Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

10.

Ace nem igazán örült nekem az irodájában. Elfelejtettem kopogni és csak úgy benyitottam.

- Kopogni luxus?-ordított rám teljes hangerejéből.
- Bocsi édesem! Elfelejtettem!
- A bocsi semmin nem segít! Felfogtad?
- Most mi a faszért kell bunkózni velem?
- Oda figyelj,hogy hogy beszélsz hozzám!
- Különben mi lesz? Lelövöd az anyámat? Gyerünk! Úgyis gyakorlatilag én neveltem a húgaimat!
- Befejezted?
- Nem!
- Leszarom! Takarodj ki az irodámból!
- Te így hozzám nem beszélhetsz!
- Pedig fogok! És találd ki,hogy mit fogsz ellene tenni! Semmit!
- Képzeld tudok tenni! Ja és az egy emberi dolog,hogy nem beszélsz így a menyasszonyoddal! De gondolom ezt neked nehéz megérteni!

Erre elszakadt a cérnája és lebaszott nekem egy pofont. De akkorán,hogy egyből a földre estem,egy geci nagy lendülettel. Rohadtul fájt! Amikor Ace realizálta,hogy mit is tett,egyből szaladt hozzám és fel akart segíteni,de félre löktem a kezét és felkeltem magamtól. Kimentem az irodájából,bementem a "szobámba",bebasztam magam mögött az ajtót és bezártam. Percekkel később már Ave az ajtómon kopogtatott.

-Iza engedj be! Kérlek! Nagyon sajnálom! Nem fog előfordulni többet! Gyere ki kérlek!

Egyre és egyre jobban könyörgött,de nem tudom,hogy meddig,mert elaludtam. Bementem a fürdőbe és megnéztem az arcomat a tükörben. Jézus! Ezt nem tudom elhinni! Egy rohadt nagy vörös folt volt az arcomon. Egyszer csak kopogást hallottam.

-Iza fent vagy?-kérdezte Ace.
- Igen.
- Hála az égnek! Kérsz valamit? Mit hozzak?
- Nem kell tőled semmi!

Ekkor elmentem,de úgy fél órával később ismételten kopogást hallottam.

- Menj el Ace!
- Nem Ace vagyok!- nagyon ismerős hangja volt. Az nem lehet!
-Violet?!
- Igen! Légyszi engedj be!-kinyitottam neki az ajtót és annyira szorosan öleltük át egymást,hogy a padlón landoltunk. Több perc kellett ahoz,hogy el tudjam engedni.
- Hát te hogy kerülsz ide?
- Az a pali hozott ide,aki itt tart téged!
- Ace-re gondolsz?
- Igen igen! Eléggé jóképű!
- Ja meg egy nagy faszfej a tetejébe!
- Miért?
- Látod ezt az arcomon? Ezt ő tette velem,csak azért,mert vittem fel neki reggelit!
- Mekkora egy faszfej!
- Én is ezt mondtam!

Megbeszéltünk,mindent az esküvőről és minden másról is. Olyan fél 7 lehetett,amikor Ace nekitámaszkodott az ajtófélfának.

- Ideje hazaindulnod Violet!
- De nemár!
- Majd beszervezünk valamikorra egy kis látogatást! Na de most szaladj le az autóba! A sofőröm hazavisz!
- Oké! Vigyázz magadra Iza! Szeretlek!-ölelt át szorosan a kishúgom.
- Te is vigyázz magadra Vio! Próbálok minél előbb találkát szervezni! Vigyázz anyára és a kishúgodra is! Ja és szólj Williamnak,hogy épségben vagyok!
- Megígérem!-mondta,majd elhúzódott az ölelésből és leszaladt a lépcsőn.

Ace odaült az ágyamra mellém.

- Nagyon sajnálom,azt,hogy hogyan viselkedtem veled! Csak nagyon frusztrált vagyok,mert most hívott anyukám,hogy majd el kell mennem egy hosszabb útra,mert Lily beteg és egy különleges gyógyszer kell neki,ami 2 országgal arrébb van csak!
- Ez szörnyű,de tudod mi az még? Az,hogy mennyire fájt az,ahogyan megpofoztál! Testileg és lelkileg is fájt!
- Bocsánatodért esedezek!
- Majd max idővel tudok megbocsáltani,de most küld fel Bellát egy kicsit hozzám egy kis jéggel és hagyj minket békén!
- Rendben!

Pontosan így tett és olyan este 9-ig beszélgettünk,de utána Bellának haza kellett mennie. Ezek után elmentem zuhanyozni,belebújtam a pizsimbe és elmentem aludni,de nem igazán tudtam,mert lent hallottam,hogy megszólal a csengő olyan éjfél körül,amikor már mindenki aludt és Ace meg kiutazott az országból. Lecsoszogtam a lépcsőn,majd ajtót nyitottam. Ekkor hirtelen megragadt egy pár kéz és egy valamivel átitatott kendővel elkábítottak.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro