9. fejezet
Tegnap éjszaka azt mondogattam magamban; "Igen, beszélek vele." Mégis már a 4. óra megy és még csak rá se néztem. A bűntudat, s a szégyen keveredett bennem, a tegnapi akciónk óta. Ha nevezhetem így egyáltalán. Bár nem hiszem.
Így jobban belegondolva.. Nem érzek iránta semmit, csak gyűlöletet. Igen, ez csak puszta testi vágy. Ezért kell tisztán gondolkoznom, most és később is. Nem lehetünk 'olyan' kapcsolatban, nem illene hozzám. Szexpartner, ez a szó az, ami igazán illene a köztünk lévő kapcsolatra.
Persze csak, ha bele menne, mármint abba, hogy illessem ezzel a szóval. Nem tervezem elmondani neki a gondolataim. Mégis egyszer csak ki kívánkozik, majd belőlem, mivel csak rá áll fel. Pontosítok, jelenleg csak rá áll fel.
Ökölbe szorítva kezeimet, vágtam a padomra, majd szimplán elhagytam az óra kellős közepét. Ezzel magamra haragítva a énektanárt. A tanterem elhagyása után, lépteim hangosan verték a folyosó kövét, akár egy dühös bikáé. Ideges lettem, dühös voltam magamra, amiért ilyen vagyok.
Az udvarra kiérve, levetettem magamat egy padra, és rengeteg kérdést tettem fel Jungkook-kal kapcsolatban. Kerestem a miértjét. Ám egyszer csak egy ismerős alak foglalt helyet mellettem.
– Tudok mindenről – szólt félhangon az illető.
– Mi van? – néztem a hang irányába. Ám furcsa ábrázattal, mivel azt hittem, hogy az éneket tanító tanár jött utánam. Viszont mint kiderült, nem Ő volt.
– Tudom, hogy tegnap ti ketten mit műveltetek. Azt is, hogy milyen kapcsolat áll köztetek. Azt hitted hülye vagyok, Jimin? – förmedt rám.
– Mi!? – akadtam ki.
– Milyen volt a tegnapi külön tartott testnevelés? – nézett komolysággal az arcomba.
Ott helyben tudtam volna elsüllyedni szégyenembe. Nem elég, hogy felemészt a saját magamra kiterjedő szégyen, de még most ez is. Nem tudtam, hogy mit válaszoljak, vagy mit tegyek. Így azt a gondolatot használtam, amivel nyugtattam magam.
– Szexpartner – nyögtem ki. – Ne képzelj bele semmi többet! - ezzel a mondatommal együtt pattantam fel. Sietősen vettem az irányt más fele.
Jimin! Az istenbe, gondold már jól át, hogy mi van, mit akarsz. Nem mehet ez így tovább! Csak rosszul jössz ki. - beszélt hozzám a belső hangom.
A fejemet megrázva, vállamon egy igazolatlannal mentem haza. Gondolkoznom kellett, hogy mi legyen..
Egy hét orvosi igazolás, amit segítségül vettem.
•••••☺☺☺☺☺•••••
Egy hét elteltével:
Egy hét múlva, tiszta fejjel, újra jó kedvvel mentem vissza a hőn szeretett iskolámba. Teljesen normálisan, mint előtte.
Magabiztos voltam, tudtam, hogy mit akarok. Állandó szexpartnert, mindenféle érzelmi kapcsolat nélkül. Mivel a szerszámommal még mindig problémám volt, így szajhákat nem választhattam. Viszont kellett az élvezet, ezert Kook volt az utolsó mentsváram. Ebből fakadóan meg kellett szegnem a saját magamnak tett fogadalmat, miszerint sosem fekszem le kétszer, ugyan azzal az illetővel.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro