Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

🌈2. évad 12. rész - Outro🌈

Gyerekek most következik a záró rész, mindenkinek jó olvasást kívánok. 😚❤
___________

»Ni-ki«
2021, december vége

Át öltözve elindultam és egy cél vezérelt, megvenni a korea legszebb eljegyzési gyűrűjét.

Magammal vittem a bankkártyám amire nem kis mennyiségű összeget gyűjtöttem össze.

Persze az alap dolgok mint a maszk vagy a kabát rajtam voltak, de nem volt időm reggelizni. Így útközben vettem magamnak valami street food-ot és gyorsan meg is ettem.

Kicsit elegánsabb ruhába öltöztem, mégse lehet egy ágról szakadt ruhába gyűrűt venni...legalábbis számomra.

Az első bolthoz érve bementem és elmondtam miféle gyűrűt szeretnék de nem volt így jött a következő.

Mindenhol elmondtam milyen kéne de vagy nem volt vagy nem vállalták volna az elkészítést így már szinte feladva haladtam az úton, amikor egy rettentően poros volt elé értem. Gondoltam mindegy mi van bent mostmár veszek valamit.

Belépve egy idős hölgy jött mellém és kedvesen hozzám szólt.

- Jónapot, miben segíthetek kedvesem? -a hangja rekedtes volt, hallatszott hogy fáradt.

- Tudja néni...lassan feladom, egy tökéletes eljegyzési gyűrűt szerettem volna venni a páromnak, megkérjem a kezét de sehol se csinálnak olyat vagy egyáltalán nem is lett volna. -mondtam teljesen elszomorodva.

Erre a néni felemelte a fejem majd a szemembe nézett.

- Ne csüggedj fiam, milyen gyűrű kéne? -mosolyodott el.

Ezután elmondtam neki minden apró részt, kérdezett néhány érzelmet és egyebeket majd amint a végére értem mondta várjak rá és már el is tűnt.

Két órát vártam mire újból előjött egy apró dobozkával a kezében, végül felém nyújtotta azt.

- Tessék, amit kértél. -tartotta enyhén remegő kezében a dobozt amit egyből átvettem és megnéztem.

A szavam is elállt, a gyűrű amit meséltem benne volt. Pontos mása annak amit én elképzeltem. Örömömben meg öleltem a nénit és adtam ráncos orcájára egy puszit.

- Úristen nagyon szépen köszönöm. -gördült le egy könnycsepp az arcomon. - Mennyivel tartozom? -töröltem le a sós cseppeket.

Elmondta az árát amit egyből kifizettem és mégegyszer megköszönve elhagytam a kis épületet. Boldogan indultam haza.

Nemsokára Heeseung hívására lettem figyelmes. Egyből fülemhez tettem a készüléket.

- Szi–

Be se tudtam fejezni mert egyből közbe vágott.

- Hol vagy már te bolond? Mindenki téged hivogat és keres! Miért nem vetted fel? Mit csinálsz? -egyből le támadott de higgadtan válaszoltam neki.

- Ugye nem vagy kihangositva?

- Nem, miért?

- Csak azért mert sikerült megvenni a tökéletes gyűrűt. Akárhol kerestem nem találtam de mielőtt teljesen feladtam volna bementem egy régi épületbe ahol egy eléggé idős hölgy megcsinálta nekem a gyűrűt és erre kellett két órát várnom. De mostmár 5 perc és otthon vagyok.

- Rendben, de siess haza. Sunoo már iszonyatosan aggódik és egyre dühösebb. Ezt az oldalát életemben nem láttam még. Na de várunk, szia.-mondta majd bontotta is a vonalat.

Én egyre gyorsabb léptekkel haladtam a házunk felé, útközben minden egyes másodpercben a leszúrásra számoltam.

Belépve a házba levettem a kabátom és a cipőm majd egyből Sunoo-val találtam magam szembe, ki egy pillanat alatt ölelt meg szinte folytó erősséggel.
Hogy ne aggódjon tovább, magamhoz öleltem és a hajába pusziltam.

- Hol voltál eddig? -szólalt meg pár perc csend után.

- Életem az meglepi lesz, na de készülj fel mert holnap elviszlek valahová enni, oké? -néztem a szemébe úgy hogy kissé eltoltam magamtól.

- Oké, de tudd, hogy iszonyatosan aggódtam miattad te butus. -csapott meg gyengéden.

Miután teljesen megnyugodott elmentünk egymás után zuhanyozni és közösen bújtunk az ágyba.

Másnap már korán fent volt életem szerelme, így én is kelni kényszerültem. Látszott rajta hogy izgatott.

- Jó reggelt szerelmem. -kuncogtam álmos hangon álmos fejjel, majd kapott egy reggeli csókot.

- Neked is...milyen ruhát vegyek fel? Hova megyünk? Meddig leszünk ott? Vigyek pulcsit? -ez a sok kérdés, egyem meg.

- Ho ho, életem nyugi. Csak olyan ruhát vegyél fel ami kényelmes. És nem mondom meg hová megyünk. -keltem ki az ágyból és már mentem is öltözni.

Egy egyszerű outfit mellett döntöttem: egy Gucci márkájú fehér rövid ujjú póló, egy szaggatott sötétebb színű farmer nadrág és egy sima fekete √ans cipő. Ehhez felvettem egy sima karórát, egy fekete boxert és egy fekete zoknit.
Ezután a fürdőben kötöttem ki, hogy valami kinézetet varázsoljak a hajamból.

Sok szenvedés után sikerült normálisan be szárítani és be vasalni.

Amint ez megvolt sminket nem raktam fel csak egy jó parfümöt. Készen voltam már így ránéztem szerelmemre, aki még mindig ruhái közül válogatott majd segítve neki kiválasztottam helyette, mit vegyen fel.

Neki egy aranyos outfit mellett döntöttem: egy sima fehér póló deee, egy cuki kapucnis pulcsit kapott ami rózsaszín volt, mellé egy jó kis fehér farment és egy fehér torna cipőt választottam neki. Emellé egy szimpla óra neki is és választott egy hozzá illő táskát is.
El készülve a parfüm választás és haj beállítás után végre le jutottunk, hogy magunkra vehessük a kabátot és a sapkát.

Magunkra vettünk minden szükséges ruhadarabot és útnak indultunk az úticél felé.

A kedvenc közös helyünkre megyünk amiről csak mi tudunk, egy rejtett kis rét szerűség ahová úgy lehet bejutni hogy át kell mászni egy fáról egy másikra majd két szikla közötti fűzfa lombja alatt át kell menni és egy gyönyörű rétre érünk, ahol a már kialakított és kiépített kis "házunk" van.

Amint be jutottunk egyre értetlenebbül és izgatottabban nézett rám párom.
Meg is értem szegényt nem tudja miért hoztam ide...bár remélem igent fog mondani.

Mivel egyből nem szerettem volna bele kezdeni így elsőnek hülyeségekről kezdtünk el beszélgetni, így fel se tűnt neki az igazi oka annak amiért itt vagyunk.

Körülbelül fél órányi beszélgetés után mondtam neki mindjárt jövök majd bementem a kis házba ahol "végeztem a dolgom" de helyette leellenőriztem a gyűrűt majd vissza csúsztatva a zsebembe vissza mentem hozzá.

Megálltam előtte, majd nagy levegőt véve neki láttam a fejemben elképzelt szöveg mondásának.

- Életem, halálom egyetlen virágom. -erre a megszólításra rám nézett és máris mosolygott de én egyből folytattam. - Attól a naptól kezdve, hogy megpillantottam vidám és gyönyörű mivoltod, rájöttem több leszel számomra mint egy barát. És így is lett. Idővel egyre különösebben éreztem magam, végül rájöttem mi ez és kiderült, ez bizony szerelem. Így sok idő kellett hogy feldolgozzam majd elmondjam neked, de jól is tettem. Hisz már régóta együtt vagyunk és ennek teljes szívemből örülök és mérhetetlenül boldog vagyok. És most eljutottam odáig hogy megkérdeztem. -ereszkedtem le az egyik térdemre majd felé nyújtottam a dobozkát. - Mondd csak Kim Sunoo el tudnál-e engem viselni egy teljes életem át? És tudnál-e engem szeretni? Hozzám jönnél? -nézek a szemébe amibel gyémánt ékességű könnycseppeket vélek felfedezni.

Pislogva várom a választ és a sok csend miatt elszomorodok mert a válasz valószínűleg nem..

- Életem nehogy rosszra gondolj. -emeli meg egyből a fejem. - Szerelmem igen hozzád megyek! Máshoz nem is. Hisz te vagy az akiért a szívem dobog. -nyomott egy csókot a számra.

Egyből jobb kedvem lett és viszonoztam ezt a csodálatos gesztust.

El válva tőle kinyitottam a dobozt és az ujjára húztam a gyűrűt. Igen mi fordítva csináltuk de sebaj, mégegy csók után be kísértem a berendezett kuckóba ahol már az általam ide hozatott ételek az asztalra kerültek.

Heeseung és a többiek hoztak ide mindent, elmondtam nekik mit hova tegyenek, hálás vagyok nekik, úgy ahogy az életnek is hogy ilyen gyönyörű sorsot adott neem, hogy most azzal a személlyel ehetek egy saját kis faházban akinek most kértem meg a kezét és még igent is mondott.

- Szeretlek életem. -mosolyogtam szerelmemre aki egyből viszonozra.

- Én is, örökre. -válaszolt majd egy közös romantikus szemezgetés után megettük a finom ennivalót.

Az ebéd vagy reggeli elfogyasztása után az érezd napot együtt töltöttük, ahol minden egyes pillanatot csakis a szerelemnek szenteltük.

És az én szerelmem véget nem érő, ő a mindenem

♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎Vége♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎♡︎

Annyeong bbyk!

Íme a záró epizódja ennek a könyvnek amire iszonyatosan büszke vagyok.

Na most lesz egy köszönet nyilvánító rész és ha van, olyan kérdés a storyval kapcsolatban, amire nem kaptatok választ azt írjátok meg kommentben és én azt mindenképpen megválaszolom.

+amint említettem lehet, akár egy bónusz epizód is. Ez viszont már a ti döntésetek.

Rátok bízom.

Köszönöm mindenkinek, aki végig olvasta a könyvet.
Ezennel hivatalosan is le zárom a Szeretném ha velem lennél Sunki könyvem 😚❤.

Mindenkinek további szép napot és jó olvasást.
Na puszi☺☺

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro