Audrey szemszög

Sokszor elgondolkodtam a dolgon. Vajon más lett volna minden, ha arra a bulira nem megyek el? Bár kétlem. Nem kellett volna, hogy baj legyen belőle. Hiszen mindenkit ismertem és mindenki tudta ki vagyok. Steve a királyságos, okos és gyönyörű kicsi húgocskája. Aki részt vehet Tina Halloween-i buliján, de nem ihat alkoholt. Hiszen még csak tizenöt éves. Szóval mi baj lehetett volna? Csak hogy ezen héten jelent meg a városban. Billy Hargove.

1982 Halloween

- Határozottan nem jöhetsz így velem!

Pillanatnyi haraggal csapom be az ajtót az orra előtt. Kárba ment négy óra gondos készülődés.

- De miért nem?!

Kérdezem csalódottan. Hallom ahogy nevet mire újra kinyitom az ajtót, hogy szembesüljek vele milyen jót szórakozik rajtam. Steve homlokon puszil és szinte el is felejtem milyen idióta volt.

- Szerintem te inkább egy kis boszorkány vagy!

Játékosan grimaszolok, de csak nevet rajta. Leszaladok Nancy-hez, hogy körül táncoljam. Mostanában nagyon gondterheltnek látszik, de mosolyog és a jelmezem kezdi dicsérni. Nagyon szeretem Őt és segíteni szeretnék neki. De biztosít, hogy minden rendben van. Mikor odaérünk egyből megkeresem Chrissy-t. Tina unokahúgát, aki történetesen a legjobb barátnőm. Már nem is olyan feltűnő, hogy fiatalabbak vagyunk kicsit. Tina pom-pom lány ruhájában van, ami nagyon szuperül áll rajta. Valamikor tizenegy fele egy szőke srác állt le kötekedni Steve-vel.

- Nem tudtam, hogy Tina a bolondok házába is küldött meghívót.

Cinikus kijelentésemre csak úgy villámlott ég kék tekintette. A srác kisugárzása vad és elemi. Még is egyetlen pillanat alatt megváltozik. Sokkal lágyabb lesz és érdeklődő. Adam a bátyám volt haverja mögém áll és finoman átkarolja a vállam.

- Ugyan már, nincs itt semmi baj! Inkább mutatkozzunk be szépen! A városunk gyönyörű angyala, Audrey Harrington! Billy Hargove, az új Király!

Mutat a szőke srác felé, akivel még mindig egymás tekintetét fürkészük. Tipikus nagy városi menő, dögös és mindenkit megkaphat. Farmernadrágba feszített egy bőrkabátba, ami alatt nem volt semmi csak a tökéletesen izmos felső teste. Kizökkenek, ahogy fél mosolyt villant. Majd oda jön a kezét nyújtva. Elfogadom mire megcsókolja a a kézfejem.

- Még találkozunk angyalom.

Ez egy ígéret volt, nem egy lehetőség. Ismeretlen érzés fogott el. Talán egy kis félelem, izgalom, vágy. Nem tudom megmondani. Steve egyetlen árva szó nélkül fogta meg a kezem és magával húzott. Nancy-t és engem is magához ölelt, biztonság járt át. Adam szórakozott hangját hallottam még.

- Ó a jó öreg Steve! Semmi sem számít, ha a szeme fénye jelen van.

1982 egy hónap múlva

A plázából indultam haza, mikor valaki megfogta a kezem. Billy Hargove volt az, sejtelmes mosollyal. Inge szokásosan le volt gombolva, amitől már alapból zavarba jöttem. Ajkain megszokott kaján mosoly pihent.

- Szia, angyalom!

- Szia. Mit szeretnél Billy?

A kérdésemre felragyogott a tekintette, a mosolya szinte gyermeki. Sokkal finomabban fogja ezután a kezem. majd az ajkaihoz emelte.

- Örülök, hogy emlékszel rám. Azt szerettem volna megtudni, hogy volna-e kedved eljönni autózni. Csak egy kicsit, hogy jobban megismerhessük egymást.

A zavarom csak tovább fokozódik, de próbálom leplezni. Az, hogy kikezd velem egyáltalán nem lep meg. Ő már csak azért is rám hajtana, mert Steve a testvérem és így is tudná hergelni. Elhúzom a kezem és a hajam a fülem mögé igazítom.

- Kétlem, hogy jó ötlet lenne. Mellesleg a hírneved megelőzött és én nem egy vidéki tehén vagyok. Kérlek, ne vedd magadra!

Felelem szarkasztikusan. Hirtelen és erélyesen tesz egy lépést felém. Sehol nincs a lágyság, ami még meg volt az előbb. Teljesen a falnak simul a hátam, kicsit megremegek. A keze pedig a vállam mellett pihen, nem tudok hova menni. Halvány mosollyal hajol a fülemhez.

- Ne legyél ilyen kegyetlen. Tudnod kellene milyen különleges is vagy.

Az ajkaival végig cirógatja a nyakamon bőröm mielőtt bele csókolna. A kezeim ösztönösen kettőnk közé tartottam, hogy legyen némi távolság közöttünk. A tenyerem lángol a bőre érintésétől és nem tudtam, hogyan kellene reagálnom a tetteire.

- Semmit sem kell tenned, amit nem akarsz Audrey. Csak enged meg, hogy szeresselek. Megőrülök, úgy kívánom minden porcikád.

A keze a kopasz derekamra csúszik. Mintha villám csapna belém, ellököm és mérgesen nézek fel rá.

- Hagyj engem Billy!

Elakarok menni, de visszaránt és a hajamba temeti az arcát.

- Angyalom, ne csináld! Olyan jó páros lennénk együtt.

A bátyám osztálytársai álltak meg nem messze és minket néztek. Billy puha puszikat nyomott a hajamba majd az arcomra. Elakartam húzódni, de anélkül, hogy látszódott volna szinte satuként fogott. Végül sikerül a lábára lépnem és elszaladnom. Pár nap telt el, Steve és Billy a tornateremben mentek egymásnak. Az egész kibaszott Hawkins gimi azzal volt megáldva, hogy Billy Hargove megkapott. Ő pedig úgy állította be, mintha igaz lett volna. Hogy akartam azt, ami ott a plázában történt. Azonban egyetlen dolgot csak is Steve-nek mondott.

Az ártatlan szemed fénye sem több egy kis ribancnál, aki kéreti magát.

Ezután kezdtem el egyre többet lógni Nancy öccsével és a barátaival. Így ismerkedtem meg Max-el, Billy mostoha húgával. Vele beszéltem talán a legtöbbet, főleg csajos dolgokról. Ő pontosan tudta, hogy sosem adtam be a derekam. Elmesélte, hogy Billy még csak meg sem említ, annyira megsértettem az hiúságát. Azt hittem vége van, hogy majd elfelejtik szépen, csendben.

1983 Nyári szünet

Augusztus első napján jöttem haza az egy hónapos dráma táborból. Csodálatos egy hónapot töltöttem Californiában. Csupa olyan lány és fiú volt, akikkel nem ismertük egymást. Ez még sem számított, mert megértettük a másikat. Richard White-nak hívták az egyik felügyelőt. Nagyon jóképű és okos volt. Üres időben megtanított minket játszani a gitárján. Csak egy pár szám fért bele a hónapba, de én nagyon büszke voltam magamra. Még ott megvettem magamnak a legszebb, mahagóni lakkozású gitárt és utána azt koptattam.

Tina vitt le minket augusztus közepe fele a fürdőbe. Chrissy és én kényelmesen úsztunk miközben meséltem neki, az élményeimet.

- Bárcsak én is elmehettem volna, de végig itt voltak a nagynénéim!

- Nyugi, mi sem nagyon járkáltunk. Főleg a szálláson voltunk.

Vigasztalom, mire megvillantja boldog mosolyát.

- Audrey, ha lett volna valami közted és Billy között. Ugye megbíznál bennem?

A kérdésétől ideges leszek és a medence túlpartja fele nézek. Billy sekélyes tekintette rajtam pihen. Fintorral forgatom a szemem és idézőjelet mutattok az ujjaimmal.

- Igen, megbíznék benned. Ő egyszerűen csak megakart kapni.

Chrissy ezután elmesélte, hogy Tina állandóan veszekszik a többiekkel emiatt. Mivel nem hiszi el, hogy igaz. Jól esett, hogy Tina megvéd. Sőt nagyon jól esett. Hiszen náluk a falka szellem azt diktálná, hogy ne engem védjen. Én egy kicsit hamarabb elindultam, hogy hazaérjek mire apu is haza ér a tárgyalásról. Félúton lehettem, mikor Billy elém fordult az autóval és kiszállt. Még csak az átöltözéssel sem kínlódott. Bevallom féltem, mert senki sem volt a közelben.

- Mit akarsz?

Kérdezem, mire gondterhelten megdörzsöli a fejét.

- Nézd, beismerem. Szarul fogtam neki az egésznek. Engem tényleg érdekelsz angyalom és nem csak a tested.

Nem igazán tudtam, hogy hihetek-e neki, de most semmi értelme nem lett volna ellenkeznem.

- Értem.

Billy kinyitotta a kocsi ajtaját és rám nézett. Ebben a tekintetben most nem volt semmi hátsószándék. Legalább is így éreztem.

- Megenged, hogy hazavigyelek?

Aprót bólintottam és beszálltam az anyósülésre és elindultunk. Felhoztam California-t és a dráma képzést és egyből más hangszínben kezdett beszélni. Elmesélte, hogy otthon mindig szörfözött. Baseball-oznia is kellett de azt a mai napig gyűlöli. Mikor rákérdeztem, az anyukájára a fejét rázta. Nem volt mérges, csak nem akart beszélni róla. Érettségi után pedig egyből lelép és hazamegy. Ez a nagy terve.

- Köszönöm. Még a végén kiderül, hogy rendes vagy.

Viccelődtem kiszállás közben. Billy megfogta a kezem, szabad tenyere pedig az arcomra simult. Lassan hajolt közel hozzám és megcsókolt. Életem első csókja volt. Nagyon fura érzés volt. Nem volt rossz, csak új. Őszintén fogalmam sem volt, hogy én jól csináltam-e. Miután elváltunk, diadalittasan szemezett a bátyámmal. Billy jókedve azonban elszállt és megdöbbenve vette tudomásul, hogy sírok. A szemöldökét ráncolta, én pedig kiugrottam. Elhajtott, én pedig teljesen hülyének éreztem magam. Ezután messze elkerült és sosem próbált a közelembe férkőzni. Aznap páran látták hogy Ő hozz haza és a pletykáknak nem lehetett gátat szabni. Sőt, Ő sem próbálta meg. Hagyta, hogy az emberek azt mondjanak amit akarnak.

A nyár vége pedig, sok új rémálmot hozott és örökre megmaradnak. Arról az éjszakáról, mikor Billy Hargove elém ugrott. Megmentett a halál torka elől, feláldozta magát és bocsánatot kért tőlem. Bocsánatot kért Max-től. Minden egyes szó őszinte volt és igazi. Még mindig visszhangzik a fülemben.

"Sajnálom angyalom, nem így kellett volna végződnie."

Csak hogy valami még azóta sem jött helyre. Igen, én vagyok Audrey Harrington. Igen, én vagyok a gimi Hercegnője és még is minden srác csak engem tart ribancnak. Hiába feküd annyi lány az ágyába, még is én vagyok. Én vagyok, akit megköveznek és semmit sem tettem. Egyetlen csók, ami mindent megváltoztatott. Én is sajnálom Billy, nem lett volna szabad meghalnod. Mert nekem megmutattad, hogy van lelked. Még, ha csak rövid időre is. Még, ha kiderült, hogy csak egy elveszett kisfiú vagy. Akinek szüksége lett volna valakire, aki képes segíteni. Tényleg sajnálom és ég veled Billy.

"Stay for the night, I'll sell you a dream"