virágot akik félig ölelkezve ácsorogtak közöttünk.Ezek lehetnénk mi is Renivel.De nem vagyunk,és nem is leszünk.Miért?Mert most,hogy Neményi eltűnt ott van neki valami gyökér francia.Foghatom a francia gyökérre is a problémákat,de sajnos tudom,hogy erről nem ő tehet.Reni nem akar zavarni engem.:)
-Óriási.Igaz C?-Nézett rám vihogva Zsolti,én pedig felvontam a fél szemöldökömet.
-Attól függ mi.-Néztem össze Ricsivel,mire mindkettőnkből kitört a nevetés.A többiek nem értették,és nem is baj.Miért is értették volna?Ők nem voltak ott annál a bizonyos incidensnél ami a plázában történt.:D
Nagy nehezen csengetésre beértünk a terembe,ami nem volt ellenemre.Vladár úgy se szólna ilyesmiért,miért ne használjuk ki az utolsó másodpercig a szünetet?Azért van,nem de?
-Mivel kezdünk?-Kérdezte Macu mit sem sejtve az egészről.
-Rent kérdezd-Vágta rá Ricsi szórakozottan,én pedig akaratlanul is elmosolyodtam amikor eszembe jutott néhány rajza.Vajon van olyan múzeum ahová a legrosszabb rajzokat állítják ki?Biztos,hogy van.Én pedig biztos,hogy pályáztatni fogom Reni egy-két rajzát,hát ha szorítanak a rajzainak helyet a többi hasonlóan béna rajz között.Wait,wait,wait..Miért gondolkodok én ezen?Gondolkodjon rajta a francia barátja,a seggfej Neményi na meg a többi gyökér.Van többi gyökér egyáltalán?Bár,abból ítélve,hogy Reni ennyire nyitott a franciákkal,kötve hiszem,hogy nincs több gyökér.
Mire észbe kaptam már egyáltalán nem mosolyogtam,sőt haragudtam.Nem is kicsit.Hangulatingadozás?Dehogy! Csak az elmúlt napok jöttek ki rajtam,rosszkor rossz helyen.
-A mai órán az erkölcsről fogunk beszélgetni.-Vázolta fel Vladár a terveit,én pedig Reni hátát néztem.
-Van,akinek nem árt.-Dőltem hátra a székemen,és kíváncsian vártam Reni reakcióját.Reni felegyenesedett,és megfeszült a háta.Párszor már láttam ezt a reakcióját,így már biztosra tudtam,hogy a megjegyzésem célba talált.Felfigyelt a beszólásomra,ez pedig nekem pont elég volt ahhoz,hogy folytassam.
-Kérnék mindenkit,hogy tartsa meg a véleményét-Morogta Vladár nem pont a legjobb kedvűen,én viszont magasról leszartam Vladárt és a hangulatát is.Ricsire pillantottam egy másodperc erejéig,aki olyan gyorsan rázta a fejét,hogy attól tartottam,hogy le fog szédülni a székről.Engem viszont akkor már nem lehetett volna leállítani,hiszen már túlságosan benne voltam a dologban.
-Persze,persze-Biccentettem gúnyosan.-Úgyis tudja,akire vonatkozik.-Idegesen kattintgattam a tollam kupakját,és Reni reakcióját lestem továbbra is. Reni hátrafordult hozzám,én pedig a szemébe néztem,hogy tudassam vele,hogy rá gondoltam,ha esetleg nem lenne számára egyértelmű.-Ugye?
-Miről beszélsz?-Rázta meg a fejét döbbenten.
-Semmiről.Csak hangosan gondolkoztam.-Vontam fel a fél szemöldököm várva,hogy lereagálja Reni a beszólásom.Pechemre nem Reni reagálta le.
-Akkor folytasd halkan.-Szólt Kinga erős éllel a hangjában,én pedig hűvös tekintettel néztem rá.
-Mindenki maradjon csendbe.Rentai visszafordul!-Emelte meg a hangját Vladár,én pedig ökölbe szorítottam a kezem.Hát ez kész!Mindjárt leütöm ezt a hülye tanárt!Miért Renire szól rá?Miért nem rám,vagy Kingára?!!
-Elnézést-Motyogta Reni,én pedig idegesen kattogtattam tovább a tollam.Már éppen azt hittem,hogy ennyi volt az egész,amikor Reni hirtelen nagy lendülettel megfordult.-Te beszélsz nekem az erkölcsről?-Nézett rám hitetlenül,én pedig döbbenten néztem rá.Nem számítottam sem a kérdésre,sem arra,hogy Reni valaha hozzám fog szólni ilyen maró hangsúllyal a hangjában.Ám nem lehettem megilletődve sokáig,ugyanis válaszolnom kellett valamit.
-Nem akartál zavarni?Ez valami vicc?Miért nem mondod,hogy nem érdekelt?Hogy annyira el voltál foglalva..-Nevettem kínosan,és egyre inkább szánalmasnak éreztem magam.Nem akartam így ezt kimondani,de abban a másodpercben a szavak csak úgy jöttek ki a számon.Nem kérdeztek,nem figyelmeztettek,csak úgy jöttek.
-Na,mert te annyira törted magad!-Kiáltott rám Kinga.-Mi van,elment az időérzéked a sok szambázástól?-Oltott le egy pillanat alatt,én pedig egyre idegesebb lettem.
-Kinga,biztos,hogy ez nem tartozik rád!-Fojtottam el a hangom,hogy nehogy ordítsak vele.Az azért a legalja lett volna tőlem.Annyira nem állt szándékomban mélyre süllyedni.
-Akkor is elmondom a véleményem!-Csattant fel Kinga.
-De nem az én órámon!Kinga,maradj csendben,Cortez,fejezd be,Rentai,te meg azonnal fordulj meg,ne mondjam még egyszer!-Ordított ránk Vladár.Tudtam,hogy nem fogja kibírni Reni,éppen ezért nem lepődtem meg amikor hátrafordult ismét.
-De tényleg.Ha ennyire zavart,miért nem írtál te?-Nézett rám kérdően.
-Nem azt mondom,hogy zavart-Vágtam rá,még mielőtt égnék.
-Pontosan mi bajod van?-Kérdezett olyan dühösen,mint ritkán.Ha most nem ilyen helyzetben lettünk volna,valószínűleg már rég megtörtem volna.
-Hogy vártam valami reakciót!Minimum.
-Ó,elnézést,de mit kellett volna tennem?Könnyes szemmel hálálkodni?-Rázta meg a fejét,én pedig úgy éreztem magam,mint akit szíven szúrtak.Nem vártam el semmit!Nem az a lényeg,hogy csináltattam neki egy hülye nyakláncot!Az a lényeg,hogy én tettem felé egy lépést,egyértelműen a tudtára adtam,hogy szeretnék vele lenni.Erre ő mit reagált?!Hát persze,hogy semmit!(Illetve reagált..)Fáj?IGEN,FÁJ!Fáj, és még ha nincs is okom felháborodni azon,hogy elutasított,a minimum az lett volna,hogy..
-Nem.-Mondtam a lehető legnyugodtabb hangon.-Bármit,kivéve,hogy valami hülye franciával motorozol a hülye Párizsban!-Mondtam a fejéhez vágva,mire Reni háta mögött megszólalt egy igen csak erélyes hang.
-Senki sem hülyézheti le Párizst-Förmedt rám Zsák,franciául persze.
-Zsák,nyugodj meg!-Szóltam rá franciául,és kissé elbizonytalanodtam.Zsák olyan gyorsan hadart,hogy nehezemre esett megérteni,ebben az amúgy is óriási káoszban azt amit mond.Konkrétan szidhatta az anyámat is,hiszen nem tudtam rá figyelni.Fogalmam sincs mit mondott,de remélem,hogy azért nem lesz nagy harag köztünk Párizs miatt.Pff!Isten nem ver bottal,hanem Párizzsal-Tartja a mondás,vagy mi a fene!:D
-Mi van,Cortez,rosszulesik,ha valaki nem ájul el tőled?Van élet nélküled is,hidd el!-Mosolygott rám gúnyosan a szadista(Kinga),én pedig sértetten néztem rá.Most mondjam,hogy telibe talált?! Egészen 9. óta azon szenvedek,hogy Reni figyelmen kívül hagy!Persze,hogy rosszulesik,hiszen ő az egyetlen lány aki érdekel mégis ő..Hát,ja.Leszar.
-Kinga,állj le!-Förmedt rá Reni Kingára,én pedig megpróbáltam lenyelni a mosolyomat.Most megvédett Reni?Annyira szeretem még azt is,amikor mérges.ÁLLJ LE CORTEZ!Dehogy védett meg,csupán ő is unja,hogy Kinga azt hiszi telefon ez a veszekedés.Pedig nem,senki nem kérte,hogy szóljon bele.
Egyre jobban kiakadtunk mind a négyen.A végére már annyira elfajult,hogy szinte üvöltöttünk egymással.
Szinte?..Bocs,újból írom,helyesen:
A végére már annyira elfajult,hogy üvöltöttünk egymással.Én hol Renit hibáztattam,hol Párizst ezzel együtt pedig ugye Zsákot sértettem vérig,hol pedig Kingával kiabáltam,hogy maradjon ki belőle mert ez nem telefon,hogy beleszóljon.Reni hol velem,hol Kingával kiabált.Kinga azt magyarázta,hogy nekem nincs jogom felháborodni,Zsák pedig továbbra is franciául hadart.
A többiek csendben figyeltek,voltak akik nem értették,voltak akik élvezték,és voltak akik szúrós szemmel néztek rám és várták,hogy kioktathassanak ha vége a cirkusznak(Richárd)
-Mindenki elhallgat!Rentai,kifelé!-Üvöltötte el magát Vladár.
-Tessék?-Szólt döbbenten Reni,nekem pedig elkerekedett a szemem.
-Kifelé,azonnal!
-De hát..-Szédelgett fel nagy nehezen a padtól Reni,én pedig idegesen néztem Vladárt.
-Egy szót se!Az igazgatóhelyetteshez,most!
-Nehogy már!Most miért kell Mádayhoz mennie?-Kérdeztem dühösen és gúnyosan is egyben.Ha nem is gondolja meg magát,legalább engem is küldjön ki.Úgy igazságos.Nem?
-Indíts te is!-Mutatott rám vörös fejjel...Lehet kicsit kiakasztottuk.:D
-Na a mártír.-Fonta össze Kinga a karját maga előtt.
-Kinga,húzzál ki az órámról!Jacques-kal együtt.Elég volt ebből!-Ordította el magát,mire mind a négyen szótlanul elindultunk az igazgatóihoz.Kinga kopogtatott az ajtón(ő volt a legbátrabb.LOL),Máday pedig kiszólt,hogy "Tessék?".Nem volt neki nagy újdonság,hogy kopogtatnak nála a diákok amikor órán kellene lenniük.Csak akkor lepődött meg,amikor meglátta csodás négyesünket.Nekem semmi kedvem nem volt elmesélni mi történt,ezért Kinga foglalta össze pár mondatban a történteket.
-És nem várhatott szünetig ez a vita?-Ráncolta össze a homlokát.
-Már így is túl sokáig halogattuk.-Vágtam rá csípőből,Máday pedig végigmért minket.Nem,nem voltunk kibékülve.Látta rajtunk,hogy van még mit elintéznünk egymás között,ezért "magunkba kellett szállnunk"+igazolatlan óra.Van ez így!
-Elnézést,de nekem nem kell magamba szállnom,tehát visszamennék az órára.-Szólt Kinga,én pedig unottan megforgattam a szemem.
-Nem kérés volt.Üljetek le,és egy hangot sem akarok hallani-Mondta Máday ellentmondást nem tűrő hangon,majd leült és máris az adminisztrációkba merült.
Reni és Kinga a tanári asztal előtt ült,Zsák pedig az egyik falnál lévő széken ült,nekem pedig semmi kedvem nem volt leülni,így is elég ideges voltam tehát állva maradtam.Zsák látszólag eléggé megbánta a dolgot,ugyanis elég szomorúnak tűnt talán(?).
-Anyuék ki fognak akadni-Sziszegte Reni,én pedig csendben átgondoltam a hallottakat.Kötve hiszem,hogy a szüleinek a kedvencük lettem volna valaha is,hát ezután?..
-Nekem mondod?A hülye vitátok miatt megkaptam életem első igazolatlanját-Nézte Kinga a padlót szikrázó tekintettel.Ideges vagy?Állj be a sorba!
-Kellett beleszólnod.-Mondtam hűvösen
-Mondieu!-Sóhajtotta Zsák.
-Csendet!-Szólt ránk Máday.Egészen addig csendben is voltunk,amíg át nem ment a titkárságra valami miatt.
-Nem kellett volna kiküldetned magad.Vladár csak engem akart kizavarni-Vizslatta az arcom,a mostanra már szinte istenített zöld szempár.
-Mindegy-Vontam meg a vállam,és megpróbáltam nem elájulni attól,hogy rám nézett.Pff..
-Azért kösz-Sziszegte kínosan.(?)
-Persze,rögtön ájulj el!-Csattant fel Kinga.Bárcsak..-Ha nem vennéd észre,négyen vagyunk itt!
-Nektek is köszönöm-Mosolygott Reni Zsákra,aki még mindig nem lépett túl azon,hogy lehülyéztem Párizst.Pedig nem állt szándékomban sem Zsákot,sem Párizst megsérteni.Csak dühből mondtam azt,amit mondtam..Nem Párizs tehet arról,hogy ott tartunk ahol.
Kinga úgy döntött visszament,mivel nem hajlandó lemaradni a tanóráról.Nem különösebben érdekel,hogy mit csinál Kinga,főleg nem a mai után.Hárman maradtunk,én pedig úgy döntöm piszkálom kicsit Rentai Renátát.Kinéztem az ablakon,majd megpörgettem a földgömböt ami Máday asztalán volt.Szórakozottan figyeltem Reni reakcióját,ugyanis "véletlen" Franciaországnál,azon belül pedig Párizsnál állítottam meg. Hm,szép emlékek Reni,nem igaz?
-Leülnél?-Nézett rám Reni idegesen,én pedig megálltam.Észre se vettem,hogy fel-alá járkáltam.
-Bocs.Zavarlak?Mert nem akartalak zavarni.-Húztam gúnyos mosolyra a számat,ma már sokadjára utalva arra,hogy mennyire rosszul esett lenyelnem tőle azt a kosarat.Levágódtam mellé,és feltettem a lábam Máday asztalára.Hm,vajon ezt beleírhatnám az önéletrajzomba?:D
-Abbahagynád ezt a "ki zavar kit" dolgot?-Kérdezett,én pedig óvatosan felé pillantottam.
-Nem.-Feleltem a lehető legegyszerűbben.
-Mit akarsz hallani?Hogy sajnálom?-Kérdezte,én pedig magamban bólintottam.Részben ezt szeretném hallani.De nem főleg ezt..-Mert nem sajnálom!-Tette hozzá.Nagyon jól tudom Rentai Renáta.
-Nem érdekel-Tártam szét a karom,és megpróbáltam nem megsértődött fejet vágni.Mert megsértődtem,kicsit.(Kicsit.LOL)
-Oké,fogalmam sincs,hogy mi bajod van,de tudod,mit?Engem sem érdekel.
-Rendben-Bedugtam a fülhallgatót a fülembe,és megpróbáltam elterelni a gondolataimat.Persze,hogy nem hallgattam zenét.Csak azt akartam elérni,hogy befejezzük végre ezt az értelmetlen beszélgetést. Felfogtam,hogy nem érdekli.Felfogtam,hogy nem vagyok neki elég jó.Mindent felfogtam,csak könyörgöm ne adjon félreérthető jeleket,mert elegem van belőle!
-Tudod mit?-Fordult felém,én pedig úgy tettem mint aki kikapcsolta a zenét.-Örültem az ajándéknak!Nagyon is! Akartan üzenni,de tudtam,hogy éppen repülsz.Másnap nem üzentem,mert nem tudtam,mikor alszol.Harmadnap meg már úgy voltam vele,hogy késő,ha eddig nem írtam,most miért tenném..-Túrt bele a hajába,ami akármennyire is jól nézett ki,most nem tudott meghatni(Illetve egy icike-picikét).
-Negyedik nap pedig gondoltad,motorozol egyet francia fiúkkal-Fejeztem be helyette a történetet.
-Ez nem igaz!-Rázta meg a fejét.-Lépj már túl ezen!Miért ne motorozhatnék?
-Felőlem motorozz.-Vontam meg a vállam nem törődöm stílusban.Dehogy akartam,hogy motorozzon!Nem is tudom miért fájt annyira a motorozás.Talán azért,mert én akartam vele egyedül motorozni?Te jó ég! Még egy motorozásba is sokat képzelek bele!:D
-Ó ne csináld már!Nem mondod komolyan,hogy az ezermillió faladon lévő üzenent közül pont az enyém hiányzott-Mondta gúnyosan,én pedig magamban elmosolyodtam ezen.Kitalálta,pont az övé hiányzott.-Az is lehet,hogy írtam,csak elveszett a "sok hiányzol"poszt között.-Forgatta meg enyhén a szemét,én pedig egy másodperc alatt átgondoltam a mondandóját.Először sértőnek éreztem a beszólását,de valójában rájöttem arra,hogy..
-Érdekes-Kezdtem bele tettetett gondolkodással-A Facebook-profilomat volt időd megnézni,de üzenni nem.-Reni enyhén elvörösödött,és azonnal elkapta a tekintetét rólam.Elégedetten konstatáltam,hogy beletaláltam.Megnézte a profilomat.
-Ha azt hiszed,hogy minden szabad pillanatomban a profilodat bámultam,nagyon is tévedsz!-Vágta rá,én pedig megpróbáltam lenyelni a mosolyomat.Nem igazán sikerült:D
-Tudom,a szabadidődet sokkal hasznosabban töltötted-Juttattam eszébe,s saját magam eszébe azt a tényt,hogy Reni nem a profilommal volt elfoglalva főként. Ideiglenesen francia fiúk gondozója volt.
-Úgy csinálsz,minta csak én nem írtam volna..Mondjuk,ha jobban belegondolok,körülbelül októberre tudnál válaszolni az összes téged "hiányoló" tagnak,szóval elképzelhető,hogy majd kapok egy megkésett üzenetet-"Vágott vissza",én pedig igyekeztem nem elnevetni magam.
-Ezt előre kigondoltad?Mert majdnem frappáns volt-Röhögtem el magam.
-Jó,igazad van.Hibáztam-Sóhajtotta,én pedig már majdnem elhittem,hogy tényleg így gondolja.-Legközelebb,ha kapok tőled valamit,majd "lájkolom"-Vigyorodott el.
-Miből gondolod,hogy valaha is kapsz még tőlem valamit?-Vágtam vissza neki,egy mosoly kíséretében.Reni arcán csalódottságot láttam,ami eléggé meglepett..
-Nem is kéne semmi-Motyogta,én pedig azt vettem észre,hogy egy ideje már nem is haragszom rá.Haragudtam rá,úgy igazán egyáltalán?
-Nem is kapsz
-Jó.Ha gondolod,ezt is visszaadom.-Húzta ki a pólója alól a nyakláncot,én pedig meglepetten pillantottam rá.
-Tartsd csak meg.-Legyintettem le.
-Annyi nem kell.Amúgy se tetszik.-Mondta "csak azért is",én pedig akaratlanul is felnevettem.
-Azért hordod?-Kérdeztem,teljesen jogosan,mire Reni feje még vörösebb lett.
-Nem.-Láttam rajta,hogy nagyon de nagyon gondolkodik valami válaszon:D-Azért hordom,hogy bármikor visszaadhassam.-Mondta ki,mire mindketten pár másodpercig csendben átgondoltuk a választ,aztán egyszerre tört ki belőlünk a röhögés.
Máday ezután visszajött,és elengedett minket hála istennek amikor kicsengettek.Félrehívtam Zsákot gyorsan,hogy megtudjam vele beszélni.Franciául:D
-Figyelj Zsák,ez nem Párizs ellen irányult.-Kezdtem bele,mire Zsák megrázta a fejét.
-Tudom.-Mosolyodott el halványan,engem pedig mardosott a lelkiismeret-furdalás amiért lehülyéztem Párizst.
-Nem Párizs hülye.Én vagyok hülye,hogy egy olyan lány után futok,aki rokonszenvet érez a francia motoros fiúk után.-Mondtam halál komolyan,mire mindketten átgondoltuk amit mondtam,majd pár másodperccel később nevetve reagáltuk le a mondandóm.Nevettünk még egy kicsit az eseményeken,Renin,rajtam,Zsákon és Kingán.Őszintén megnyugodtam,hogy nincs harag kettőnk között.Elvégére nem szeretném Zsákot megbántani.
Éppen mentem volna ki szünetre,amikor Ricsi elkapott.
-Mi volt?-Kérdezett mindenféle bevezetés nélkül,én pedig óvatos mosolyra húztam a számat.
-Semmi különös.-Feleltem sejtelmesen,Ricsi pedig kérdően nézett rám.
-Szopatsz?
-Igen-Nevettem el magam,majd kivágtam az udvarra vezető ajtót.Azonban most nem az árkádok felé vettem az irányt.
-Ez most komoly?-Nevetett fel Ricsi,amikor leültem a padra.
-Igen.2 év után elfáradtam az ácsorgásban.Úgy gondoltam,hogy eljött az ideje,hogy leüljek egy kicsit pihenni.-Néztem Ricsi szemébe,aki hitetetlen mosollyal nézett rám.Nem,nem kellett neki semmit megmagyaráznom.
-Jövök,foglald nekem a helyet.-Nézett rám Ricsi,én pedig biztosítottam róla,hogy foglalni fogom neki a helyet.
Reni amikor kijött,már egy páran voltunk a padnál.Meglepetten nézett rám,én pedig megpróbáltam nem mosolyogni.
-Te mit csinálsz itt?-Kérdezett Reni döbbenten.
-Ülök.
-Miért itt?-Kérdezett nem túl kedvesen.Megnézte a profilom,hordja az ajándékom.Lehet,hogy valamennyire érdeklem?
-Tudtommal már nem foglalt ez a hely-Feleltem és közben mélyen a szemébe néztem.Reméltem,hogy megértette...De nem.Nem értette meg.
-Akkor én olvasok-Közölte velem,én pedig nem tudtam hova tenni ezt a kijelentését.
-Jó.-Mondtam,és kissé furának éreztem a helyzetet..De hozzá tudnék szokni!:D
A nap további részében semmi olyan érdekes dolog nem történt,amit le kellene írnom.Így is fáj már a csuklóm a sok írástól!:D
Lábjegyzet magamnak:Holnap állatkertbe megyünk.Holnap átjön Ricsi sorozatokat nézni
Ó,tényleg,még valami!
Szeretem Renit.
--------------------------------------------------------------------------
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro