Igen,ismét plusz történések is lesznek benne.Ráadásul Cortez életéről is írok benne,ami a könyvben nincs említve,szóval ha téged ez zavar,még most van lehetőséged kilépni.(Utána is természetesen,csak jól hangzott).Köszi,ha ráveszed magad erre a részre!

-----------------------------------------------------------------------------

Annyira elfáradtam! Soha életemben nem éreztem magam olyan jól,mint ezalatt a két nap alatt,amíg osztálykiránduláson voltam.Amilyen szarul indult,olyan jól alakult,majd a végén megint szar lett.

Na de,mindent csak az elején!:D 

-Cortez! Ha nem szeretnél elkésni,akkor kezd el pakolni a ruháidat-Dörömbölt nagyi az ajtómon,én pedig átfordultam az ágyban a hátamra.A nap óvatosan megérintette az arcomat,ezzel megzavarva az alvásomat.Minek kell pakolnom?..

-Cortez!-Förmedt rám nagyi fenyegetően az ajtó mögül.

-Már elpakoltam.-Nyöszörögtem fáradtan.

-Akkor kezdj el öltözködni,és gyere le reggelizni.-Hagyott ott nagyi.

-Nem hiszem el.-Túrtam a hajamba idegesen,miközben egy fáradt nyögés kíséretében a fejemre húztam a párnámat,de pont ekkor megszólalt az ébresztőm.

Minek is állítottam be ébresztőt?-Törtem a fejem,még mindig félig álomban.Mi lesz ma,hogy ébresztőt állítottam be?..

-Basszus!-Pattantak ki a szemeim,mikor eszembe jutott,hogy ma lesz az osztálykirándulás,de megmozdulni még mindig nem volt erőm.Fárasztó volt a tegnap este...A gondolataimba merülve bámultam a plafont,amit a szokásosnál jobban szemügyre vettem.Mélyen beszívtam a levegőt,majd egy sóhajtás kíséretében felkönyököltem az ágyban.Amint a pohár vizet a számhoz emeltem megcsippant a telefonom.Izgatottan felkaptam az éjjeliszekrényről,majd csalódottan vissza is dobtam rá,hiszen...Most se ő írt.

-Cortez!-Szólt fenyegetően lentről nagyi.

-Megyek már,megyek.-Dobtam a vállamra a törölközőt,azzal a szándékkal,hogy lezuhanyzok.

Nem szeretném,hogy vége legyen ennek az évnek...Néha azt kívánom,bárcsak megtudnám állítani az időt.Illetve..Nem lenne szükségem arra,hogy megállítsam az időt,ha megtudnék állítani néhány embert.Mondjuk Renit.Leállítottam a zuhanyfejből folyó hideg vízsugarat,majd egy könnyed mozdulattal a csípőm köré tekertem a törölközőt.Legközelebb hosszabb törölközőt kellene elővennem.Mind1! A fogkefém keresése közben rá kellett jönnöm,hogy nagyi ismét elrakta valahova,ezért a lépcső felé vettem az irányt,azon belül is a nappali felé.

A lépcsőfokokat kettesével szedtem,majd amikor megpillantottam a nappalink közepén ácsorgó,engem bámuló lányt és nagyit,megcsúszott az amúgy is vizes lábam a csúszós felületű lépcsőn.Valahogy sikerült összeszednem az egyensúlyomat,de a csípőmön pihenő törölköző feladta a szolgálatot.Nagyi ijedten a szája elé kapta a kezét,a lány elkerekedett szemekkel bámult,én pedig ijedten kaptam oda a kezem,és a reflexeimnek hála sikerült megtartanom magam előtt az amúgy igencsak rövid törölközőt.Ennél kínosabb helyzetbe nem is tudtam volna hozni magam,kora reggel!:D

-Jézusom!-Csapott a homlokára nagyi nevetve,a lány arcát pedig elöntötte a pír.-Ne haragudj az unokám miatt.-Pillantott a lányra,aki a száját harapdálva figyelt miközben megrázta a fejét,én pedig szemöldök ráncolva néztem a nagyit.Most komolyan úgy csinál,mintha valami perverz alak lennék,aki amúgy mindennap ruha nélkül mászkál idegen nők előtt?!

-Semmi gond.-Bámult továbbra is,én pedig megpróbáltam figyelmen kívül hagyni.

-Nagyi,hova tetted a fogkefémet?-Szegeztem neki a kérdést,mielőtt még kínosabbá válna a helyzet.

-Kidobtam,de vettem újat.Bal alsó szekrény,harmadik polc,amiben a samponok is vannak.Abban a teás dobozban van,de ezt már igazán tudhatnád.De te szokás szerint semmit nem találsz meg.-Forgatta meg a szemét unottan,én pedig értetlenül néztem rá.Honnan kellene tudnom,hogy a samponok között a tea tárolóban lesz az új fogkefém?!

Hamar felöltöztem,szokás szerint.Nem sokat vacilláltam rajta,a választásom egy random farmerra,és egy Clash pólóra esett.Felvettem a fa nyakláncom,a vállamra dobtam a gitáromat,a kezembe pedig felvettem a táskámat.

-Nézd meg az unokám!-Csattant fel a nagyi csillogó szemekkel nagyapára nézve-Annyira helyes!-Nézett rám a tipikus ezer wattos mosolyával.

-Úgy néz ki mint egy hobó.-Nézett rám szórakozottan nagyapa,én pedig elnevettem magam.Nagyi és nagyapa hogy találhatott egymásra,mikor ennyire különbözőek?Mindenesetre unalmas lenne velük az élet,ha hasonlítanának.

Nagyapa jófej volt,és eldobott a vonatállamosra,ahol legnagyobb sajnálatomra még csak Robi és Andris,plusz az összes a-s volt ott.Na meg Máday.

-Jó reggelt!-Mért végig Máday tetőtől-talpig,én pedig ugyanígy tettem vele.Jól láttam,hogy tornacipő van rajta?!LOL

-Reggelt!-Csúszott ki a számon,de azonnal meg is bántam.Máday felvonta a szemöldökét,és fenyegetően pillantott rám.-Elnézést.-Vágtam rá,még mielőtt belekezd a papolásába..Már csak az hiányzik ebből az őrült reggelből.

-Cortez,hát itt vagy?-Közelített felém Edina.

-Basszus!-Hagyta el a számat egy apró káromkodás,miközben a tekintettemmel menekülő utat kerestem.Annyi lehetőség lenne,de már nincs időm.Fenébe!-Szia.-Biccentettem felé tettetett lazasággal.Már csak ő hiányzott a reggelemből.

-Annyira örülök,hogy ismét látlak.Hiányoztál!-Nyávogta elváltoztatott hanggal,én pedig értetlenül néztem rá,hiszen tegnap látott utoljára.Ráadásul semmi közünk egymáshoz.LOL

-Ja,én is.-Bólintottam feszülten,és úgy döntöttem oda megyek Robiékhoz,akik éppen egymást piszkálták.Lassan mindenki megérkezett,kivétel Reni.Már nem mintha egyfolytában őt kerestem volna a tekintetemmel,és nem mintha annyira hiányzott volna..Na jó,kit áltatok,végig őt kerestem!:D Közben megpróbáltam figyelmen kívül hagyni Máday üvöltözését,Robit és Andrist akik vízipisztollyal lövöldöztek(mellesleg egyszer el is találtak),a mögöttem összesúgó embereket,illetve az a-s lányok suttogását.

Éppen Zsolti pólóján szórakoztunk,amikor megpillantottam Renit.A testem szokás szerint reagált a jelenlétére,ugyanis a hasamban lévő különös érzés ismét megjelent.Megengedtem magamnak egy gyors pillantást,majd örömmel konstatáltam,hogy Reni napról-napra szebb.Az ismerős apró szeplői most sokkal szembetűnőbbek voltak,az arca pedig enyhén ki volt pirulva.A haja egyáltalán nem volt sík egyenes,mint az a-s lányok többségének.Sosem olyan,én pedig imádom,ahogy szabálytalan fürtökben omlik a világos barna haja a vállára.Egy fehér csíkos,galléros póló volt rajta,ami..Ami vizes volt.WOW..Megpróbáltam szemmel üzenni Robinak,aki elégedetten nézte Reni pólóját,hogy ezért még megfogom ölni később,de nem igazán vette a lapot.

-Sziasztok.-Köszönt vidáman Reni,én pedig megpróbáltam nem mosolyogni a mosolya láttán.A jó kedvem hamar alább is hagyott,amikor eszembe jutott,hogy jövőre nem fogom látni már ezt a mosolyt.Helyettem majd valamelyik szerencsés szuper okos francia gyökér fogja látni mindennap.-Látom jó a hangulat.-Jegyezte meg szórakozottan,amikor Máday Robiékkal kiabált valami miatt,Virágék pedig Zsolti pólóján nevettek továbbra is.Megpróbáltam nem Renit figyelni,ezért a vonatokat néztem.Majd úgy éreztem,hogy figyel,ezért felé pillantottam,de ő nem engem nézett,hanem Davet. 

Kb 10 perc után megjött a vonatunk,amire úgy vonultunk be mint egy csürhe.Az emberek persze aggódva pillantottak felénk,és féltették a saját kényelmüket a hangoskodásunk miatt,amit igazából..Nem csodálok.Kár,hogy ez minket egyáltalán nem érdekelt.Természetesen Ricsivel ültem,aki hozta magával Virágot,Zsolti pedig leült mellénk.Mögöttünk ült Máday azzal a szándékkal,hogy figyeljen minket.Az egészből Dave volt a legszerencsésebb,ugyanis Máday mellett ülhetett.Be kell vallanom,irigyeltem nagyon Dave helyzetét!:D

-Reni hova ült?-Csúszott ki a számon a kérdés,mire a négy a-s lány és Zsolti is értetlenül nézett rám.-Mi van,nem kérdezhetem meg?-Néztem rájuk unottan,mire mind a négy lány elkezdett nevetni.Ja,viccnek szántam,valóban..Jézusom,de idegesítőek!LOL

-Hátul ül.-Hajtotta le a fejét Virág szomorúan,Ricsi pedig óvatosan megcsípte az arcát,mire Virág elkezdett nevetni.

-Az jó.-Néztem rájuk fintorogva.Bárcsak lenne ürügyem hátra ülni hozzá.

-De jó,ülhetek a nyomikhoz.-Forgatta meg a szemét Kinga,mikor megállt nálunk.

-Kinga!-Kaptam el a karját,amit azonnal meg is bántam,mivel úgy nézett rám mint egy sorozatgyilkos.-Ha szeretnél ide ülhetsz,majd én hátra ülök.-Néztem rá pont úgy,mint aki szívességet tesz neki.Ricsi elkezdett mellettem fuldokolni,Zsolti pedig elkezdett tiltakozni az ötletem ellen.Virág támogatta az ötletet,az a-s lányok pedig suttogtak mellettünk.

-Hah!-Rántotta szorosabbra a copfját,majd kihúzta magát.-Még mit nem!Nem kell a nagy lelkű ajánlatod,nem vagyok rá szorulva.Tartsd meg magadnak.-Nézett rám lesajnálóan,én pedig visszafogtam magam,ugyanis legszívesebben elkezdtem volna tiltakozni,hogy nem neki teszek ezzel szívességet,hanem magamnak.

-Oké,én felajánlottam.-Vontam meg a vállam a magam nemtörődöm stílusában,Kinga pedig elviharzott mellettünk.Fenébe,pedig most nincs itt Neményi,tudnék vele beszélgetni.

-Te meghülyültél?-Förmedt rám Zsolti.-Képes lettél volna ide ültetni a lovat?-Nézett rám felháborodottan,én pedig kínosan  a hajamba túrtam.

-Bocs,mégis csak lány.-Piszkáltam a nyakláncomat.

-Amúgy meg volt itt hely.-Szólalt meg hirtelen Edina.-Csak hátra akart ülni.-Vonta meg a vállát,én pedig elgondolkodtam a hallottakon..Ez igaz.Hátul is van hely.Ha valaki akar,hátra ül,ha valaki akar akkor pedig előre ül.Nem tudom mi tart vissza,de valami mégis vissza tart..Talán az,hogy nem téged szeret Cortez.-Emlékeztetett az idegesítő hang a fejemben.Talán valóban nem engem szeret,sőt biztos..De ez mit sem számít,mivel én szeretem.Nem akarom,hogy elmenjen.Nem mehet el..Hátra kell mennem hozzá.Nem,nem lehet! Nem csinálhatok magamból hülyét sokadjára..Nem akarom,hogy elmenjen,valaki állítsa már meg.Az a rohadt Neményi! Ő megtehetné,mégis hagyja elmenni..

-C!-Lökött meg nevetve Ricsi.-Hallottad?-Kérdezett szórakozottan,én pedig kábán bólintottam,majd összeszedtem magam.

-Tudjátok mi jobb egy Máday igazgatóhelyettes asszonynál?-Kérdezett Zsolti hangosan,Máday pedig azonnal rászólt,hogy fejezze be,különben komoly bajok lesznek.-Kettő.-Fejezte be a béna ,mégis valamilyen megmagyarázhatatlan módon vicces poénját Zsolti,én pedig megpróbáltam nem vihogni,mint egy idióta.Nem sikerült!:D 

A vonaton töltött idő többsége így telt.Hülye vicceket mondtunk,sztorizgattunk,na még néha gitároztam.Eközben Máday üvöltözött,az a-s lányok pedig vihorásztak.Az út végére kicsit meg is fájdult a fejem,de lehet nem az a-s lányok idegesítő hangjától,hanem a sok ki nem mondott gondolattól. Mindenesetre az út közben hátraküldtem egyszer Virágot,hogy hívja előre Renit,szorítunk neki helyet,de Reni nem akart jönni. Az újabb tőle kapott kosár kissé megnyomta a hangulatomat,de összességében jó hangulatban telt az oda út!:D Sikerült kikapcsolnom a gondolataimat,legalább addig.

-Kettesével megálltok,és csendben maradtok,amíg számolok!-Utasított minket üvöltve Máday.Edina eléggé hajtott,hogy mellém álljon be(?!),én viszont szorosan Zsoltihoz nyomultam,amit szórakozottan meg is jegyzett nekem.A szállás felé Ricsiékkel legelöl sétáltunk és folytattuk a vonaton elkezdett hülyülést.

-Én annyira szerelmes vagyok Cortezbe!-Vallotta be nekem Ricsi.

-Állj be a sorba.-Vigyorodtam el,Ricsi pedig vihogva meglökött.

-Egó gyere rám.-Nevetett Zsolti,én pedig szórakozottan bólintottam.Az előbbi kijelentésem természetesen nem volt igaz.Nem igazán volt szerelmes még senki sem belém.A külsőmbe voltak páran,de belém még szerintem igazán soha.Zavart ez a tény valaha is?Igen.Egy ideig kibaszottul zavart,de ma már nem érdekel.Egyetlen embernél számítana,de az az egy ember most is éppen magasról tesz rám.

-Ez az?-Fintorodott el mellettünk Dave,én pedig érdeklődve néztem a szállásunkat..

-Azt senki nem mondta,hogy börtönbe jövünk.-Vigyorodtam el,mire Ricsiék elkezdtek nevetni.

-Basszus,ha ezt tudom hozok egy ásót.-Fogta a fejét Zsolti,én pedig elképzeltem,ahogyan kiássuk magunkat a "börtönből".Érdekes lenne!:D

-Mádayval egy öt csillagos hotel is börtön.-Suttogta Ricsi,én pedig egyetértően bólintottam.Máday pont a szobákat osztotta el,mi pedig megállás nélkül vihogtunk,hogy beosztanak minket a cellákba.

-Bencze,te kivel leszel?-Nézett Virágra Máday kérdően.

-Velem.-Suttogta oda nekem Ricsi,én pedig tetetett undorral néztem rá.

-Nehogy megcsókold.-Figyelmeztettem,Ricsi pedig kérdően nézett rám.

-Miért?

-Mert terhes leszel?!-Kérdeztem vissza tetetett döbbenettel,Ricsi pedig elnevette magát.Igazán örülök,hogy Ricsi rátalált Virágra.Nem mondom,hogy nem fura páros,mert az.Nagyon fura páros..De asszem' ez teszi őket annyira különlegessé,és jóvá.Mert akárhogy is nézem,működik közöttük.

-Jó.A három lány szobája a lehető legtávolabb legyen Pósától.Nincs éjszakai randevú!-Nézett szigorúan Virágékra Máday,nekem pedig a tekintetem Reni felé siklott.A haja az arcába omlott,a szemében pedig megcsillant a fény.A kezével óvatosan megérintette az ajkát,én pedig azonnal összerezzentem.Nyeltem egy nagyot,majd Ricsiékhez fordultam,hát ha eltudom terelni a gondolataimat.Megint elkalandoztam.

-Ezek elhúzták a csíkot.-Állapította meg Zsolti a lányok után nézve.-Lépjünk mi is.-Indult el,én pedig megrántottam a vállamon a gitártokot,majd utánuk akartam menni,de valaki megállított.

-Antai-Kelemen!-Állított meg Máday,én pedig homlok ráncolva néztem rá.

-Igen?-Kérdeztem furán,a többiek pedig elmentek már.Király!LOL

-Remélem nem szeretnél átjárni Edináékhoz.-Pillantott rám kimérten,én pedig nem tudtam,hogy nevessek a feltételezésén,vagy felháborodjak rajta.

-Nem akarok?-Kérdeztem vissza furán,Máday pedig szigorú tekintettel bólintott.

-Rentaihoz se.-Futtatta végig a tekintetét rajtam gyanúsan,én pedig elkerekedett szemmel Nnéztem rá.Mi a..?!

-Tessék?-Nyögtem ki kiszáradt szájjal.Úgy döntöttem innom kell egy kortyot,ugyanis Edina megemlítését sejtettem,de Reniét nem.

-Nem szeretném,ha bármi is történne az éjszaka folyamán.-Válaszolta hűvösen,én pedig zavartan bólintottam,ugyanis teljesen lesokkoltam.

-Rendben.-Motyogtam zavartan,Máday pedig elindult a keskeny folyóson.Nem hagyott nyugodni a tudat,hogy megemlítette Renátát..Vajon..?-Várjon!-Kiabáltam utána,Máday pedig azonnal megállt.Érdeklődve hátrafordult,én pedig idegesen a hajamba túrtam.-Renit miért említette?-Tártam szét a karom döbbenten.

-Mert látom,ahogyan rá nézel.-Felelte halványan elmosolyodva,én pedig elkerekedett szemmel néztem,ahogy az igazgatóhelyettes elsétál a folyóson.Teljesen sokk-állapotban sétáltam fel a többiekhez.Először is azért,mert Máday levágta,hogy bejön Reni(eléggé),a másik ok pedig az volt,hogy Máday elmosolyodott.Jó,alig látszott,de én esküszöm láttam!

-Mi van veled?-Kérdezett Ricsi nevetve,én pedig lelöktem Zsoltit az ágyról,és elfoglaltam a helyem,ami az övé volt.

-Semmi.-Vágtam rá,pont akkor,amikor az a-s lányok becsörtettek hozzánk.-Nem megyünk le?-Suttogtam Ricsinek alig hallhatóan,aki a szerencsétlen képem látva azonnal beleegyezett.Semmi kedvem nem volt itt lenni,én csak..Én csak elakartam menekülni kicsit.

Leültünk a Balaton partra Ricsivel,és csendben ültünk egymás mellett,miközben a hullámzó Balaton vizét bámultuk.Ricsi előtt nem tudtam,milyen egy igazi barát.Most már tudom.Ha kell,csendben ül veled,és bámul a semmibe,addig,amíg nem vagy képes megnyílni neki.De ha nem nyílsz meg neki sem baj,mert ha kell órákon át ül melletted csendben,mert tudja,hogy pont erre van szükséged.

Nem rég vesztem össze a szüleimmel is.Illetve tegnap este,vagy ma hajnalban,tök mind1.Annyira fárasztóak néha.Erre itt van Reni,és én őszintén nem tudom,hogy mit csináljak.Most először vagyok ennyire tanácstalan,és az a legrosszabb az egészben,hogy tehetetlen is.Nagyinak is egész életemben csak csalódást okoztam..Pedig ő valóban szeret engem.

-Cortez.-Nyávogott egy hang mellettem,én pedig felvont szemöldökkel néztem végig az előttem álló lányon.Bikini felsőben volt,és egy falatnyi sortban.Nem sokat bíz a fantáziára,az biztos.-Be tudnád kötni?-Mutatott Edina a nyakánál lógó madzagra.Ott vannak a barátnői,miért engem kell ilyen dolgokkal zaklatnia?Vajon Reni bikiniben lesz?

-Hát persze.-Sóhajtottam unottan,majd bekötöttem neki egy gyors mozdulattal,és csak reméltem,hogy arrébb mennek.Így is történt,de sajnos nem mentek elég messze.Ahhoz szerencsére elég messze mentek,hogy ki tudjam őket zárni.Utálom ezt..

-Minden okés?-Kérdezett hirtelen,én pedig felhúztam a térdeimet,és megráztam a fejemet.

-Nem.-Feleltem őszintén.

-Szeretnél beszélni róla?-Kérdezett,én pedig sóhajtottam,és megráztam a fejemet.

-Csak a napokban túl sok sérelem ért.-Suttogtam alig hallhatóan,Ricsi pedig idegesen megrázta a fejét.

-Róla van szó,mi?-Kérdezett Ricsi,én pedig azonnal tudtam,hogy kire gondol.

-Is.-Válaszoltam mosolyogva.Fura,hogy ha valami bajom van,azonnal Reni jut eszébe.Talán sokszor lennék ilyen miatta?

-Szülők?-Kérdezett,én pedig megvontam a vállam.

-Ja,fogjuk rá.-Bólintottam hűvösen.-Bár emlékek inkább.-Vontam meg a vállam.-Plusz csalódott vagyok.Reni nem bikinit vett fel.-Mosolyodtam el halványan,Ricsi pedig elnevette magát.

-Figyeld.-Fogott meg Ricsi kettő ördögbotot,én viszont fejben máshol jártam..Valahol aközött a vékony vonal között,ami a gyerekkoromat,és a jelenemet köti össze.Amint viszont a gyerekkorom emlékei között kezdtem el kutatni ismerős szorító érzés keletkezett a mellkasomban,és lüktetni kezdett a fejem.Fejezd be Cortez!-Próbáltam meg leállítani magam,de már mindegy volt.A vakuemlékek sorra ugráltak be,akármennyire is próbáltam elzárni magamban.Láttam magam gyerekként,ahogyan ülök a szobámban egyedül.Aztán ahogyan várom este a szüleimet a konyha asztalnál ülve,mind hiába,hiszen nem értek haza. Aztán láttam magam a kilencedik születésnapomon,szépen felöltözve.Emlékszem,hogy elhívtam az összes barátomat,mivel megígérték a szüleim,hogy otthon lesznek az nap.Arra is emlékszem,ahogy este kilenc körül végül mindenki haza ment,hiszen még mindig nem voltak otthon.Éjfélig vártam rájuk,mikor felhívtak,hogy nem tudnak jönni,de küldtek pénzt a kártyámra.Emlékszem,ahogy az iskolában összesúgtak mögöttem amikor kaptam egy jó jegyet,hogy biztos a szüleim lefizették a tanárokat.Emlékszem,hogy nyilvánosan megvádoltak egyszer ezzel órán.Talán ötödikes lehettem..Roppant megalázónak találtam,és magányos is voltam,mivel kiközösítettek a többiek.Megutáltam minden tantárgyat,de főleg az irodalmat.Nem foglalkoztam a tanulással,mivel úgy nem érhetett sem sértés,sem semmilyen vád..Aztán láttam magam,ahogyan elbújok a szekrénybe a szüleim veszekedése elől.Az apám ordítása,és az anyám sírása betöltötte az amúgy általában üres épületet.Mindketten fáradtak voltak,és ezt egymáson töltötték ki,már tudom.Emlékszem,hogy apám megütötte anyámat,mikor 8 éves lehettem.Akkor fogadtam meg,hogy sosem emelek nőre kezet.Láttam magam,ahogyan ülök egy idióta konferencián szmokingban,és hallgatom anyámékat,ahogyan előadják a tökéletes családot..Az emberek beették a hülye szövegüket,mert ők nem hallották,ahogyan egymáson töltik le a rengeteg feszültséget,ahogyan ordibálnak egymással,ahogyan csörömpölnek a padlón az összetört,drága tányérok.Ők nem látták,ahogyan egy 7 éves kisgyerek sírva elbújik a szekrénybe..Mindig dicsekedtek velem,és a tökéletes tanulmányommal,és előadták,hogy mennyire büszkék rám.Persze,azt senki sem tudta,hogy valójában bukásra állok,és egy sérült gyerek vagyok lelkileg.Persze a szüleim mindig megoldották a nézeteltéréseket egymás között,mert valami különös szeretet össze tartotta őket.Mikor tinédzser lettem nem veszekedtek igazán.Legalábbis én nem hallottam.Talán azért,mert a legtöbb napot nem otthon töltöttem,hanem haveroknál.Emlékszem,hogy nem voltam mindig ilyen.Problémáim voltak az iskolában,de nem vészesek.Pár verekedés,tanulás romlása.Aztán..Láttam magam,ahogyan megütöm apámat.Kettőször emelt apám anyámra kezet,abból egyszer ütötte meg,amikor nyolc éves voltam.A másik,amikor kezet emelt anyámra akkor történt,mielőtt nyáron ide költöztem a nagyszüleimhez.15 voltam akkor már.Apám megakarta ütni anyámat,én pedig..Én pedig megütöttem az apámat.Emlékszem,hogy ököllel ütöttem meg,majd a falhoz szorítottam.Sosem fogom elfelejteni valószínűleg,ahogy rám nézett az apám.Undorodtam tőle,és..Undorodtam magamtól.Anyám teljesen kiakadt,én pedig úgy döntöttem,hogy változásra van szükségem.Ez volt az a pont,amikor már nem tudtam,hogy ki is vagyok én.Haragot éreztem a szüleim iránt.Őket okoltam amiért olyan elcseszett és érzéketlen voltam..Bár ellenezték a szüleim,de végül engedély nélkül eljöttem onnan.Igen,engedély nélkül.Sokszor hívtak vissza,de végül belementek,hogy kipróbáljam magam más helyen.De csak fél évet adtak erre..Én is csak fél évet akartam adni magamnak.De végül ez nem sikerült,mert jött ő,és..Felforgatott mindent.Minden falamat lerombolta úgy,hogy nem is tud róla,és most-

-Szia.-Rántott vissza a valóságba egy hang,én pedig amikor felpillantottam megláttam Renit.A döbbenettől nem tudtam megszólalni hirtelen,így csak biccentettem felé.-Leülhetek?-Nézett rám kérdően.

-Nem,Reni,nem ülhetsz le a Balaton partján,sehol.-Feleltem szarkasztikusan,Reni pedig mosolyogva leült mellém.Vettem egy mély levegőt,és megpróbáltam lerázni magamról a ragadós emlékeket.A testem különös bizsergés járta át a tudattól,hogy Reni mellettem ül.Néztem,ahogyan Reni nézi a Balaton vizét,a szívem pedig akaratlanul is gyorsabban vert.

-Hogy megy a portugál?-Kérdezte hirtelen,továbbra is a vizet nézve,én pedig zavartan elkaptam a fejem,mielőtt rájön,hogy bámulom.

-Jól.-Nyeltem egy nagyot,és csak reméltem,hogy nem hallotta.Önző vagyok,ha azt szeretném,hogy ne menjen el?Talán nem is az emlékek viselnek meg annyira,sokkal inkább az,hogy hamarosan el kell búcsúznom attól,aki akaratlanul is jobb emberré tett..Reni önző.Szeretném gyűlölni azért,hogy elmegy.Szeretném azért gyűlölni,amiért nem én vagyok az,aki ebben megakadályozhatná,hanem Neményi..Eldöntöttem,hogy távol tartom magam tőle,hátha úgy kevésbé fog fájni..De nem haladok túl jól.Ismét.

-Örülök.-Harapdálta az ajkát.Damn girl!Ne csinálja ezt,mert véletlenül megfogom csókolni.

-Mit csinálsz?-Néztem rá döbbenten,amikor a gitáromért nyúlt.

-Játszom valamit.-Vonogatta a vállát.

-Nem is tudsz gitározni.-Mosolyodtam el halványan akaratlanul is.

-Bocs,de karácsony óta gitározok.-Nézett a szemembe a gyönyörű szemeivel,én pedig döbbenten néztem rá.Hátradőltem az alkalomra támaszkodva,és kíváncsian vártam,hogy elkezdje.Reni szorosan lehunyta a szemét,a száját pedig összeszorította.Annyira aranyosan nézett ki,ahogy koncentrál!Már pont megakartam szólítani,hogy ne szorítsa annyira a gitárt mert elfog törni,amikor elkezdte a...Hát őszintén szólva fogalmam sincs mit.Ha az előbb nem sikerült meglepnie,akkor most biztosan sikerült.Elfojtott nevetéssel hallgattam,majd amikor befejezte elkerekedett szemmel néztem rá.

-Ez mi volt?-Kérdeztem őszinte döbbenettel.

-Megfogtam egy szúnyogot!-Felelte büszkén,én pedig felidéztem magamban az eredeti zenét.Nem bírtam tovább,kitört belőlem a nevetés.Esküszöm nem akartam kinevetni,de ennyire rosszul még senkit nem hallottam gitározni öt hónap gitározás után!LOL Pont rávettem volna magam,hogy abbahagyjam a nevetést,de ránéztem Reni vörös arcára, és akaratlanul is felidéztem magamban ahogyan koncentrált,és ismét elkezdtem nevetni.Nem bírtam már,mindenem rázkódott a nevetéstől,így hátradőltem a fűben,és úgy nevettem tovább.

-Most miért?-Kérdezett,én pedig rávettem valahogy magam,hogy abbahagyjam.Jesus,ez kibaszott aranyos volt!LOL

-Öt hónap alatt ezt tanultad?-Ültem fel mosolyogva,Reni pedig zavartan megvonta a vállát.

-Igen!De teljesen egyedül!-Vágta rá határozottan,én pedig szórakozottan figyeltem,hogy még mindig mennyire zavarban van.

-Őstehetség vagy.-Bólogattam.

-Jó,de nem volt tanárom.-Felelte,én pedig nem tudtam levenni róla a szemem.Hihetetlen szép és..Természetes volt..

-Miért nem szóltál?-Néztem a szemébe.Pedig jó lett volna vele délutánokat tölteni.

-Ha látod a felkészülés folyamatát,nem lepődtél volna meg ennyire azon,hogy milyen ügyes vagyok.-Vonta meg a vállát.

-Igen,ez igaz.-Nevettem.-Megkapom?-Kértem el tőle a gitárt,Reni pedig óvatosan oda nyújtotta.WOW..Kicsit elhangolta!:D

-Ez Killers.-Motyogta,én pedig tovább játszottam a számot.

-Aha.Mr.Brightside.-Biccentettem felé.

-Szeretem ezt a számot.-Én azt nagyon jól tudom,azért játszom.Virág egész sok információt elárul róla nekem!:D

Végül elhatároztam,hogy megtanítom neki.Reni belement,én pedig kihasználtam minden egyes percét.Be kell vallanom,élveztem,hogy megfoghatom a kezét olykor,illetve minden kifogás nélkül bámulhatom.Kár,hogy Máday bejelentette,hogy megyünk béna túrára a városba.Egész Kenesét bejártuk konkrétan,én pedig..Vidám voltam.Folyton Renit lestem,de közben persze oda figyeltem a többiek hülyülésére.

-Hallod,nagyon jó lehetett Rennel a beszélgetés.-Suttogta nekem oda Ricsi,én pedig elnevettem magam.

-Asszem' tényleg jó volt.Jobb,mint eddig akármi.-Suttogtam vissza Ricsinek,aki undorodva pillantott rám.

-Fúj.

-Neked nincs jogod fujjogni,mikor egy olyan párkapcsolatban élsz,amiben megfújtjátok egymást a szerelmetekkel.-Fintorodtam el,Ricsi pedig maga után húzta az ámuló Virágot.

-Ez nem igaz.-Vágta rá,én pedig felvont szemöldökkel néztem rá.-Jó lehet,de nekem legalább van.-Nézett rám vigyorogva.

-Üdvözlöm anyukádat.-Vágtam rá,mire mindkettőnkből kitört a nevetés.

Hulla fáradtan estünk haza,de ettünk és már mind fel is töltődtünk energiával.Na most a tábortűznél unalmas volt a beszélgetés,ugyanis ott voltak a tanárok,így nem tudtunk..Érvényesülni!:D

-Na mi van,elzavartak?-Néztem vigyorogva Ricsire aki úgy kullogott be a szobába.

-Ja,Máday.

-Azt hittem már az asszony.-Mondta Zsolti szórakozottan,Ricsi pedig megrázta raszta tincseit.Eldőltem az ágyamon,és a plafont bámultam,miközben a többiek beszélgetését hallgattam.Zsolti többnyire Edináról és a melleiről beszélt,Ricsi pedig Virágról.

-Hé!-Szóltam oda nekik fintorogva.

-He?-Nézett rám Zsolti kérdően.

-Tiszteletben tarthatnátok,hogy van itt olyan,aki szingli.-Mutattam magamra tetetett felháborodással.

-Amúgy igen.-Pillantott fel Dave a telefonjából.

-De láttad a fürdőruhájában?-Nézett rám Zsolti kérdően,én pedig bólintottam.-Azért nem rossz.-Konstatálta szórakozottan,én pedig unottan bólintottam.Nem figyeltem őszintén.

-Láttam már jobbat.-Vonta meg a vállát Dave.

-Hol,az újságban?-Vigyorodtam el,a többiek pedig elkezdtek nevetni.

-Nem!-Vágta rá Dave felháborodottan.

-Videó se ér.-Néztem rá szórakozottan.

-Ti nem tudhatjátok,hogy nem élőbe láttam-e.-Rázta meg a fejét Dave ingerülten.

-Anyád nem ér.-Vágta rá Zsolti,én pedig elkezdtem fuldokolni a nevetéstől.Dave persze megsértődött ránk,de mi nagyon jól szórakoztunk a felháborodásán.

-Nem lógunk ki?-Kérdezett hirtelen Dave,mi pedig azonnal rávágtuk,hogy de.Az osztálykirándulás nem osztálykirándulás kilógás nélkül.Megbeszéltük,hogy egy körül megyünk ki mindannyian,mivel akkor talán már nem lesz ébren a szörnyeteg.Közben játszottuk a nálunk már rutinnak számító játékot.Legtöbbször a garázsban szoktuk Vikiékkel,de most itt játszottuk.

-Oké,én még soha nem verekedtem.-Mondta Zsolti,mire Ricsi és én,plusz Zsolti is felemelte a kezét.

-Te még nem?-Néztem döbbenten Davera,aki megvonta a vállát.

-Nem vagyok az erőszak híve.Oviban lehet,de már nem emlékszem rá.-Magyarázta meg,én pedig bólintottam.

-Nem is jó dolog.-Bólintottam egyetértően.-Semmire se jó.

-Mégis verekedtél már.-Pillantott rám Zsolti,én pedig kínosan elnevettem magam.

-Próbálom elkerülni általában a verekedést.De logikusan nem fogom hagyni,hogy akárki is megverjen.-Vontam meg a vállam.

-Engem még senki se próbált.-Mondta Dave,én pedig elismerően biccentettem felé.

-Engem volt,hogy naponta.-Vihogott Ricsi.

-Pacsi.-Nyújtottam neki a kezem pacsira,Ricsi pedig szórakozottan belevágott.

-Én általában a szám miatt.De csak kettőször.-Mondta Zsolti.-Most már senki nem merne nekem jönni.-Mondta vigyorogva.

-Én még soha nem-Kezdte el olvasni Ricsi,de megakadt.-Ezt inkább ne.-Görgette lejjebb Dave telefonját.-Én még soha nem hazudtam a barátnőmnek.-Olvasta fel,mire mindannyian lent hagytuk a kezünket.

-Ez sok mindent elárul.Ki miről?-Nézett körbe Ricsi szórakozottan.

-Hát.-Kutatott Zsolti a gondolatai között.-Nem beszéltem ezzel meg azzal,nem érek rá,stb.Apró füllentések.-Vonta meg a vállát.

-Dettó.-Bólintott Dave.

-Neked nem is volt.-Nézett rá hunyorogva Zsolti,mire Dave ismét felháborodott.

-Én is ilyen kis apró füllentéseket csinálok általában.De csak az ő érdekében,mert különben nagyon sokat sírna.-Húzta el a száját Ricsi.Hát igen,Virágnak néha muszáj..-C?

-Én abban,hogy szeretem.-Vontam meg a vállam a magam nem törődöm stílusában,de legbelül nagyon szégyelltem magam.A szobára azonnal kínos csend telepedett.

-Kínos.-Piszkálta a haját Dave.

-Egy óra lesz mindjárt.-Szólalt meg hirtelen Zsolti.

-Akkor menjünk.-Léptem az ajtóhoz,mire Dave elkapta a vállam.

-Halkan!-Sziszegte idegesen,én pedig összeráncolt homlokkal néztem rá.

-Chill ember.Nem egy sabanetai börtönőr elől kell elszöknünk.-Néztem rá unottan,majd kiléptem az ajtón.Amikor elindultam a sötét folyóson hirtelen Máday ajtaja nyitódott.

-Basszus.-Suttogta Ricsi,én pedig a falnak löktem,és a mutatóujjam a szám elé tettem.

-Nem sabanetai börtönőr,mi?-Suttogta nekem Dave ingerülten,én pedig idegesen legyintettem.Ez a nő őrült!Ki képes hajnali egykor járőrözni a folyosón?

-Erre jön.-Suttogta Ricsi,én pedig feszülten bólintottam,majd az esélyeinket latolgattam.Ha itt maradunk,biztos a lebukás.Hirtelen megragadtam a felettünk lévő kilincset.-Mi a fenét csinálsz?-Kerekedett el Ricsi szeme,én pedig óvatosan beléptem a szobába.Nem tudtam,hogy kié,de nyitva volt,és ez volt az egyetlen esélyünk.Ha most lebukunk lehetetlen,hogy kilógjunk.A többiek is tudták,de ők már csak a másik szobába tudtak bemenni

-Cortez?-Sziszegte egy hang,én pedig felkapcsoltam a villanyt,de azonnal le is kapcsoltam a villanyt,amikor megláttam az egyik a-s lányt fehérneműben.

-Bocs,kiakartunk lógni.Nem sikerült.-Magyarázkodtam.

-Tudjuk,mi is megyünk.-Kapcsolta fel a villanyt Edina,és ekkor már mind a négyen fel voltak öltözve.Óvatosan elindultam lefelé a négy lánnyal együtt,de Edinának szokás szerint járt a szája megállás nélkül,amikor is lépteket hallottam.

-Sh!-Kaptam el a karját Edinának,a másik szabad kezemet pedig a szájára tapasztottam.Edina tágra nyílt szemekkel nézett rám,én pedig a három másik a-s lánnyal együtt csendben hallgatóztam.Mikor megbizonyosodtam róla,hogy nem Máday az elengedtem Edinát.

-Bocs,csak nem akartam,hogy lebukjunk.-Sziszegtem,majd előre siettem,a négy a-s lány pedig a nyomomban loholt.Nem tudom miért idegesítenek.Ja várj,de.

-Ez nagyon menő volt.Mint a filmekben.-Nyávogta az egyik a-s lány,én pedig unottan megforgattam a szememet.

-Túl élted!-Nézett rám szórakozottan Zsolti.

-És még a barátnődet is kihoztam.-Vigyorodtam el,Edina pedig letelepedett Zsolti mellé.Már kint ültünk egy 10 perce,amikor a lányok megjöttek Robival és Andrissal.Szerettem volna számon kérni Renit,hogy miért a két fiúval jöttek ki,de nem tehettem meg.A többiek jobbnál jobb sztorikat meséltek egymásnak,én viszont kábán figyeltem Renit.Sosem láttam még felszabadultabbnak,mint most.Olyan volt,mint akárki más.Az arca olykor kipirult,mikor zavarba jött egy adott témánál,nevetett,beszélt,néha pedig az arcán félelem suhant át.Azt kívántam bárcsak letudnám fényképezni a szememmel a látványát a kócos hajának,a hidegtől kissé kipirosodott arcának, ami teli van érzésekkel és érzelmekkel teli arcát,arra az időkre,amikor ő már valahol ott lesz,ahol én nem..Mire észbe kaptam,már egy játékot játszottunk,aminek az volt a lényege,hogy ki marad fent a legtovább.

-Oké,én is.-Vontam meg a vállam,miközben Renit figyeltem,ahogyan vacog.Fázik és kimerült.

-Reni?

-Megpróbálom.-Vonta meg a vállát,miközben hátra tűrte a füle mögé az egyik rakoncátlan tincsét.Akaratlanul is elmosolyodtam.Én személy szerint nem igazán voltam álmos,de a többiek egyfolytában az időt kérdezgették.

-Mennyi az idő?-Kérdezte Zsolti.

-Még mindig háromnegyed öt.-Mondta álmosan Reni.

-Mikor kel már ez a barom nap?-Kérdezte Zsolti idegesen,mire mind elnevettük magunkat. Öt körül Dave,Robi és Andris ismét feltűntek,én pedig érdeklődve néztem rájuk.

-A konyhán is megnéztük.Zsidákot elnyelte a föld!-Játszotta Dave a nyomozót.-Talán szólnunk kéne egy tanárnak.-Mondta az ötletet.

-Sherlock,felhívtad már?-Néztem rá szórakozottan,mire mindenki csendbe maradt.Dave azonnal felhívta Zsidákot,aki fel is vette a telefont,hiszen természetesen nem rabolta el senki.

-Igen?Igen?Aha.Értem.Jó,rendben.-Tette le Dave a telefont.

-Na?-Néztem rá mosolyogva,nagyon jól tudva,hogy semmi baja,és valszeg' aludt valamelyik szobában.

-Bogár volt az ágyában,átment Krisztiánékhoz aludni.Felkeltettem.-Mondta,mire mindannyiunkból kitört a nevetés.

-Valld be Dave,jót játszottál.-Idegesítette Zsolti.

-Igenis komoly volt!Mi van,ha baja esik,érted.-Rázta meg a fejét Dave idegesen.

-Menj és analizáld a bogarat.-Szólt neki szórakozottan Ricsi,Dave pedig még jobban bepöccent rajta.Kétségkívül imádjuk Davet cukkolni.

-Na,mindjárt kel a Nap,mindjárt.-Zajongott Dave,én pedig körbe néztem a társaságon.Nem sokan voltunk már ébren.Mindenki borzasztóan nézett ki,én viszont komolyan nem voltam álmos még.-Zsoltinak is annyi.-Biccentett Dave,én pedig szórakozottan figyeltem,ahogyan Kinga szidja.

-Na,hajrá,ki bírja ma estig?-Kérdezte Kinga ördögi mosollyal,én pedig megpróbáltam nem elnevetni magam az ábrázatán.Elég különös volt Kingát így kócos hajjal,fáradt arccal látni.Olyan..Sebezhetőnek és normálisnak tűnt!:D

-Én nem vagyok fáradt!-Vágta rá Dave sztem' sokkal inkább magát győzködve,mintsem minket.Ricsi már rég bealudt,csak a keménymag bírta!:D LOL

-Renáta,élsz még?-Kérdezte Kinga,én pedig Reni felé pillantottam.Nagyon megviseltnek tűnt.LOL

-Nem igazán.-Ismerte be.-Szétfagytam.-Didergett,én pedig odasétáltam hozzá,és óvatosan ráterítettem a hátára még egy pokrócot. 

-Köszi.-Nézett rám a mélyzöld szempár,miközben az ajkait mosolyra húzta.Mivel nagyon rég óta mosolygott,így kezdtem megijedni,hogy az arcára fagyott a hidegtől a mosoly.Leültem mellé végül,és azon gondolkodtam,hogy nem láttam még aranyosabb látványt a didergő,kipirosodott arcú,kócos hajú Reninél.

-Menj aludni.-Suttogtam neki,akaratlanul is mosolyogva.

-Nem,még bírom.-Erőlködött.Talán ez az egyik ok,amiért szeretem.Roppant makacs és kitartó.-Csak lefagyott a kezem.-Emelte ki a kezeit a pokrócból,és megmozgatta őket.Gondolkodás nélkül nyúltam felé,hogy megérintsem a kezét.

-Tényleg megfagytál.-Nevettem el magam halkan,ugyanis a kezei valóban jéghidegek voltak,nekem viszont a test hőmérsékletem drasztikus módon emelkedni kezdett,legalább is úgy éreztem.Aztán hirtelen felindulásból úgy döntöttem,hogy hallgatok most az egyszer az ösztöneimre,és arra,amit tenni szeretnék.Az ujjaimat rákulcsoltam a kezeimre,majd leengedtem kettőnk közé a karomat.Talán valóban megőrültem.Talán csak az álmosság miatt hallgattam a szívemre az eszem helyett.Reni felé pillantottam,hogy lássam a reakcióját.Semmi különöset nem fedeztem fel rajta,csak nézett maga elé.Én viszont különösen éreztem magam.A testemet ismerős bizsergés járta át,a gyomromban pedig érdekes feszültséget éreztem.Bár többször is éreztem már,de most kifejezetten erős volt mindkettő.Akaratlanul is elmosolyodtam,ha arra gondoltam,hogy senki sem látja,hogy éppen a kezét fogom.Őszintén élveztem,bár nagyon jól tudtam,hogy hamarosan elfogja engedni a kezemet.Az pedig fájni fog.Amint Zsolti felébredt Reni azonnal elengedte a kezemet,én pedig gyorsan összekulcsoltam magam előtt a kezeimet.

-Mélyen tisztelt diákok!-Szólalt meg egy hang a hátam mögül,engem pedig azonnal kirázott a hideg.Máday.

-Mi csak a naplementét jöttünk ki megnézni,már megyünk is aludni.-Magyarázkodott Zsolti,Ricsi pedig felébredt pont.Próbáltam neki üzenni,de nem vette a lapot.

-Most álmodom,vagy tényleg Máday az?-Dörzsölte a szemeit álmosan,én pedig beleharaptam az ajkamba,nehogy hangosan felnevessek.

-Nagyon is ébren vagy fiam!-Sziszegte Máday,Ricsi pedig ijedten nézett rá.

-Ó,a fenébe.Emó,kelj fel.

-Mi van,mi az?-Kérdezte Virág ijedten,de semmit nem látott,mivel Ricsi kapucnija a szemébe lógott.Máday persze könyörtelen volt velünk,és a délelőtt őszintén én is elfáradtam.Bár hozzá vagyok szokva az éjszakázásokhoz,múlt éjjel sem aludtam igazán,ráadásul hagyján lett volna ez az éjszaka,ha hagy pihenni.De nem.Máday valóban megbüntetett minket,ugyanis szándékosan különböző gyalog túrákat szervezett be nekünk a kirándulás hátralévő részére.Azok akik aludtak elől sétáltak,mi pedig,akik éjszakáztunk hátul húztuk magunkat valahogy a többiek után.Bár én is szarul nézhettem ki,de a többiekhez képest még mindig talán én néztem ki a legjobban.Ez sokat elmond,mivel a városban egy nő megkérdezte tőlem,hogy nincs-e szükségem segítségre,mivel eléggé furán nézek ki.

A vonaton Ricsi,Virág és Reni hátraült,szval' úgy döntöttem melléjük ülök.Persze csak Ricsi miatt..:D Feldobtam a táskámat a tartóra,majd lehuppantam Reni mellé.Nem is lesz olyan rossz a vissza út.

-Mi a pálya a többieknél?-Kérdezett Ricsi érdeklődve,nagyon jól tudva,hogy megálltam beszélgetni kicsit Zsoltiéknál.

-Mindenki KO.-Feleltem őszintén,ugyanis mindenki bealudt,vagy aludni próbált.-Csak ők ketten idegesítik egymást.-Mutattam Davera és Kingára,akik még ilyenkor sem tudnak elnyugodni. Talán a sok hülyeséget,ami a fejükben van valahogy átalakítják energiáva,vagy fene se tudja.Kinga esetében mondjuk lehet van valami kimeríthetetlen energia forrás a szervezetében,de Davenal az első valószínűbb.Vagy csak Kinga tartja ennyire ébren.

-Ezek mekkora hülyék.-Vihogott Ricsi,én pedig Kingáékat figyeltem.

-Azok hát.-Bólintottam nevetve,majd mikor a mellettem ülő lányra pillantottam észre vettem,hogy már el is aludt,akárcsak a legjobb barátnője.

-Ren sokáig bírta.-Figyelte Ricsi szórakozottan,én pedig egyetértően bólintottam.

-Végig fent maradt.Nem tudom hogyan csinálta,mert úgy nézett ki,mint aki fejbe vágtak ötször.-Mondtam őszintén.

-Ki volt,mi?

-Nagyon.-Bólintottam halkan nevetve,nehogy véletlen felkeltsem.-Ne vegyem el tőle a táskáját?Lehet így kényelmetlen neki.-Mutattam Reni táskájára tanácstalanul.

-Nem tudom,döntsd el te.-Vigyorodott el Ricsi,én pedig unottan megforgattam a szemem,és elvettem Reni öléből a táskáját,majd letettem a földre a lábunk alá.

-Nem gondolod,hogy aranyosan néz ki Ren így,hogy alszik?-Kérdezett szórakozottan Ricsi,azzal a szándékkal,hogy cukkoljon.Unottan pillantottam rá,majd a mellettem alvó lányra tévedt a tekintetem,aki a fejét az üvegnek döntötte.

-De,valóban az.-Mosolyodtam el akaratlanul.

-Nem lenne jó,ha mindennap a szobádban aludna?-Szegezte nekem a kérdést,én pedig nagyot nyeltem.

-Ezt hanyagoljuk.-Néztem kínosan rá,Ricsi pedig tovább folytatta.

-Ehhez csak annyi kellene,hogy összeszed magad,és meghódítsd a szívét.-Magyarázta Ricsi,én pedig felvont szemöldökkel néztem rá.

-Valóban?Csak ennyi kell hozzá?-Forgattam meg a szememet,majd feltettem a lábam Ricsi mellé.Elég távol voltunk attól mindenkitől,hogy hangosan beszélhessünk róla.

-Nemár C,nem is próbálkozol igazán.-Rázta meg a fejét,én pedig megvontam a vállam,miközben Reni halk szuszogását hallgattam.

-Nehéz úgy,hogy valaki más is képben van.-Sóhajtottam unottan.

-Most se volt.-Nézett rám határozottan.

-Igaz.Minden jó is volt.Oda jött hozzám,gitározni tanítottam,beszélgettünk,megfogtam a kezét.-Magyaráztam.-De ha hazaértünk,mindennek vége lesz.Mert ott lesz másnap Neményi,és minden olyan lesz,mint ezelőtt.Mert ott van neki Neményi.-Komorodtam el azonnal.-Ráadásul.-Kezdtem bele.-Jövőre már nem itt fog tanulni.-Suttogtam alig hallhatóan.

-Nem biztos,hogy ő az.-Vágta rá Ricsi.

-Ugyan.-Nevettem el magam gúnyosan,és fájdalmasan.-De addig.-Fogtam meg Reni fejét óvatosan,majd a vállamra hajtottam.-Kihasználom a lehetőségeket.-Fejeztem be mosolyogva a mondatot,Ricsi pedig hitetlen mosollyal nézett rám.

-Ez a beszéd!-Csapot a lábamra,én pedig elnevettem magam.

-Ha hazaértünk hazakísérem.Akarok haladni vele,még ha reménytelen is.-Ismertem be magamnak.-Az utolsó nap el fogom mondani neki,ha ő megy el valóban.

-Miért az utolsón,és miért csak akkor,ha elmegy?-Kérdezett érdeklődve.

-Mert akkor kevésbé fog fájni,amikor visszautasít.-Ásítottam egyet,majd amikor legközelebb kinyitottam a szemeimet már az állomáson voltunk.Azonnal megpillantottam magam mellett Renit,aki ébren volt,de ugyan az alvás nyomai még látszottak rajta,főleg a haján.Találkozott a tekintetünk,én pedig akaratlanul is elmosolyodtam.Elfeküdte az arcának az egyik felét,ugyanis piros volt.

-Gyerünk gyerekek,ébresztő!-Tapsikolt Haller,és én valóban nem csodáltam volna,ha idiótának nézik a vonaton lévő emberek.

Mikor leszálltunk a vonatról,azonnal Reni után szaladtam,hogy megkérdezzem,hogy hazakísérhetem-e.

-Hogy mész haza?-Rántottam meg a táskámat a vállamon,majd akaratlanul is körbe néztem..Igen,ott volt Neményi.Renire várt.Minden izmom megfeszült,a fogaimat pedig annyira összeszorítottam,hogy megrándult egy ideg az arcomon.Megpróbáltam elvenni Neményiről a tekintetem,de nem ment.Mikor észrevett,megjelent az arcán a győztesek mosolya,engem pedig elkapott a hányinger.Tudhattam volna..-Oké,mindegy.-Legyintettem,majd oda sétáltam Zsoltiékhoz,akik valamiről beszélgettek.

-Jössz C?-Kérdezett Ricsi,én pedig körbe néztem..Mikor mentek el Reniék?

-Hova?-Kérdeztem furán.

-Meki,tudod.Az előbb beszéltük meg.-Magyarázta meg Zsolti,én pedig megráztam a fejem.

-Mennem kell haza,bocs.Majd legközelebb.-Erőltettem mosolyt az arcomra.Ricsi tudta valószínűleg,hogy mi bajom van,így nem is erőltette rám.

Mikor hazaértem és beléptem az ajtón csodás illatokat éreztem.Nagyi pont a kedvencemet sütötte,nekem viszont nem igazán volt étvágyam.Észrevétlenül átakartam vágni a nappalin,de ez nem sikerült.

-Cortez!-Szólt utánam nagyi vidáman,én pedig megperdültem a tengelyem körül,és egy mosolyt erőltettem az arcomra.-Oh..-Törölte meg nagyi a kezét konyharuhába, a hangjából pedig sugárzott a csalódottság.Letett mindent a kezéből,majd oda sietett hozzám.Persze,hogy azonnal észrevette rajtam..-Jól vagy?-Simította meg a karomat,én pedig nem akartam titkolni előtte a gyengeségem.Mostanában egyre többször csinálom ezt.

-Nem.-Ismertem be,nagyi szemei pedig meggyűltek könnyekkel.-Ne csináld ezt.-Suttogtam szomorúan nevetve,nagyi pedig megtörölte a szemeit.

-Felhívtak a szüleid.-Mondta szomorúan.

-Gondoltam.-Sóhajtottam.-Most kicsit szeretnék egyedül lenni.

-Nyugodtan.-Mosolyodott el nagyi,én pedig felsiettem a szobámba,majd bedőltem az ágyba.Bárcsak elnyomna az álom..

------------------------------------------------------------

Igeen,hosszúú rész..

Remélem tetszett,és az is,amit hozzá tettem Cortez életéről!

Ha tetszett mindenképp dobj egy komit!^^

Az egyik barátnőm ír egy sztorit,szóval mindenképp tekintsetek rá,mert szerintem nagyon ügyesen ír,és a története is aranyos.A neve:Fanni18_18

Köszi,ha rátekintesz!^^

Köszönöm,hogy elolvastad ezt a borzasztóan hosszú részt!*-* <3