(Remény) December 21-31.
Mielőtt elkezdenéd olvasni,előre leszögeznék pár dolgot! A könyvben saját tudásom szerint nem derül ki Cortez szüleinek neve,de ha igen,jelezz kérlek. Mivel nem tudom a nevüket,és nem is találtam,ezért saját neveket találok ki nekik! Továbbá lesznek benne fiktív alakok,Cortez barátai!Lesznek benne részek,amik a könyvben nincsenek megírva,ez a saját fantáziám szüleménye!Szóval ha téged zavarnak ezek a dolgok,akkor ezt a részt semmiképp ne olvasd el.Megértést köszike!^^
WOW!
Ez az egy szó rendkívül jól leírja a mostani érzéseim.Fogalmatok sincs,mennyi minden játszódott le bennem az elmúlt napokban,igazából hetekben.
Kezdjük a legelején!
December 20.-a az a dátum,amit valszeg soha,de soha sem fogok elfelejteni,annak ellenére,hogy ha valamiben rossz vagyok,akkor azok a dátumok megjegyzése.De ezt soha nem fogom tudni elfelejteni.
Mi történt?! Igazából leírtam már egyszer az egészet,de nem baj,gyorsan össze foglalva leírom még egyszer:Renáta bevallotta hogy szeret!Renáta megcsókolt!Renáta a barátnőm!
WOW
Renáta a barátnőm!
Ok,azért ennél sokkal több dolog történt,de a lényeg ez:Renáta a barátnőm!!!:D(Sok-sok felkiáltó jel,így még hivatalosabb)
Soha nem hittem volna,hogy ezt lefogom írni valaha is.Életemben először úgy éreztem,hogy minden rendben van körülöttem.De úgy igazán,minden rendben. Éppen ezért mosolyogva,életvidáman szálltam fel a gépemre,és repültem a pokol felé.De még ez a tudat se tudta el venni a jó kedvem!Reni a barátnőm.A repülőn aztán végig a tőle kapott levelet olvastam,néha-néha(végig) mosolyogtam,szval' ja,valszeg hülyének néztek a gépen.Lehet volt egy kevés oka annak,hogy a mellettem ülő nő megkérdezte,hogy minden rendben van-e fiatal ember.LOL
Fura vagyok?!Túlbuzgó?! Meglehet!LOL
-Cortez!-Szólt egy hang,én pedig kómásan kinyitottam a szemem.
-Daniel?!-Kérdeztem vissza cinikusan,ugyanis kb reggel fél öt volt.
-Ne rám nézz így!-Szólt rám döbbenten,és a telefonomra mutatott.Egy sóhajtás közepette beletemettem a fejem a párnába,és unottan legyintettem egyet.
-Hagyd,had csörögjön.-Fordultam el a fel felé,Danielnek és a telefonnak ezzel hátat fordítva.
-Biztos haver?Egész jó hangja van,ne hagyjam itt neked?-Kérdezett vissza,én pedig hátra fordultam az ágyban,a fejem pedig oldalra fordítottam.Felvont szemöldökkel rá néztem.Láttam az arcán azt a csintalan mosolyt.Tudtam,hogy piszkálni akar!:D Engem biztos nem fog!
-Húzz már ki,had aludjak!-Vágtam hozzá a párnát,még mindig kómásan.
-Hát,rendben!-Lépkedett ki a szobámból nevetgélve,én pedig lehunytam a szemem.-Mellesleg ki ez a Renáta?Elég sokáig csörget,csak nem a barátnőd?-Jegyezte meg nevetve az ajtó küszöbénél.
-Csak is,pe-Kezdtem bele gúnyosan a mondatba,aztán félúton leesett amit mondott,hirtelen szinte kipattant a szemem.-Reni az?!-Ugortam ki az ágyból,Daniel pedig ijedten nézett rám.
-Hát,azt jelzi ki,hogy Rená-Kezdett bele,én pedig kikaptam a kezéből.Daniel felvont szemöldökkel nézett rám,én pedig vigyorogva bedőltem az ágyamba,miközben még félig aludtam.-Tényleg a barátnőd?!-Nézett rám döbbenten,én pedig a szám elé tettem a mutató ujjam,jelezve,hogy kuss,mert nem fogom hallani amit mond Reni.:D
-Szia!-Köszönt bele Reni idegesen.
-Baj van?-Kérdeztem elfojtott hangon.Rögtön a legrosszabbra gondoltam.
-Nem,csak..-Idegesen ropogtattam az ujjam,és vártam,hogy fojtassa. Csak mondjon már valamit!-Felkeltettelek?-Mélyen beszívtam a levegőt,ami valószínűleg úgy hangzott mintha egy asztmás Darth Vader fulladna.Csak remélni mertem,hogy nem hallotta meg!:D
-Reggel fél öt van-Mondtam liftező gyomorral.Daniel egyfolytában tátogott nekem,ami még kellemetlenebbé tette a helyzetet.Nehezen tudtam eldönteni,hogy melyik univerzumon vagyok egyáltalán.LOL
-Ó,bocs.Elfelejtettem.-Felültem az ágyban,és idegesen néztem magam elé.-De beszélnünk kell.
-Most?-Kérdeztem idegesen,és közben elhagyta egy ásítás a számat.Most keltem,oké?!:D
-Igen,fontos.-A fenébe is!Biztos,hogy szakítani akar.Rohadt élet!
-Oké-Nyögtem ki nehezen egy szót.
-Csak azt akartam mondani,hogy Arnold itthon van,és nem sokára találkozom vele.-Hadarta el,én pedig a döbbenettől hirtelen megszólalni se tudtam.
-És?-Préseltem ki magamból.
-Hát.Ennyi.-Motyogta,én pedig hitetlenül néztem magam elé.Ilyen nincs!Mindenre gondoltam,csak arra nem,hogy Reni felhív,hogy elmondja Arnolddal elmegy valahova.Hitetlen nevetés hagyta el a számat,és rendkívül megkönnyebbültem. Szval fontos neki,hogy tudjam,hogy kivel hova megy.Ez megnyugtató azért!:D
-Ez tényleg nagyon fontos-Jegyeztem meg neki cinikusan.
-De komolyan.Délben találkozunk,utána elmegyünk a Vörösmarty térre,a karácsonyi vásárba,aztán lehet,hogy benézünk egy könyvesboltba is,és valamikor délben jövök haza.Lehet,hogy kora este-Mondta el szóról szóra pontosan a napi programját.
-Aha.Nem mondtad,hogy mit fogsz enni.-Kezdtem el csipkedni,és utalni arra,hogy azért nem a főnöke vagyok,hanem a barátja.
Rendben,valójában nagyon jó,hogy ezt elmondta,mert utánuk fogom küldeni Ricsit!LOL
-Ez nem vicces.
-Reni.-Sóhajtottam.Küzdöttem a belső démonaimmal rendesen.Ha jó barát akarok lenni,ha a barátja akarok lenni,és nem a főnöke,nem szabad,hogy beszabályozzam.Nem is akarnám,isten ments(csak kicsit)!De zavar.Zavar Neményi.Gyűlölöm Neményit,tudom,hogy-hogy tekint Renire.De Reni,valamilyen megmagyarázhatatlan okból fogva szereti Neményit.Nekem pedig Reni a legfontosabb a világon.Ő jelent mindent számomra,imádom,és pont ezért szeretném boldognak látni.Ha pedig valamilyen szinten Neményi is boldoggá teszi,amit egyáltalán nem értek,akkor oké! Reni elméletileg engem szeret,én pedig megbízok benne.Mert egy kapcsolat bizalmon alapul.-Neményi a barátod.Fél éve nem láttad.Menj,érezd jól magad.Abszolút nem kell beszámolnod arról,hogy mit csinálsz.Főleg nem ennyire részletesen-Mosolyodtam el.Viszont Neményiben nem bízok.Soha nem tudtam bízni,soha nem is fogok tudni.Éppen ezért küldöm utánuk Ricsit!:D Éppen ezelőtt beszéltem a kölcsönös bizalomról,ik,egyik szavammal ütöm a másikat.De akkor se ugyanaz.Én Reniben bízok.Neményiben nem!
-Akkor ez így rendben van?-Kérdezte édes hangon,én pedig akaratlanul is mosolyogtam,miközben a gyomromban a szokásos furcsa érzést éreztem.Tudjátok,hasonló,mint amikor izgultok valamin.Ahhoz tudnám leginkább hasonlítani,de nem lehet leírni szavakkal.Olyasmi mint az izgulás,de mégis különböző!Utána fogok nézni,hogy miért váltja ki belőlem Reni ezt az érzést.Egyáltalán pontosan mi ez az érzés?!:D
-Persze-Feleltem mosolyogva.
-Csak,tudod,régebben úgy vettem észre,hogy talán zavar téged,ha Arnold-Kezdett bele,nekem pedig ráfagyott a mosoly az arcomra.
-Az régebben volt.-Vágtam közbe.Sajna eszembe jutott minden,ami Arnolddal kapcsolatos,és ami régen volt.Rohadt seggfej!Igazán gyűlölöm.Szívem szerint nem engedném el vele.
-Amúgy hogy vagy?-Kérdezett,én pedig halványan elmosolyodva.
-Álmosan?-Kérdeztem vissza
-Ja,igen.Tényleg.Jó.Akkor hagylak-Motyogott.Ne hagyj.-Majd beszélünk.Vagy ilyesmi.-Kínosan elnevettem magam,mivel eluralkodott rajtam egy igazán különös érzés,ami nem is volt olyan ismeretlen.9.osztály óta mást se érzek,csak ezt.De ez más volt,mint szokott.Sokkal másabb.
-Este hívlak.-Próbáltam minél előbb letenni a telefont,mert féltem,hogy olyat fogok mondani,amit megbánnék.Például azt,hogy ne menjen el Neményivel.
-Neked vagy nekem este?
-Neked.Hogy legalább az egyikünk tudjon aludni!-Céloztam arra,hogy hajnalban hívott,ami igazából egyáltalán nem probléma.
-Rendben,akkor-Akadt meg.-Akkor este.-Motyogta,majd elköszöntünk egymástól és letettük a telefont.
-Seggfej.- Suttogtam,miközben ledobtam a telefont a szekrényre,a másik karom pedig az arcom az elé tettem.-Aludni szeretnék.-Mondtam kedvetlenül Danielnek,Daniel pedig szomorú mosollyal az arcán bólintott.
-Később megbeszéljük?Úgy érzem van mit mesélned.-Nézett rám az ajtóból.
-Mindent.-Bólintottam óvatosan,Daniel pedig kiment,és behúzta maga után az ajtót.
A plafont bámultam,és közben azon gondolkodtam,hogy mit érzek most,és miért.
-Daniel!-Kiabáltam ki,mire bejött Daniel,és Lisa is.Mindketten elég jó barátaim.
-Van időtök meghallgatni a semmit?-Néztem rájuk kérdően,Lisa pedig lehuppant mellém az ágyra,Daniel pedig leült velünk szemben.Ez azt jelentette,hogy figyelnek.Szóval belekezdtem a mondandómba.
Olyan volt ez az érzés mint a féltékenység.A féltékenység pedig nekem nem új.9.óta egyfolytában féltékeny voltam mindenkire aki Reni közelében volt.Féltékeny voltam Virágraféltékeny voltam Kingára,Davera,Ricsire.Féltékeny voltam rájuk,amiért ők jóban vannak Renátával.Amiért figyel rájuk.Soha semmire nem vágytam annyira,mint Reni figyelmére.Én pedig ezt a várt figyelmet rengeteg ideig nem kaptam meg.Illetve megkaptam,de én erről nem tudtam.
Féltékeny voltam a tanárokra.
Féltékeny voltam a szüleire.Féltékeny voltam mindenkire aki körülötte volt,mert én akartam azt a figyelmet,amit ők kaptak meg.Ezért is voltam annyiszor seggfej,közömbös,esetleg bunkó vele.Mert igen,be kell vallanom volt,hogy egy seggfej voltam vele.De én éheztem a figyelmére,nem tudtam kínomban már mást tenni.
Féltékeny voltam a körülötte lévő összes fiúra.Féltékeny voltam Gombára.Féltékeny voltam,mert tudtam,hogy mit akar tőle.Féltékeny voltam,mert én is Renit akartam,de ő is.Féltem,igen,kurvára féltem,hogy mi lesz ha megtetszik neki.Fogalmam se volt,hogy mit fogok akkor csinálni.Részben ezért töröltettem ki vele az összes ismerősét.Aztán féltem.Féltem attól,hogy kihasználja.
Féltékeny voltam Neményire.Féltékeny voltam,mert róla is tudtam,hogy mit akar tőle.Tudtam,hogy szereti.Tudtam,hogy nem csak én vettem észre mennyire értékes Reni.Tudtam,hogy ő is tudja.Azt hittem Reni őt szereti,ez pedig teljesen felemésztett engem.
Reni leírt mindent a levelében,amit az évek alatt érzett.De ő nem tudja,hogy én mit éreztem.Megmutatta a fájdalom összes fajtáját,és fokozatát. A reménytelenséget,a féltékenységet,a csalódottságot,a feladást,az érdemtelen küzdést.Mindent megismertem ez alatt a pár év alatt.Lehet ok nélkül,de megismertem.De nem bánom! Egyáltalán nem bánom.Ha tehetném,százszor újra csinálnám! Életem legfájdalmasabb és leggyönyörűbb élménye egyben Renáta.
Megmutatta,hogy tudok szeretni.Tudok ragaszkodni,tudok szerelembe esni,tudok kötődni,tudok hűséges lenni,tudok szeretni,tudok nevetni,tudok sírni,tudok feladni,tudok küzdeni,tudom,hogy tud fájni.Érzek.Érzek miatta.Érezni pedig kibaszott jó dolog.
Mi bajom van most pontosan?!
Féltékeny vagyok.De nem úgy mint eddig.Mert most az enyém Reni.Csak is az enyém,senki,de senki másé.Kisajátítom?! Lehet.Lehet önző vagyok.Lehet most Kinga leütne a picsába,mert szerinte ez nem illendő.De nem tehetek róla!Nem adom másnak.Ő csak az enyém,senki másé.Nem érhet hozzá senki,főleg nem Neményi!
Féltékeny vagyok.Mert tudom,hogy nálam sokkal jobbat is kaphatna.
Igen,önző vagyok.Tudom,hogy nálam jobbat is kaphatna,mégis magamnak akarom.Kibaszott önző vagyok.Egyszerűen nem tudnám elengedni.Soha nem ment,soha nem is fog.Ahogy mosolyog,ahogy néz,ahogy elvörösödik,ahogy sétál,ahogy tesz bármit is.Minden ami rajta van,minden ami vele jár,minden amit tesz,egyszerűen arra késztet,hogy még többet akarjak belőle.
-Nem emlékszem már arra a pillanatra amikor bele szerettem,csak arra emlékszem,amikor elkezdtem rettegni,hogy mennyire kegyetlenül fog fájni,ha el kell engednem.Egy mérhetetlen űrt éreztem,és rájöttem,hogy a semmiben ő a mindenem.-Fejeztem be a mondandóm nekik.A telefonomra pillantottam,ami 9 órát mutatott.
-Hű,de sok információ-Nevetett Daniel,Lisa pedig csillogó szemekkel nézett rám,amit nem egészen értettem.
-Azta,ő egy igazán szerencsés lány-Mondta Lisa,én pedig félre nyeltem a kólát,ezért elkezdtem enyhén fuldokolni.LOL
-Reni?-Nevettem fel kínosan.
-Igen?-Kérdezett vissza furán,én pedig kínosan nevetve a hajamba túrtam.
-Te ezt nem értheted.-Hajtottam le a fejem.-Én vagyok szerencsés vele.-Szegeztem rá a tekintetem Lisára,Lisa pedig megsimította a vállam.
-Nem sok lány kap olyan fiút,aki ilyen őszinte szerelemmel néz rá.Főleg nem egy olyan fiút,aki előtte még nem is tapasztalt szerelmet.-Mondta őszintén,én pedig elmosolyodtam.-Minden lány egy olyan fiút szeretne,aki csak belé volt szerelmes,és lesz is.-Nevetett fel.-Az miatt pedig ne aggódj,hogy elveszik-e előled.Ha szerelmes beléd,senki nem tudja elvenni tőled.A levelet olvasva pedig rettentően az.-Nézett rám,én pedig bólintottam,jegyezve a rengeteg infót.Mégis csak egy női egyed!-Mellesleg amit érzel,azokat pillangóknak hívják,és azért van,mert szerelmes vagy.-Fejezte be,én pedig megpróbáltam megjegyezni.Pillangók,aha!
-Te undorítóan szerelmes vagy.Fúj szerelem!-Nézett rám Daniel nevetve,én pedig hangosan felnevettem.
-Eddig én is így voltam vele.Most nem tudom.-Túrtam a hajamba.-Teljesen új érzés,hogy viszonozza.Kimondhatatlanul boldoggá tesz vele,de kibaszottul félek ettől az egésztől.-Ismertem be.
-Mitől?-Nézett rám Lisa kérdően.
-Attól,hogy elrontom.-Feleltem őszintén.
-Mit rontanál el?-Nézett rám döbbenten.
-Ezt az egészet.A kapcsolatunk.-Mosolyodtam el halványan.-De legfőképp attól félek,hogy elrontom őt.Tudjátok,ő olyan mint egy álom.Tökéletes,mindenhogyan.Rengeteget dolgozik azért,hogy olyan legyen,amilyen.Nem akarnám ezt elrontani.Miattam elhanyagolja a tanulást,hasonló.Nem szeretném.-Vontam meg a vállam úgy,mintha nem érdekelne.
-Miért rontanád el?Nem kell együtt lógnotok egész nap.Ő hazamegy,megtanul,te felhívod,beszéltek,átmész hozzá egy fél órára.-Közölte velem Daniel,én pedig döbbenten néztem rá.
-Nem is vagy te olyan hülye,mint amilyennek mutatod magad.-Szóltam döbbenten,mire Daniel és Lisa is elnevette magát.
-Rohadj meg.-Dobta hozzám az üres kólás üvegét,én pedig nevetve eldőltem az ágyon.
-Annyival jobb most.Tényleg kösz
-Ne köszönd,csak könyörgöm,ne küldd utána a barátod.-Sóhajtott Lisa,majd ő is ledőlt mellém.
-Annak már mindegy.-Mondtam halál komolyan,mire egyszerre,mindhármunkból kitört a nevetés.
Később még beszéltem Renivel,Reni pedig mi másról beszélt volna,ha nem a kajáról!Tudjátok mire jöttem rá,miközben hallgattam a hangját?
Őrülten szerelmes vagyok beléd Rentai Renáta.
-------------------------------------------------------------------
December 31.
Milyen volt a szünet?
Öööö..Just i'm so tired,yea.
A szüleim mindenféle puccos hülyeségre elrángattak,ha pedig nem ilyen hülyeségeken voltunk,akkor veszekedtünk.
Renivel szinte semmit nem beszéltünk az miatt a szájba tekert idő eltolódás miatt!
A haverokkal nagyon jó volt,tényleg mindent megtettek,hogy jól érezzem magam,és,hogy ,,végre ne arra a nőszemélyre gondoljak"!:D Saját bevallásuk szerint minden második szavam Reni volt,amit kezdtek unni!LOL
Szavakkal nem tudom kifejezni,hogy mennyire várom,hogy haza érjek.Igen,haza.Haza,Renihez.
Tudtam,hogy náluk éjfél máskor van mint itt,ezért nekem hat körül írtam Reninek,hogy ,,BUÉK!"
Pár perc múlva csörgött a laptopom,amin nem lepődtem meg.Hiányoznak már a többiek is,szval ezer örömmel vettem fel a hívást,teljes mértékben nyugodtan.Nem gondoltam,hogy történt volna bármi is...:D
-Boldog újévet-Mondtam a kamerába halvány mosollyal az arcomon.Nálunk még csak most lesz újév!:D
-Neked is-Suttogta Reni letörten,én pedig már pont kérdeztem volna,hogy mi a baj,amikor Zsolti a kamerába mászott,ezzel totál kitakarva azt,ami engem igazán izgatott.Renit.
-Hiányzom?-Nézett bele a kamerán keresztül a szemembe,én pedig nem bírtam ki nevetés nélkül.Zsolti ökle sebes volt.Friss seb volt,pont olyan,mint amikor verekedsz,és felsérted a kezed.Reni karja pedig be volt kötve.
-Nagyon-Ismertem be neki.Renit és Zsoltit látva azon gondolkodtam,hogy egymással verekedtek-e,vagy mással.
-Minden oké?-Néztem rájuk gyanúsan,mire mindegyikük elkezdett bólogatni.Nagyon feltűnő volt,hogy történt valami.
-Akkor jó-Mosolyodtam el.-Gondolom,Zsolti beütötte a kezét,Reninek meg csak véletlenül van bekötve a karja.-Mondtam elfojtott hangon.Tudnom kellett,hogy mi történt.Kerestem Ricsi tekintetét,de nem találtam.
-Ööö-Húzta el Reni a száját.
-Megoldottuk-Vont vállat Kinga.
-Mennyire?-Néztem rá kérdően.
-Nos,Renátának volt egy kisebb konfliktusa,én betörtem egy orrot,Zsolti verekedett,Ricsinek pedig kell egy új banda.-Mondta Kinga,én pedig Ricsivel összenéztem.Tudtam,hogy mi történt.Megbeszéltük.Gomba csinált valamit,hogy mit,még pontosan nem tudom,de ha megtudom,biztos,hogy Gomba megfog halni!:D Nem kérdeztem többet,ezt én elrendezem Gombával még!
A többiek végig beszéltek,Reni pedig meg se szólalt igazán.Nem tudtam hova tenni.Végig azon agyaltam,Gomba mit csinált vele.Ha valami olyat,én ezer százalék,hogy megölöm!
-Szia-Szólt egy hang.Reni emós barátnője volt az,könnyes szemekkel.Nem tudtam hova tenni ezt az egészet,szval csak néztem.
-Hát ez?-Tártam szét a karom.
-Ren hozta-Legyintett Richárd.-Depressziós.Azt se tudja,hol van.-Mondta,belőlem pedig őszinte röhögés szakadt ki.Ilyen nincs!
Ezen kívül annyi történt,hogy Virág megígértette velem,hogy viszek neki Hollywood-os pólót,annak ellenére,hogy New York-ban vagyok.De ha látok,viszek neki!
Már alig várom,hogy hazaérjek,és elrendezzem Gombát!:D
Beszámolok róla kedves naplóm,de még milyen részletesen!!
Lábjegyzet magamnak:Hiányzik Reni!Elkapni Gombát!
---------------------------------------------------------------
Ha tetszett ez a rész,nyomj rá egy csillagocskáát*-*
Sokat szenvedtem vele srácok,a vége kicsit le lett kerekítve,de folytatom egy kövi részben!!
Mindenképp írd le a véleményed,ha pedig elolvasod ezt a hosszú részt,hát le a kalappal,én biztos nem bírnám elolvasni!^^
Köszönöm,ha elolvastad! <3 ^^
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro