19.
- Bosszút kell állnom a szüleimért...
- Ne! Ne! Ace könyörgöm,hogy ne!-igaz,hogy nem volt a legtökéletesebb családom,de mégis szerettem az apámat!
- Sajnálom Izabella! A munkám is fontos és,ha bármi fenyegeti,azt meg kell semmisítenem! Ezt meg kell értened!-ez után egy kis csönd volt-Holnap indulok! Három nap és itthon leszek!-én erre csak bólintottam,majd kimentem,de ekkor,mintha valami belenyilalt volna a fejembe! Rettenetesen el kezdett fájni! Ace elment másnap és én pedig sírtam és sírtam,de kaptam egy munkát,ami miatt utazhatok el 1 hónapra,de az csak a kövi hónapban lesz!
Ace szemszöge:
Iza rohadt dühös rám még mindig,amit nem is csodálkozok!
2 hónappal később:
Éppen itthon ülök és dolgozok,amikor egyszer csak csengettek. Amikor kinyitottam meglepődtem,hogy ki állt ott!
- Alexa?
- Én lennék az!
- Iza nincs itthon! Még mindig az utazáson van!
- Tudom,de nem is hozzá jöttem,hanem hozzád!
- Azt minek?
- Tudod Iza nagyon macerás egy nő!
- Igen észrevettem!
- Ő nem tudja kielégíteni a vágyaidat! Még szűz és ehhez nagyon ragaszkodik!
- Már nem szűz,de az egy másik történet!
- De ő már nem akar lefeküdni veled igaz?
- Igaz...
- De te kívánod a szexet ugye?
- I-igen!
- Ő nem tudja neked megadni! De én igen!-mondta,majd megcsókolt! Gecire állt a farkam és hiányzott már az az érzés ezért belementem...
Iza szemszöge:
Végre mindennel végeztem! Hihetetlen! Még korábban is készen lettünk,mint gondoltam! Annyira fáradt voltam,hogy a repülőn visszafele elaludtam,pedig rohadtul félek attól,hogy lezuhanunk! Amikor felkeltem,még nem voltunk otthon,ezért gondoltam átöltözök!
Mire végeztem,le kellett ülnöm,hogy landolhassunk! Végre hazaértem! Már Ace is hiányzott egy kicsit! Gondoltam meglepem,hogy előbb hazaértem! Megnéztem a ház minden szobájában,de nem volt ott! Már csak a szobánkban lehet! Felmentem a lépcsőn,majd kinyitottam az ajtót,az arcomon a legfényesebb mosolyommal,de ez hamar elhalványult...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro