Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

5. fejezet

~Levi szemszög~

Az ágyon ülünk. Eren mellettem én szorosan mellette. Végül Eren közeledni kezd. Annyira közel vagyunk egymáshoz, hogy már érezni lehet meleg lehelletét ajkaimon.
-Hadnagy...-néz a szemembe mire azonnal rám veti magát.
Erősen belemarkol az ingembe és lágy csókot nyom az ajkaimra, amit ellenkezés nélkül fogadok. Pár percre elhajol tőlem, majd végig nyalja az alsó ajkamat. A levegő egyre forrósodik körülöttünk, végül kigombolja a középső három gombot az ingemen, és elkezd simogatni. Az arcomhoz hajol és suttog valamit a fülembe...

És felébredek.
Lassan felülök és az alvó Erenre pillantok. Az álmomban rám mozdult. De én se tiltakoztam az ellen...
Megvonom a vállam, majd kimászok az ágyból. A szekrényből kiveszem az egyenruhához tartozó fehér inget, fekete hosszú ujjú fölsőt illetve a fekete színű nadrágot és rendbe teszem magam. A felnyírt hajam átfésülöm, majd alaposan a szemembe söpröm. Felkapom a táskám és az alvó Eren felé lépek. Hason fekszik, a mindkét lába oldalra van húzva, keze feje alatt, arcával oldalra néz. Szája nyitva, így látni ahogy folyik a nyála. Eleresztek rgy halvány mosolyt, a kezemmel megsimítom a haját.
-Aludj csak Eren-suttogom, majd elindulok.
A diáktanács elnökeként hamarabb be kell érnem, ilyenkor tudom nyugodtan megcsinálni a dolgaim.
Odaérek a teremhez, bemegyek, leülök a helyemre és kiveszem a táskámból a mappáim, amiben a diaktanács lapjait tartom és elkezdek dolgozni.
-Halihó!-nyit be az ajtón osztálytársam, Hanji.
-Hanji, miben tudok segíteni?-kérdezem a lánytól aki szórakozottan néz rám, majd leül az asztalomra.
-Hát csak gondoltam benézek drága osztálytársamhoz...
-Aha-forgatom a szemem.
-Najo, átlátsz rajtam, Levi. Igazából azért jöttem, hogy elkérjem a matek házid.
-Hogy tudtam...-ráncolom a szemöldököm majd ismét belemélyedek a papírmunkába.
-Hogy tudod mindig ráncolni a szemöldököd?-hajol közelebb az arcomhoz, amit én undorodva fogadok és próbálom eltolni.
-Szerintem nem tartozik rád-felelem hűvösen.
-Oké, nem abbahagyom. De akkor kapok matek házit?
-Felejtsd el.
-Azt akarod, hogy egyest kapjak?-könyörgő szemeket mereszt rám.
-Hanji, ez nem hat meg-nézem unottan, majd témát vált.
-Hallottam, hogy korrepetálod Jaegert. De mi is a teljes neve?-kérdezi Hanji, mire unottan válaszolok.
-Eren. Eren Jaeger-mondom enyhe lágysággal a hangomban.
Hanji mindent sejtő arccal rám néz és motyog valamit.
-Amikor-kezdi,miközben leveszi a szemüvegét és megtörölgeti.-Kimondtad a nevét a hangodból rá lehetett jönni, hogy másként tekintesz rá mint a többiekre.
Beletúrok a hajamba és fejrázással válaszolok, hogy nekem Eren ugyanolyan mint a többi. Vállát megvonva hadja el a termet. Végre egyedül. A papírmunkába mélyedve gondolkodok Hanji szavain. Hiszen ha a tegnapit nézzük, hogy minden indok nélkül szájon puszilt és én minél közelebb akartam húzni magamhoz már elég bizonyítéknak számít. Főleg ezzel a mostani álommal...
Már nem is tudom mit gondoljak. Hiszen a kölyök tuti jól szórakozik rajtam. Gondolom...

Elkezdődik az első óra, ami matek volt. Hanji kétségbe esve próbálja pótolni a házit, ami persze nem jön össze.
-Hanji Zoe!-szól erőteljesen Erwin Smith, a matek tanár.
-I-igen tanár úr?-kérdezi Hanji dadogva
-Mit írunk?
-S-s-se-semmit...
-Akkor felírnád a házi feladatot a táblára?
Hanji bizonytalanul indul meg a tábla felé, amim sokan jót mosolyognak, de vannak akik csendben, rezzenéstelen arccal nézik a jelenetet.
-Rendben Hanji, kezdheted.
Kezébe veszi a krétát, ami egész órán a kezében marad. Nem tudja megcsinálni, de a tanár úr nem hagyja annyiban a dolgot, és csak azért is vele csináltataja meg. Végül a csöngő szakítja meg a kínzást, amikor mindenki egyszerre indul meg a folyosóra.
Felkapom a matek cuccom és indulok a szekrényemhez, ami természetesen Eren szekrénye mellett van. És csodák csodájára ők is ott vannak. Erennel összenézünk, de egybők elkapja a fejét, amint érzi, hogy vörösödni kezdd. Nagyon remélem nem beszélt senkinek a tegnap délutánról. Ki tudja, hogy mit gondolnának rólam. Nálam fiatalabbakat molesztálok, ami nem lenne igaz.~Levi szemszög~

Kinyitom a szekrényem, berakom a matekot, kiveszem a rajzot majd becsukom.
Majd elindulok Erenék mellett, úgy mintha észre se venném őket. Ami persze nem sikerül.
-Hadnagy-szól Eren zavartan mire odafordítom a fejem.-Holnap töri dolgozat lesz. És azon gondolkodtam hogy...
-Segítsek felkészülni?-nézem a földet majd rá.
-Igen kérlek.
-Tch-beletúrok a hajamba és bólintok.
-Jó, akkor suli után-mondja majd a kis társaságával elindul.

Remélem tetszett😊
Ha jó volt csillagozzatok😉

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro