- miért hívsz királylánynak?- kérdeztem

-mert te kis királynak hívsz- vigyorgott rám olyan kaisan

- de amúgy még egyszer meg verlek
-jelentettem ki elégedetten

-van dzsemmümk?- kérdi Kai

- nem tudom de meg nézem- jelentettem ki- találtam egy dzsemmet-mondtma -hé kis király elkapod?- Kérdeztem egy mosollyal -majd oda dobtam neki a dzsemmet nem sokon múlt de elkaptam- mivan kis király romlanak a reflexeid? - kérdeztem gúnyos hanggal és egy ördögi mosoly kíséretével

-vagy talán a királylány nem tud célozni - forgatta meg a szemét

-ne forgasd csak a szemedett Malachai - néztem rá össze huzzot szemöldökkel

-menjel magadnak - mondta miközben nyitotta a dzsemmét

-menjel te- mondtam és közben forgattam a szemem

-ide adod majd a házikat holnapra? -kérdezte miközben a dzsembe már egy kézzel benne volt és már ette is olyan kaisan

-ha annyira kell akkor csináld meg magadnak - mondtam kicsit hisztisen

-szeretsz engem?- kérdezte kis kutya szemekkel

-nem- jelentettem ki magabiztosan

-de szeressmár - mondta nekem

-nem kapod meg a házikat - jelentettem ki elégedetten - most pedig ha nem bánná a kis király akkor felmennék Jo-hoz -forduptam sarkon és válaszra mit se várva mentem fel Jo-hoz

Kopogtattam az ajtó választ nem kaptam vagy 2 percig megpróbáltam újra amikor már jött válasz

-gyere be - ordította Jo

Nyitottam az ajtót be léptem az ajtón és láttam hogy most Jo a házikat írja.

- szia Jo jöhetek házit írni? -kerdeztem

- persze gyere - válaszolta

Át hoztam a tanulni valokat és elkezdtünk tanulni kb egy fél óra múlva készek is voltunk ekkar szokásunkhoz híven mutattót pár varázslatot

-találtam egy régi könyvben egy nagyon érdekes varázslatot amit ki próbálhatnánk ha belemész -mondta Jo

-attol függ milyen mágia? - kérdeztem
Érdeklődve

- ha minden igaz akkor pár képet a jövőből elárulhat de nem olyan nagyon fontos elemeket - mondta

- felőlem mehet - mondtam magabiztosan

- akkor az a menet hogy én törökülésbe ülök és te lefekszel és belehatod a fejed az ölembe. Rendben?

- rendben

Hoztam csomó gyertyát mert kell a varázslathoz. Krétát is vittem mert valamilyen kört kellet rajzonia és bele egy motívumot. Körbe raktam a gyertyákat és amint ki raktam a körtbe az utolsó gyertyát már lángra is lobbant mert Jo varázslattal meg gyújtotta. Oda dobtam neki a krétát és megrajzolta kört és a motívumot. Bele ült a kőr közepére én elé mentem lefeküdtem és a fejemet a ölébe hajtottam.

- akkor mehet?- kérdezte meg utoljára hogy biztosra menjen

- nem sülhet ell semmi baj szerintem szóval mehet - mondtam neki - és ezt én is látni fogom?- kérdeztem

- hát azt nem tudom de szerintem fogod látni de nem biztos ha nem látod akkor a varázslat után elfogom mondani neked - jelentette ki Jo

- rendben

Ekkor neki látott a varázslatnak nem tudtam a többi része de láttam hogy valamibe belemártotta mindkét kézének 2 ujját. Minden ujját amit belemártott abba a valamibe azt a 2-2 ujját a fejem oldalaira tette. Elkezdte a varázslatot mondani. Amikor egyszercsak meg láttam egy képet. Embereket láttam de nem akármilyen ruhába a Nőkön nagyszoknyás báli ruhákat kinek nagyon kinek kissé volt a szoknya része. A férfiakon pedig fekete nadrág, öltöny és cipő fehér ing volt rajtuk úgy következtettem hogy ez valami bál szerüség lehet ekkor meg láttam magam én is nagyon gyönyörű ruhába voltam. Oda jött hozzám egy férfi magas barnás fekete haja lehetett az arcát nem láttam. Közben az a varázslat eléggé fájt próbáltam nem ordítani a fájdalomtól ami ment is. A következő kép ahogy észre vettem ugyan azon a bálon lehetett mert magam ugyan abba ruhába voltam mint az előző "látomásban" valamiért mentem fel egy szobába de azt nem tudom miért mert hallani nem hallottam csak hogy egy lépcsőn megyek egy szoba felé ahogy láttam magam láttam hogy valamin kicsit ideges voltam bementem egy szobába. Nem láttam ott senkit se ahogy ki vettem valamit szitkoztam vagy valami ilyesmi. Egyszer csak hátra fordultam nem láttam hogy kicsoda de nem az a férfi állt ott akit először láttam hanem egy másik férfi tisztán ki lehetett venni hogy barna haja van. Kivettem hogy elkezdtünk beszélgetni amikor egyszer csak rémült arcom lett. Nem tudom miért de éreztem hogy egyre jobban fáj a fejem egyenesen hasogatott de kíváncsi voltam mi lesz itt. Tovább néztem hogy mi lesz ott amikor egyszer csak hirtelen hozzám futtot de olyan gyorsan hogy ember úgy nem tud ekkor jöttem rá hogy ő egy vámpír. Elkezdte a vért kiszivni belőlem ezt amint meg láttam én is elkezdtem érezni hirtelen a nyakamon ugyan ott ahol a varázslatban de nem bírtam leállítani a varázslatot Jo-nak meg a varázslat kezdetekor le volt csukva a szeme. Éreztem hogy a harapás helyén nem lehet elálitani a vérzést mert a vér nem tűnt el végig folyt rajtam amikor már alig áltam a lábamon valaki ott volt és azt az embert el lökte tőlem annyit láttam hogy az az ember szőke hajú volt vagyis gondolom nem ember mert úgy el lökte azt a vámpírt mint egy másik vámpír. Hirtelen az ottani világ elsötétült. Ki zökkentem a varázslatbol alig volt valamennyi erőm oldalra néztem és láttam amennyire csak ki bírtam nyitni a szemem hogy egy nagy vér tocsába fekszem ami az én vérem és hirtelen elsötétült a világ.

Na ez egy picit hosszabb rész lett mint az eddigiek. Remélem ez a rész is tetszik nektek és próbálok minél jobb részeket írni 😊