-James!!!!!!!!! -visított föl mellettem Brooklyn. Szülinapunk volt és valószínű talált valamit ami nagyon tetszik neki. Mivel örökbe fogattak minket egy napon volt a szülinapunk James-el. 

-Destiny!!!! -visított föl most James. 

-Brooklyn!!!! -most meg én ugyanis találtam egy levelet ami reményeink szerint a roxfortból jött. És valóban a levél tartalma nem más volt mint egy pergamenre írt szöveg amely felhívja a figyelmünket arra, hogy...

-"Kedves Miss. Potter. Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány és varázsló képző szakiskolába...

-A tanév szeptember elsején kezdődik. A szükséges könyvek és felszerelési tárgyak listáját mellékelten küldjük...

-Kérjük legkésőbb augusztus 31-ig küldjön baglyot nekünk. Üdvözlettel Minerva McGalagony igazgató helyettes. ˝

-Anya! Apa! Felvettek a roxfortba!!! -ordította James a konyha felé futva.

-Ennek igazán örülök kicsim. -Felelte Mia néni miközben szelíd erőszakkal próbálta lenyugtatni túlpörgött csemetéjét.

-És ti lányok? ti is kaptatok levelet? -kérdezte Charlie bácsi bár tudta a választ.

-Igeeeeen!!!! Megyünk a roxfortba!!!!!!!! 

                                                                      *********

Brooklyn szemszöge

-Jaj nem tudom eldönteni melyik könyvet vigyem. -nyavalygott Destiny. 

-Akkor ne vidd egyiket se. -mutatott rá fontoskodva James. -ez így sokkal egyszerűbb. 

-Gyerekek! Gyertek csak egy kicsit. -Charlie bácsi állt az ajtóban pálcával a kezében. -ó, és hozzátok a táskátokat is!

Egymásra néztünk és mentünk utána. A bácsi egyenesen a dolgozó szobája felé vezetett minket ott aztán megállt és hátrafordult.

-Miával úgy gondoltuk adnunk kéne nektek egy kis ajándékot, de amit én javasoltam Mia illegálisnak gondolta így kénytelen leszek titokban oda adni nektek. -mondta miközben a szája sarkában egy rosszcsont mosoly játszott. -Na vegyétek elő a táskátokat! Igen így jó lesz... -felemelte a pálcáját és el motyogott valamit az orra alatt. Ám amikor befejezte a táskákon semmi változás nem látszott. -James légyszíves tegyél bele valamit a táskádba. 

James felkapta a fekete Vans táskáját és bele dobta az egyik könyvet ami még a kezében maradt.

-De, hát nincs súlya! -kiáltott fel hitetlenkedve. 

-Jól van, most vedd ki. -mondta a bácsi. James elkezdett kotorászni a táskájában és már majdhogynem bele esett a táskába amikor kihúzta a kezét. Ott volt benne a könyv.

-Álcázott tágítóbűbáj. És könnyítő. De ne szomorkodjatok lányok mert nektek is van! -kiáltotta vidáman -de el ne mondjátok Miának mert leszedi a fejem. Most pedig futás mert van még valami a számotokra. 

Futva indultunk a nappaliba ahol Mia néni már várt ránk.

-Arra gondoltunk, hogy ma elmegyünk az Abszol-útra!

-De miért? -értetlenkedett James -Csak nem akartok venni még egy könyvet Destiny-nek? Már így os olyan uncsi... 

-Nem, nem akarunk. Elmegyünk a Mágikus menazsériába. -jelentette ki nemese egyszerűséggel Mia néni. Ránéztem a többiekre akik értetlenkedve néztek vissza rám. Ugyanis én tudtam mi az a Mágikus menazséria. Láttam a múltkor, egy állatkereskedés. És ezt meg is osztottam James-el és Destiny-vel.

-Baglyom lesz!!!!! -ordította James.

-nekem meg cicám...! -álmodozott Destiny.

-Nekem... Nekem... Nekem meg kis fehér egerem! Mindig is akartam egyet. 

                                                            *-*-*-*-*-*-*-*-*

Tíz perc múlva elégedett mosollyal az arcunkon hagytuk el az állatboltot. Az egérkémet végül Hapcinak neveztem el mert folyton az orrát vakargatta. Destiny a cicáját Croassaint-nak nevezte el, James baglya pedig Rómeó lett. (Saját szerzemény) 

A nyár nagyon gyorsan elment és már azon kaptuk magunk, hogy a vonat mellett búcsúzkodunk amikor egy fekete hajú fiú futott el mellettünk és majdnem fellökte Destiny-t. Ezután inkább jobbnak láttuk felszállni a vonatra. A vonaton egy szabad fülke nem volt így beültünk a legszimpatikusabb ember mellé. Az-az a mellé az ember mellé aki James-nek volt a legszimpatikusabb. Ez az ember egyedül ült egy fülkében és zenét hallgatott egy mugli fülhallgatóval. Vagy is inkább hallgattunk ugyanis olyan hangosan ment a rock, hogy így is hallottuk. Nem tudom mi lehetett. Talán AC-DC vagy Queen. Kitudja. Bementünk a fülkébe, elöl James, aztán Destiny végül pedig én. A vicces az az, hogy amikor James ment be a kupéba a fiú föl se kapta a fejét, viszont amikor Destiny belépett... Na akkor felállt letolta a fejéről a fejhallgatót és oda lépett hozzá.

-Szia cica van gazdád? -Kérdezte és éppen átkarolta volna amikor Destiny jól irányzott ütést mért a csinos kis pofájába. 

-Úgy látom nagy tévedésekben vagy! A cica az Croassaint, én -Veled ellentétben -ember vagyok. És ne akarj felbosszantani.

Itt az első fejezet. Remélem tetszett és sajnálom a késést, de semmiképpen sem akartam rosszat vagy hibást írni.                                                                                                                                                                                                       Puszi: Amy:)