*A képek csak figyelem felkeltők a végén, de valahogy így tudnám elképzelni a szereplőket :3*

Szerelembe esni, azt szokták mondani, hogy könnyen megy, de ki szeretni valakiből annál nehézebb. Hát velem is pontosan ugyan ez történt, ez az én történetem. Egy meleg srác, nem épp átlagos kinézettel. Felemás szemem, ami egyből feltűnik mindenkinek, a jobb zöld, a bal pedig kék. Úgyhogy már emiatt is szeretnek kifogni, és ehhez társul vörös hajam és rocker stílusom. Nem mondanám, hogy magamnak való vagyok, de megválogatom, hogy kivel is beszélek. És az illetőnek nem kell épp azt szeretni e amit nekem, de ne legyen ostoba és ne a borító alapján ítéljen. Én se vagyok senkivel köcsög és szemét, de ha valaki piszkál kimutatom a fogam fehérjét. Nem veregszek feleslegesen, de ha kell megvédem magamat. Hobby szinten harcművészetekkel is foglalkozom, így tudok magamon uralkodni, de ha véletlenül kihúzzák nálam a gyufát, jobb velem vigyázni. Emellett még szeretek zenélni, egy bandában vagyok basszusgitáros, így időm nagy részét, ha nem a suliba vagyok ott töltöm. Persze csak titokban, mert nem akarom, hogy az osztálytársaim megtudják. Ha véletlenül olyan helyen lépünk fel ahol tudom, hogy ott szoktak lenni, mindig egy fekete maszkot viselek. A banda szerencsére ebbe nem szól bele, így emiatt se kerülök összetűzésbe senkivel.
- Pete. – hallom még hirtelen az énekesünk hangját, ami kizökkent a gondolat menetemből.
- Igen, bocsi elkalandoztam.
Legyint és folytatja a gyakorlást, már csak a dobosra várunk, csak hogy megint késik. Ő a főnök és hát úgy hiszi megteheti, csak mert újra egy csajt szedett fel. Néha vagyis inkább sokszor idegesít ez a hozzáállása, még is olyan tehetsége van, hogy rég nem született ilyen egyén a földön, de ő még se akar híres lenni. Mindig azt mondja megvan elégedve azzal amije most van... Itt felkuncogok. „A kis egoista"... Mindig azt mondja, hogy jól néz ki, jól játszik, mindennapra van nője és hát persze a haverokkal zenélhet, így ő jól érzi magát.
Jó, nem azt mondom, hogy nem néz ki jól, mert még nekem is bejönne, ha nem tudnám milyen ízig - vérig hetero. De valahogy soha nem mozgatta meg úgy a fantáziámat, az első évben sokat is szívatott emiatt, mert hát én nyíltan vagyok meleg, és hogy nem jön be nekem. Sokat szórakozott velem és húzta az agyamat. De mindig viccnek fogtuk fel, ő teljesen elfogad olyannak amilyen vagyok ezért mióta megalakult a banda barátok vagyunk. Ez már lassan 7 éve. Sokszor mesélek neki az ügyes-bajos dolgaimról, mert hát tudni illik rólam, hogy nem vagyok valami szerencsés a szerelemben.
És pont akkor lép be az említett, név szerint Jack, most is jól fésült, fekete zakót, hozzá illő inget és farmert visel. Ahogy meglát, nyakamba veti magát, ami, mint mindig hülyén néz ki, hisz én max súrolóm a 170centit, míg ő már lassan 190centi, de még mindig gyerekes, így csak hagyom magam és próbálok nem felborulni.
Az énekesünk ekkor köhint egyet. – Már megint késtél. – mondja éllel a hangjában, közben semmi nem látszik az arcán. Ő a mi Pókerarcunk, ez a beceneve is, de tudni illik a színpadon teljesen megváltozik. Szokták mondani, ha nem tudod kifejezni az érzéseidet, akkor találj valami olyat amivel kifejezheted, Luck-nál ez a zene és az éneklés, mert mellette, hogy énekel gitározik is. Szürke haja, feltűsizet, és kicsivel sötétebb szürke szemével méregeti az éppen belépő főnököt. Egyszerű ruhákat hord, semmi feltűnő, egyedül a nyaklánca ami bárkinek feltűnne, de ezt legtöbbször elrejti, csak akkor veszi elő, ha itt van, vagy épp fellépésen, ez egy fordítót kereszt, egy hatágú csillaggal a közepén, Luck soha nem volt sátánista se ilyesmi, egyszerűen csak bejön neki, ahogy a vörös árnyalatai megcsillannak a fényben.
Akkor hirtelen megszólal, a nagyszájú király és móka mester. – Hát nem látod, mennyire szeretgeti Pete. – ölti ki játékosan a nyelvét, közben piszkosul vigyorog. Félhosszú sötétbarna haját, füle mögé simítja és minket néz azzal a sötétzöld szemeivel, amiben a csíny fénye csillan fel.
Erre egymásra nézünk és sunyin elmosolyodunk. – Jaj, a kis Mike milyen magányos, gyere téged is megölelgetünk. – mondjuk már - már majdnem egyszerre és ahogy Jack elenged, úgy közelítjük meg a mostani áldozatunkat. Persze Mike egyből felugrik a helyéről és szaladna el, de gyorsabbak vagyunk nála és elkapjuk.
Pár perc múlva...
A kis megkínzottunk a földön fekszik, a ruhája gyűrött és vörös foltok vannak a nyakán és hát nem látszik, de jó erősen meg is ölelgettük.
- Ti őrültek. – nyafogja. – Hogy fogom ezt kimagyarázni Sofinak.
Erre csak gonoszkásan elmosolyodunk. – Az már a te gondod. – vigyorgunk és lepacsizunk. Jack megigazítja tökéletesen összeszedett sötétkék haját és most engem néz azokkal a babonázó türkizkék szemeivel. A szemei mindig megtudtak nyugtatni és eltudtam volna veszni benne, még ha nem is voltam belé szerelmes.
Amúgy Mike a menedzser félénk, szeret beszélni és viccelődni, de hát ahogy lehetett látni, minket se kell félteni. Komoly kapcsolata van, lassan már a házasságot fontolgatják és lehet, hogy ő a legidősebb köztünk, de soha nem tekintettünk úgy rá, meg hát a viselkedése miatt se lehet, mindig komolyan venni. A barátnője is jó fej, és sokat szokott jönni mikor engedi az ideje, egy dolgozó nő, de ő is benne van minden hülyeségben.
Úgyhogy így áll össze az én baráti bandám, ott van a jóképű nőfaló, dobos Jack, a Pókerarc, énekes gitáros Luck-ánk, akinek csak a hangjában fedezhetsz fel némilyen érzelmet, a nagyszájú  menedzserünk Mike, aki a zenéi hangzást segíti. És akkor ott van Sofi, Mike barátnője. Aki cserfes, kedves és játékos, egy igazi csajszi, aki nem fél bepiszkolni a kezét, ha úgy adódik.
Így öten tengetjük a mindennapjainkat.
Mikor hirtelen Sofi szalad be. Hosszú kékeszöld haja, most össze van fonva és azokban a gyönyörű smaragd zöld szemeiben, aggodalom csillant meg. – Pete, itt van Tom. – hadarja gyorsan amitől elsápadok.
- Hogy mi?? Ma nem is itt kéne lenni.
Az említett teljes nevén Thomas, de mindenki csak Tom-nak hívja, ő az osztálytársam és a legnagyobb ellenségem. Ő az aki a bandájával, megkeseríti a középsulis éveimet. Ha még nem mondtam volna én vagyok a legfiatalabb a bandában, a főnök 25 éves, Luck 24, és Mike 30, barátnője Sofi 29 éves.
- És most mit csináljak. Nem hoztam a maszkomat.
Erre Sofi elmosolyodik és a táskájából elővesz egy kis fekete maszkot. Nem a tiéd, de megteszi. Hirtelen a nyakába ugrok. – Te vagy a legjobb. – ölelgettem halálra.
Mire Mike oda lép mellém. – Ne bántalmazd menyasszonyomat.
- Oh, a kis féltékeny. – húzom az ágyat, mire leesik. -Micsoda? – visítok a fülébe.
- Nyugi, nyugi... Tegnap történt. Elakartam mondani.
- Hát az tök jó. – ölelgettem meg újra. – Sok boldogságot.
- Köszi.
Mindenki gratulált Mike és Sofi, mire felnevetek.
- Sofi drágám tényleg meggondoltad, hogy hozzá mész. – nevetek hangosan, mire mindenki elkezd nevetni.
- Tényleg csajszi.. meggondoltad. – vigyorog Jack.
- Igen -igen. – inti le a nevetőket, közben mosolyog. – Olyan hülye mint én és ha kibírja a szarságaimat, akkor rossz nem lehet. – teszi hozzá.
- Oké- oké. – nevetünk tovább.
- De lenne itt valami fontos Pete.
- Mondjad. – fejezzem be a nevetést és most már teljesen rá figyelek.
- Az esküvő időpontja még nincs meg, de az biztos hogy következő évben lesz, úgyhogy még van időnk. Szeretném ha segítenél nekem és te lennél a tanúm.
Hirtelen meghatódtam, majdnem sírva fakadtam. – Számíthatsz rám, ez nagy megtiszteltetés. – ölelem meg.
- Nehogy itt nekem elbőgd magad. – paskolja meg a hátam, mire csak egy apró mosolyt villantok felé.
- Köszi. – mondom aztán.
- De elég a nyálból. – szólal meg egyből Jack. – Tedd fel a maszkod kedves. – kacsint rám és megnyalja az ajkát, ami még szexibé teszi.
Megrúgom a bokáját és átöltözők gyorsan, felteszem a maszkom és felállok a színpadra, már mindenki ott van. Most még csak hangolunk, és majd ha szólnak kezdünk, hamar felváltja a csendet a hangzavar és persze a legtöbb lány, akik Jack-ért visítoznak, de itt mindenkinek van rajongó táborra, úgyhogy minket se kell félteni. Nekem valahogy főleg srácok, de vannak lányok  is köztük...főleg olyan lányok akik imádják a bl-t(vagy is a meleg srácokat).
Miután mindennel kész vagyunk neki kezdünk játszani. A tömeget hamar elragadja az ütem és egy jó kis partit csapunk, a zenénk és a dalaink fülbe mászóak, persze legtöbbet Luck-ának köszönhetünk ő írja a dalokat. Én is átadom magamat a gitáromnak, ilyenkor csak én vagyok és a zene, a játékom egyre dinamikusabb és egyre élettel telibb, ahogy elragad az ütem. Az agyam megtelik hangjegyekkel és a gitárom hangjával.
A tömegben megpillantom azt akit egyáltalán nem akarok ma látni. Engem néz, égett a tekintette, nem is értem miért hiszen nem ismerhet fel. Úgy látszik tetszik neki az ütem, de még is miért néz folyamatosan engem, kezd kicsit fusztrálni.
Mikor vége, próbálok nem lerohanni a színpadról, nagy önuralom kell hozzá, valamiért most mindenhol lennék, csak nem itt. Ahogy végeztünk lejövünk és mindenkit üdvözlünk aki oda jön hozzánk, ilyenkor sok mindent szoktunk kapni, főleg a főnök, de minket is ellátnak minden földi jóval. Egyszer volt úgy, hogy az a csaj jött oda hozzám aki a suliban gyűlöl, majdnem elröhögtem magam. Mikor a tömeg elapadt, lepakoltunk mindent, átöltöztünk és elvegyültünk az emberek rengetegében. Most hogy itt van ez a hülye kölyök, a maszkom sajna marad rajtam, úgyhogy úgy léptem a bárpulthoz és rendeltem magamnak italt. Mikor kihozzák, egy másik poharat is rak elém a csapos. „ Mi van, ilyen hamar leakarnak itatni."
- Én nem rendeltem ezt.
- Én voltam. – hallottam meg egy ismerős hangot, még az ütő is megállt bennem.
- Köszi, de nem foghatom el. – nem akartam rá nézni, de muszáj volt.
Nagyon dögös volt, még a lélegzetem is elállt, fekete haja kicsit izzadtan tapadt arcára, és hozzá illő fekete szemeivel fürkészett engem. Nyeltem egyet, és kicsit levándorolt tekintettem, fehér póló volt rajta, ami rá simult kidolgozott izmaira, már lefelé nem mertem nézni, annyi tűnt fel, fekete farmert visel.
- Fenomenális a gitár szólód, úgyhogy elfogadhatnád.
Csak bólintottam, nem akartam sokat beszélni, féltem, hogy felismerné a hangomat. Nem mintha ő a suliban erre figyelne, de inkább elővigyázatosabb vagyok.
- Köszi. – adom a rövid választ.
- Mióta játszol? – úgy látszik nem akar elmenni és csak tovább faggat.
- Lassan már 8 éve. – úgy se hagyna, úgyhogy válaszolok.
- Jársz valakivel?
Hirtelen köpni nyelni nem tudtam, tudom hogy ez a srác hetero...de ahogy engem nézett a színpadon is és most is, az nem erről árulkodott. Eddig nem is akartam törődni, azzal a tekintetével amivel engem nézett míg gitároztam, de most valahogy kezdett zavarni. Mi a fenét akar ez... Vagy csak a maszkom alatti egyén érdekli, talán fogadtak a haverokkal...vagy ... nem tudom...
Hirtelen teljesen össze zavarodtam, még megszólalni se tudtam.
- Halihó P.
Erre feleszmelek, ez a zenekari nevem. – Ja, nincs.
Erre elvigyorodik, de erről többet nem kérdez. Beszélgetni próbál velem, de nagyon visszafogottan válaszolok neki, csak tőmondatokban. Rájöttem, hogy részegen nagyon szeret beszélni, ami hatására több dolgot is megtudtam. Eddig is tudtam, hogy se gazdag, se gengszter családból nem származik, mindig is érdekelt, akkor miért is hordja oly fent az orrát. Szülei átlagosak, van egy nővére és húga. Nagyon szereti őket, és mindig megvédi őket ha kell. Nem szeret tanulni, de fotografikus memóriája van, úgyhogy bármit megjegyez. Ezen a résznél majdnem felháborodtam, én meg néha éjszakákat tanulók át, hogy ne kapjak rossz jegyet. Ilyen ha szerencsésnek születsz, de amúgy egy köcsög. Ahogy így beszélt, nem is tűnt annyira vészesnek, mint mikor játssza a nagy legényt a suliban. De azért nem fogom kedvelni, mert a suliban egyből vissza változik és folyton zaklat és piszkál.
Eközben kimentünk a teraszra rágyújtani, ő meg a padon feküdt és engem nézett. – Nem is tudtam hogy cigizzel.
Bólintottam, majdnem megszólaltam, hogy én meg tudom rólad, de gyorsan vissza folytotam a szavakat.
- Tudtad, hogy van egy különös kölyök az osztályomban.
Felhúztam a szemöldököm. – Honnan kéne tudnom. – nézek rá hülye fejjel. „Ha ez most rólam kezd el beszélni, bele röhögök a képébe.
- De van, furcsa...- mondja hajthatatlanul.
- Jó van- jó van... elhiszem. – legyintek.
- De gyönyörűek a szemei.
Hirtelen elpirultam, ez hogy is lehetséges, ő most bókolt nekem...vagy is Petenek. – Aha. – ennyit tudtam kinyögni, szerencsére, hogy a fellépéseken fekete kontaktlencsét hordók.
Aztán megkérdeztem amire már rég kíváncsi voltam, csak hát a suliban, hogyan is kérdezhetném meg. – És miért utálod őt?
- Utálni???- néz rám furán.
- Hát azt mondtad, hogy furcsa és különös...így az jött le, hogy utálod.
- Nem utálom, azt hiszem szeretem.
Hirtelen felugrottam. – Micsoda????- ordítom el magam. Nem hittem a fülemnek.
Erre feláll és betapasza a számat. – Ne kiabálj.
És mikor még emellé el is pirul, hirtelen hevesebben kezdett verni a szívem. Kicsit tán túl közel is volt, ahogy lenézett rám, azon gondolkodtam, hogy mindjárt megcsókol.
- Annyira hasonlítasz rá, hogy végig csak téged bámultalak, a játékod magával ragadt és most először éreztem azt, hogy megakarom neki mondani.
- Nem csak kíváncsi vagy, inkább nézzel ki heteronak, mint melegnek.
- Legelsőnek azt hittem, azért piszkáltam és tettem tönkre. Nem akartam még csak látni se, mert valamiféle vágy fogott el. De mostanában nem piszkálom annyit, csak a közelében akarok lenni és megérinteni.
- Ez igaz. – mondom ki hangosan gondolatomat, de egyből meg is bánom. Na basszus mindjárt magamat buktatom le.
- Tessék?
- Elhiszem neked, de ha ezt csinálod, akkor nem csak megutál. – terelem gyorsan el a figyelmét.
- Tudom, de mikor meglátom nem tudom mit kéne csinálnom és mindig hülye leszek és gonosz.
- Nem csak szégyenled... inkább ez kifogásnak hangzik. – hirtelen észbe kapok, mi a fenét is csinálok. Magamhoz akarom csalogatni vagy mi fene. De én nem is kedvelem, akkor minek akarom, hogy bevallja. Hát Pete, te hülye vagy... nyugtázom le.
- Úgy gondolod?
- Hát úgy tűnik. - mondom halkan. - Félsz, hogy egy fiút szerettél meg? - teszem hozzá.
- Nem, de felvállalni lehet még nem tudnám.
- Akkor ne is mond el neki.
- Mi? – lepődik meg.
- Újra bántani akarod?
- Nem.
- Akkor addig míg nem vagy tisztában az érzéseiddel, ne mond meg neki.
Nézet egy darabig, aztán bólintott. – Könnyű veled beszélni.
- Hát kösz. – mondom halkan. – Mindig ennyit beszélsz vagy csak mikor szétcsapod magad?
- Is – is.

Pete

Jack

Luck

Mike x Sofi

Tom

Ezen kívül lesznek majd még szereplők, de majd akkor lesz róluk kép, ha színre lépnek :)
Remélem tetszett az első rész.
Kritikát és véleményt szívesen várok.

És ha jól jön majd az ihlet...minden rész végén lesz néhány kép amiket imádok 😍😁 😉