10.
Ace nem igazán örült nekem az irodájában. Elfelejtettem kopogni és csak úgy benyitottam.
- Kopogni luxus?-ordított rám teljes hangerejéből.
- Bocsi édesem! Elfelejtettem!
- A bocsi semmin nem segít! Felfogtad?
- Most mi a faszért kell bunkózni velem?
- Oda figyelj,hogy hogy beszélsz hozzám!
- Különben mi lesz? Lelövöd az anyámat? Gyerünk! Úgyis gyakorlatilag én neveltem a húgaimat!
- Befejezted?
- Nem!
- Leszarom! Takarodj ki az irodámból!
- Te így hozzám nem beszélhetsz!
- Pedig fogok! És találd ki,hogy mit fogsz ellene tenni! Semmit!
- Képzeld tudok tenni! Ja és az egy emberi dolog,hogy nem beszélsz így a menyasszonyoddal! De gondolom ezt neked nehéz megérteni!
Erre elszakadt a cérnája és lebaszott nekem egy pofont. De akkorán,hogy egyből a földre estem,egy geci nagy lendülettel. Rohadtul fájt! Amikor Ace realizálta,hogy mit is tett,egyből szaladt hozzám és fel akart segíteni,de félre löktem a kezét és felkeltem magamtól. Kimentem az irodájából,bementem a "szobámba",bebasztam magam mögött az ajtót és bezártam. Percekkel később már Ave az ajtómon kopogtatott.
-Iza engedj be! Kérlek! Nagyon sajnálom! Nem fog előfordulni többet! Gyere ki kérlek!
Egyre és egyre jobban könyörgött,de nem tudom,hogy meddig,mert elaludtam. Bementem a fürdőbe és megnéztem az arcomat a tükörben. Jézus! Ezt nem tudom elhinni! Egy rohadt nagy vörös folt volt az arcomon. Egyszer csak kopogást hallottam.
-Iza fent vagy?-kérdezte Ace.
- Igen.
- Hála az égnek! Kérsz valamit? Mit hozzak?
- Nem kell tőled semmi!
Ekkor elmentem,de úgy fél órával később ismételten kopogást hallottam.
- Menj el Ace!
- Nem Ace vagyok!- nagyon ismerős hangja volt. Az nem lehet!
-Violet?!
- Igen! Légyszi engedj be!-kinyitottam neki az ajtót és annyira szorosan öleltük át egymást,hogy a padlón landoltunk. Több perc kellett ahoz,hogy el tudjam engedni.
- Hát te hogy kerülsz ide?
- Az a pali hozott ide,aki itt tart téged!
- Ace-re gondolsz?
- Igen igen! Eléggé jóképű!
- Ja meg egy nagy faszfej a tetejébe!
- Miért?
- Látod ezt az arcomon? Ezt ő tette velem,csak azért,mert vittem fel neki reggelit!
- Mekkora egy faszfej!
- Én is ezt mondtam!
Megbeszéltünk,mindent az esküvőről és minden másról is. Olyan fél 7 lehetett,amikor Ace nekitámaszkodott az ajtófélfának.
- Ideje hazaindulnod Violet!
- De nemár!
- Majd beszervezünk valamikorra egy kis látogatást! Na de most szaladj le az autóba! A sofőröm hazavisz!
- Oké! Vigyázz magadra Iza! Szeretlek!-ölelt át szorosan a kishúgom.
- Te is vigyázz magadra Vio! Próbálok minél előbb találkát szervezni! Vigyázz anyára és a kishúgodra is! Ja és szólj Williamnak,hogy épségben vagyok!
- Megígérem!-mondta,majd elhúzódott az ölelésből és leszaladt a lépcsőn.
Ace odaült az ágyamra mellém.
- Nagyon sajnálom,azt,hogy hogyan viselkedtem veled! Csak nagyon frusztrált vagyok,mert most hívott anyukám,hogy majd el kell mennem egy hosszabb útra,mert Lily beteg és egy különleges gyógyszer kell neki,ami 2 országgal arrébb van csak!
- Ez szörnyű,de tudod mi az még? Az,hogy mennyire fájt az,ahogyan megpofoztál! Testileg és lelkileg is fájt!
- Bocsánatodért esedezek!
- Majd max idővel tudok megbocsáltani,de most küld fel Bellát egy kicsit hozzám egy kis jéggel és hagyj minket békén!
- Rendben!
Pontosan így tett és olyan este 9-ig beszélgettünk,de utána Bellának haza kellett mennie. Ezek után elmentem zuhanyozni,belebújtam a pizsimbe és elmentem aludni,de nem igazán tudtam,mert lent hallottam,hogy megszólal a csengő olyan éjfél körül,amikor már mindenki aludt és Ace meg kiutazott az országból. Lecsoszogtam a lépcsőn,majd ajtót nyitottam. Ekkor hirtelen megragadt egy pár kéz és egy valamivel átitatott kendővel elkábítottak.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro