(Detty szemszöge)

Szinte hihetetlen, de mióta hazajöttem azóta minden a feje tetejére állt. Hogy is fogalmazzak: maradjunk annyiban, hogy nagyon megharagudtam a nagybátyámra. Strascreamre eleve haragudtam anya miatt, de őt most kifejezetten gyűlölöm. Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy ilyen titok kiderül róla. Már egy másfél hónapja nem szólok hozzá. Mondanom se kell, hogy Zoe is, meg anya is megharagudtak Megatronra, különösen az unokatesóm. Most is könnyes szemekkel nézem azt a levelet, amit akkor kaptam:

Kedves Silverblade!

Gondolom tudni szeretnéd hogy ki vagyok és hogy miért írok neked levelet. Nos az előbbit a levél végéből meg fogod tudni, az utóbbi viszont egyértelmű: tudom hogy volt egy testvéred, pontosabban egy öcséd, akit Dylannek hívtak és fiatalon megölték. Mostanra sikerült csak kiderítenem, hogy ki, pontosabban kik adták ki a parancsot a megölésére. Megatron és  Starscream. Megatron attól tartott, hogy ha elég idős lesz, akkor könnyen elveheti tőle a hatalmat, vagy az Autóbotoknak fog segíteni. Starscream pedig attól tartott, hogy kiderül, hogy Dylan nem Aries fia, hanem Arachnid utódja. Bár Arachnid belehalt a szülésbe, de Starsceam szerette volna eltussolni az egészet, így a Földre küldte a féltestvéredet. De ahogy nőtt, úgy elkezdett emlékezni mindenre. Így ezt nem hagyhatta, ezért engedélyt kért Megatrontól, hogy megölhesse, amire megkapta az engedélyt. Zoe, vagyis Mistree nem tudott erről semmit. Ezért úgy döntöttem, hogy felfedem mindkettőtök előtt az igazságot, hiszen jogotokban van tudni róla.Remélem hogy mostmár Dylan lelke békében nyugodhat tovább avval a tudattal, hogy teljesült az utolsó kívánsága, miszerint hogy megtudd az igazat vele kapcsolatban.

Soundwave

Ezt a levelet megmutattam anyának is, aki nagyon kiakadt a nagybátyámra. Hiába volt ez akkor mikor még háború volt, nem fogok neki megbocsájtani, vagy csak nagyon nehezen. Azóta elhagyta a bázist, én meg újra a szobámban kuporgok. Csak Optimust és Zoet vagyok hajlandó beengedni, valamint anyát is, de most őt is eléggé megviselte ez az egész.

A levél mellé volt egy kisebb csomag is, amiben ugyanaz a karkötő volt, amit mindig is viselt. Ez egyben egy önvédelmi fegyver is, mivel ha szét van nyitva, akkor van benne egy kis penge is, illetve egy mini iránytű is, hogy tudjon tájékozódni a gazdája.

Illetve egy medál is volt mellette, amit Dylan nekem szánt a 18. szülinapomra, mint kiderült a hozzá mellékelt kis üzenetben, amit ő maga írt, csak már nem tudta ideadni nekem:

Szeretett nővéremnek, Dettynek a 18. szülinapodra a testvéredtől, Dylantől. Viseld ezt a medált és mindig veled leszek.

Ezt feltettem a nyakláncra, amit azóta is viselek és sosem veszem le. Egy kék tincset fújok ki a szememből, mivel előre omlik a hajam. Ja igen, majd elfelejtettem. Egy pár napja voltam fodrásznál, aki segített megcsinálni a hajam.

(Megjegyzem, majd hamarosan nekem is ilyen lesz - szerk.)

Első látásra beleszerettem a hajamba, és azt mondanom sem kell, hogy Optimus is oda meg vissza van érte. Ha kettesben vagyunk mindig a hajammal játszik. Lassan féltékeny leszek a saját hajamra. Most is éppen az ölében van a fejem és a hajamat piszkálja.

- Ha így folytatod lassan féltékeny leszek a saját hajamra, annyit foglalkozol vele... - mondom nevetve.

- Ne csodálkozz rajta, valami elképesztő lett ez az újítás! - kacsint rám, miközben elpirulok. Hiába ez a pár év, ugyanúgy szerelmes vagyok a vőlegényembe, mint mikor először találkoztunk. El is mosolyodok az emlék hatására. Annyi minden történt azóta, hogy az hihetetlen. Ha valaki öt évvel ezelőtt mondja hogy most Optimus ölében fekszem és tervezzük az esküvőnket, akkor tuti hogy az illető képébe röhögtem volna, illetve beutaltattam volna a diliházba. És most mégis itt vagyunk. Ennél boldogabb nem is lehetnék. Valószínű ezt hangosan is kimondhattam, mert szerelmem rám mosolyog.

- Valóban, de van valami, amitől még boldogabb leszel... - hatás szünetet tart - ...mikor már a feleségem leszel. - emeli fel a bal kezemet, amin ott pihen a jegygyűrűm, majd egy könnyed csókot lehel rá. Elmosolyodom egy pillanatra, majd a közelmúltban történtek hatására lefagy a mosolyom.

- Ezt még álmomban sem gondoltam volna. Mondjuk Starscream tiszta sor lett volna, hiszen ő Megatron másodtisztje, de a nagybátyám...róla ezt nem feltételeztem volna. - hagyok egy kis szünetet - El se tudom képzelni, hogy min mehet keresztül most anya és Zoe. Nekem is rosszul esett hogy megtudtam az igazat, de valahol a lelke mélyén tudtam hogy kik a valódi felelősök, viszont Zoe és anya...ők még csak nem is sejthették. És még mikor kérdőre vontam Megatront, akkor láttam rajta hogy most nagy bajban van. Próbálta tagadni, de ezt már nem lehetett. Csak abban reménykedem, hogy Zoe jól van, főleg amiatt is hogy veszélyeztetett terhes. Nem lenne szabad neki idegeskednie. Lehet ránézek. - lassan felállok a kényelmes helyemről. - Maradj ha szeretnél, pár perc és jövök vissza. - adok neki egy gyors csókot, majd elindulok Zoe szobája felé. Ami az én szobám lenne, csakhogy én konkrétan beköltöztem Optimushoz, így felajánlottam neki, hogy lakhat ott ha szeretne.

Bekopogok, majd egy nagyon gyenge 'Gyere be!' után benyitok. Zoe ott van az ágyon összegömbölyödve és sír. Nem is gondolkozom, azonnal odamegyek mögé, majd ahogy tudom hátulról átölelem. Szegényt, ahogy átölelem, jobban rázza a zokogás, kezében a levél van, amit Soundwave küldött neki. Felesleges elolvasnom, hiszen ugyanaz, amit én kaptam.

- Shh...minden rendben lesz Zoe...igaz, kell egy kis idő, mire feldolgozzuk a történteket, de higgy nekem, ha azt mondom, hogy minden jóra fog fordulni. - próbálom vigasztalni, de egyben magamat is győzködni, hogy így lesz.

- Nem...ezúttal nem...minden tönkrement, érted?! Azt hittem hogy mindent tudok az apámról és Starscreamről, de nem...ezt az egyet nem tudtam, és még el is titkolták...ezek után soha többé nem fogok tudni bennük teljesen vagy egyáltalán megbízni. Hogy tehették ezt?! - szinte kiabál, ahogy kiadja magából a feszültséget. Én pedig csendben hallgatom a kirohanását. Ez a legtöbb amit most jelen pillanatban tehetek. - Szerintem az lenne a legjobb, ha elfelejtenénk őket. - ahogy kimondja nagyra nyílnak a szemeim.

- Ugye ezt nem gondoltad komolyan Zoe? Lehet hogy rengeteg gonoszságot műveltek, de akkor is Megatron a te apád, valamint az én nagybátyám Ha ő nincs te se lennél, ezt sose felejtsd el. - próbálom jobb belátásra bírni. Látszólag sikerült meggyőznöm, de azt veszem észre, hogy valamit csinál a kezével. Kérdőn nézek rá.

- Megnyugodhatsz, nem töröltem ki senki emlékezetét, csak az övét blokkoltam. Jobban mondva már nem fog a bázisra visszatalálni, hacsak valaki vissza nem hozza őt. - mondja szinte színtelen hangon, ami nem kicsit ijeszt meg.

- Öhm...Zoe...most a legfontosabb, hogy nyugodt maradj. Főleg a kicsik miatt. - emlékeztetem, hogy bizony veszélyeztetett terhes. Erre mintha észbe kapott volna és máris nyugodtabb aurát érzek körülötte. Igen, lett egy új képességem az erőmnek köszönhetően: megérzem a másik aurájából, hogy jelen pillanatban milyen a hangulata. Ez valamennyire hasznos tud lenni, mint most is.

- Sajnálom Detty, nem akartam ezt, csak...

- Tudom, nem kell folytatnod. - sóhajtok - Ez most nemcsak minket viselt meg, hanem mindenkit. Főleg az édesanyámat. Hiszen Megatron a testvére, a saját bátyja. - nézek ki az ablakon. Úgy döntöttem, hogy a mai napot Zoeval fogom tölteni, hátha jobb lesz neki valamivel és nekem is. Üzentem is Optimusnak, hogy sajnos ma ne számítson rám, mert inkább az unokatesóm mellett maradok.

Egy dologban biztos vagyok: ha Megatron vagy Starscream felbukkan, a többiek nem fogják őket kímélni. De hogy én sem fogom kímélni őket az is biztos.

Üdv minden ide tévedőnek! Nagyon kérlek ne kövezzetek meg engem! Ezer bocsánat, hogy mostanában nem nagyon volt rész, ennek több oka is van: No.1 Semmi ihletem nem volt. Hiába kezdtem el írni, kitöröltem, mert vagy nem volt megfelelő, vagy nem volt semmi értelme az egésznek. No.2 Az én fejemben is beköszöntött az a bizonyos rózsaszín köd, ugyanis szerelmes lettem. Megismertem egy csodálatos valakit, aki a világot jelenti nekem, mint Dettynek Optimus és fordítva. No.3 Sajnos a munkával el vagyok havazva, így nem nagyon volt szabadidőm sajnos.

DE! Visszatértem, igyekszem hozni a részeket, ha nem olyan sűrűséggel, mint eddig, de most már fognak jönni. Nem árulom el mi lesz a következő részben, mivel jelenleg én magam sem tudom. Ciki, de ez van sajnos. Előre láthatólag nem tudom mikor lesz a következő rész, mert a jövőhéten nemcsak szülinapozni fogunk (mivel jövőhéten leszek 22 éves, amit izgatottan várok), hanem utazom haza a szüleimhez egy másfél hétre, és nem biztos hogy akkor fogok írni. Majd igyekszem majd helyzetjelentést írni.

A legközelebbi viszont látásig!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hali! Ez volt az utolsó fejezet amit átírtam, illetve lehet ránézek a többire is, hátha elkél ott is az igazítás.

Első verzió: 2023.05.04.

Átírva: 2023.08.06.