Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1.rész

Emma Luna Watson vagyok 17 éves gimis. Ma van az év első iskolai napja… hurrá. Az osztályom új osztály főnököt kap, mert az előző nyugdíjba vonult. Ezért az egész osztály be van zsongva. 5 perce ment az óra mikor be jót egy magas barna hajú férfi. Borostyán szemek, sportos alkat.
-Örvendek osztály. Mr. Diamond vagyok az új osztály főnök- nézet végig rajtunk. Utána a névsort kezdte olvasni. Olyan más..
- Emma Luna Watson - mondta nevem. Erre csak fel emeltem jó magasba a kezem. Ne szeretek meg szólalni. Sokan ezért némának is hisznek. Csak barátaim, Rebeka,Kendall és Logan, azok kikhet hozzá szólók.
- Ha lehetne mondja hogy "jelen" - szólt nekem a tanár úr.
- Hagya tanár úr- kezde az osztály fő ribanca
- Az a cafka néma, senkivel se beszélget, csak ül ott és roncsa a levegőt- monda nagy rágó rágás közben.
- Hey- ugrott fel mögötte Kendall
- Mr.…
- Night- segítette ki a tanár urat
- Mr. Night üljön vissza- szólt rá - És Miss Ross először is ne rágozon az órán, másodszor honnan tudja hogy Miss Watson néma? - kérdezte.
- Senki se hallotta még beszélni a két év alatt- mondta
- Ha csak ez kell? - mondtam mire meg ált a nagy rágó nyamogásban.
- Nem tüntök valami érdekes beszélő félnek ezért nem beszélek, és pont szerintem veled nem lehet értelmes csevegésbe kezdeni. - néztem a vörös hajú lányt . Mire Rebeka hiénát meg szégyentelenitő nevetésbe fogott.
- Na látja mindenki? Miss Watsonnak nem vitte el a cica a nyelvét- szólalt meg Mr. Diamond. És folytatta a névsor olvasásra. Egy cetli kötött ki a padomon

"Nagy voltál Em Xd
Logan"

"Az biztos  xd
Kendall"

" Most meg kapta a ribi
Rebeka"

"Szünetben le pacsizuk srácok xd
Emma"

Küldtem vissza a cetlit. Egy pár pilannat múlva vissza is jött.

"Az  biztos
Logan"

" Ki nem hagynám
Kendall"

-Mr. Nihgt, Mr. Wolf, Miss Flame és Miss Watson- és itt el könyveltem magamban hogy a mi arcunkat meg jegyzi egy örök életre.
- Önnök jelentkeznek órák után nálam, 1 óra büntetés- és az első nap büntetés, hát ez a mi formánk.

----

- Nem is mi letünk volna - sóhajtott a tanári előtt Beka
- Vonzuk a bajt- sóhajtottam én is
- Ja- szólalt meg Kendall 10 perc múlva jött is a tanár úr. Intet hogy kövessük. Mikor meg láttuk hogy a lépcsők felé ment, akkor én inkább Kendall hátára ugrottam. Két terem van a büntetésekre ki jelölve, a föld szinten a 13 és a 5. emeleten 96-os terem. Logan majd nem összes eset mire fel értünk.
- Haver komolyan? - nézet rá Kendall.
- Te meg se szólalj- mondta két lihegés között.
- Na ne mond, én plusz 60 kilóval jöttem fel és semmi baj - vágott vissza
- Erről jut eszembe, Emma le szálnál? - nézátt rám. Mire le patantam.
- Akkor - kezde Mr. Diamond - Mr. Night első padsor utolsó pad.Miss Flame 3 padalelőrébbmint Mr Night. Miss Watson második sor első padsor.  Mr. Wolf harmadik padsor utolsó pad- persze én leszek az orra előtt. Elég szűkös ez a terem szóval a második padsor első padja össze van rakva a tanári asztalal. Már 35 perce ülünk bent. És a tanár úr lába az enyémhez ér. Nem zavart. Igen múlt időben. Mert egyszer a lábamat kezde simogatni az övével. És egyre feljebb halad. Akkor már fel kaptam rá a fejem. Ő meg mutata hogy maradjak csendben. Ekkor már a két lábam közé ért.Éreztem hogy egyre pirosabb lett a fejem. Le hajtottam a padra inkább és rá tetem a kezem a számra . " Miért csinálja ezt?" futott át a gondolat az agyamon. Élet mentő volt a csengő, még sose hangzott ilyen szépen mint abban a pillanatban. Fel patantam és ki siettem. A harmadikat és a másodikat össze kötő lépcső fordulóban meg eredtek könnyeim. Sietős lépteket halottam fel néztem és a barátaim voltam azok. Bár Logan már halálán volt. De Kendall és Rebeka helyete is szorosan ölelt át.
- Minden rendben? - nézet rám a szőke fiú, erre csak nem legesen ráztam fejem.
- Meg beszéljük? - kérdezte a vörös hajú lány
- Csak ne itt - mondtam két szipogás között. Felmásztam a fiú hátára fejemet vállába furtam hogy ne lássák könnyeim. És a közös helyünkre indultunk, vagyis az el hagyatot játszó tér ami attól a penhousetól nem messze van ahol mind a négyen lakunk .

 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro