Csörgött a telefonom.
Éjszaka 02:17 volt, meglepődtem ki kereshet.
Daniel volt.

- Szia Joy, otthon vagy már? - kérdezte, de nem hallottam ricsajt a háttérbe.

- Igen. Te hol vagy?

- Lillynél. Azért hívtalak, mert Jess megjelent a buliba és téged keresett, meg akartam verni, azért amit tett, de szerintem olyan idegállapotba volt meg is ölt volna.

Ledermedtem.

- Mi, komolyan? - kerekedtek ki a szemeim. - Mit akart?

- Nem tudom, de mondtam neki, hogy itt voltál, de haza mentél már. Lehet odamegy, csak meg akartam mondani.

- Köszi, jó hogy szóltál.

Ideges lettem. Mit akarhat tőlem? Ha bocsánatot kérni jön akkor felejtse is el, ez megbocsáthatatlan dolog. Biztos van, aki elnézi az ilyet, de az nem én leszek.

Kopogtattak a fürdőajtón.

Nem számítottam arra, hogy ilyen gyors lesz.

A habokat magam köré tuszkoltam, hogy ne látszódjon ki a testem alóla.

- Ki vagy? - kiáltottam, persze tudtam csak ő lehet, de nem akartam vele találkozni.

A szobám felőli ajtó kinyílt és Jess állt ott, egy szál alsóban. - Csak én. 

- Mit csinálsz? Ne is próbálkozz, amit tettél sosem tudod jóvá tenni! - buktam hirtelenen a víz alá.

Mérges voltam rá azt a képet láttam magam előtt, ahogy azon a ribancon fekszik. Bűntudatom lett Jason miatt sőt Liam is eszembe jutott...de miért is?! Nem hiszem el még én érzem szarul magam egy csók miatt, amikor ő meg is dugta azt a csajt.

- Joy.. annyira sajnálom, hogy megbántottalak. - hallottam a hangját.

Az arcára néztem.

- Jess.. miért kérsz bocsánatot? - érzékeltettem, hogy felesleges, amit csinál.

- Tudod vagy százszor kerestelek, de sehol sem tudtalak elérni. Dylent úgy megvertem, hogy eltört a keze meg a kulcscsontja, mert nem mondta el hogyan kerültél oda a buliba és, hogy mit mondtak neked akkor.

- Nem kellett mondaniuk semmit, láttam mindent te undorító ember..

- Joy nem tudsz te semmit had magyarázzam meg.

- Hozzám ne merj érni! - taszítottam el a kezét. - Az lesz amit én mondok!

- Rendben Joy.- szomorodott el. - Kérlek szépen had mondjam el az igazságot Joy, jó?

- Mondjad, de leszarom..- forgattam meg a szemem undorral, ezek után ide meri tolni a képét.

- Én nem csináltam azzal a csajjal semmit hidd el. Indultam haza, amikor David kérte, hogy ugorjak be érte a buliba, mert haza kéne érnie időben, bementem, aztán mondta, hogy várjak még picit. A nevét sem tudom annak a lánynak, üvegeztek a srácok erőltették, hogy szálljak be, akkor bejött öt csaj, hogy ők is játszanak Dylen tesója meg a barátnői. Dylen felelt, megkérdeztem kihez jár reggelente a kolihoz, mert akkor is féltékeny voltam. - halkult el. - Amikor kimondta, hogy Joy, annyira ideges lettem, hogy tovább kérdezgettem. Azt mondta, hogy te titokban akartál találkozni miattam, nehogy megtudjam, hogy kavartok. - csípte le a szavak végét az idegességtől. - És mivel az egyik nagyon rám akaszkodott, akkor azt gondoltam, hogy vissza fogom adni neked, nem bírtam elviselni a tudatot sem, hogy pont te én Dylen.

Figyelemmel hallgattam, amit mondott. Kezdtem egyre jobban megsajnálni szegényt. Dylen nagyon átverte, és még engem is belekevert. Annyit mondhatok, hogy ő a legrosszabb barát típus közé sorolandó. Hazudott Jessnek, aki elvileg a legjobb barátja és még azt sem akarta, hogy neki jó legyen. Szegény Ava.. azt hiszi, hogy megtalálta élete pasiját, közben meg letagadja, mert nem az ő nevét mondta Jessnek, hanem az enyémet.

- Mertem. Az volt a feladatom, hogy menjek be azzal a csajjal a szobába és vegyem le a ruháit, ahogy ő is az enyémet... nem akartam megtenni bűntudatom volt, még sosem éreztem ilyet, aztán már tíz perce ott voltunk leszedte magáról, és erőltette, hogy feküdjek rá. Akkor nyitottál be Joy.. - sírta el magát a mondandója végére. Könnyei szanaszét szóródtak ilyennek még sosem láttam Jesst. - Sosem tudnálak bántani. Ugye nem igaz, amit mondott Dylen? Bízom benned, csak ennyit akartam mondani.

- Oké sírsz, de nagyon nincs kedvem neked hinni. - néztem rá lekezelően.

- Joy amióta beszélgetünk rá se néztem egy lányra sem, nem hogy lefeküdjek akár kivel is. - szipogott, ami egyébkénk hihetetlen aranyos volt, de komolynak kellett maradnom valahogy nem hittem még mindig neki, pedig ennél hitelesebben nem is mondhatta volna.
- Gondolkodtam.. - hajtotta le a fejét.

Szomorú volt, tartottam attól, hogy most kedves lesz.., miért? Mert Jess minden helyzetben kiszámíthatatlan. Nem tudtam volna megbízni benne, ezek után. Legalább is azt hittem.

- Amióta ismerlek érzek valamit irántad, amit eddig még sosem ismertem. - biggyesztette le a száját. - Szerelmes vagyok beléd Joy, csak féltem kimondani. - csordult le tömérdek könnycsepp az arcáról ismét.

Annyira furcsa volt ezt hallani, hiszen én ugyan ezt éreztem iránta. Ezzel a friss sebeimet, amit azzal az estével okozott nekem most újból felszakította.
De ez egy olyan szituáció volt, amit nem tudtam hova tenni, Jess sír? És tényleg nem csinált semmi azzal a ribanccal? Pont ő, aki mindig olyan keménynek mutatja magát.. a látszat néha csal úgy néz ki.
Őszinte volt, egy cudar fájdalom hasított a szívembe. Nem szabadott volna Jasonnel csókolóznom főleg azért nem, mert őt sem akartam átvágni.
Teljesen máshogy tekintettem rá-e perctől fogva.
Azt mondta sose tudna ránézni más lányra sem.
Félre ismertem őt.
Ki akartam mondani, hogy szeretem, hogy én is szerelmes vagyok belé, de féltem az erős szavaktól.

Sértődésem nem hagyott fel.

- Joy, kérlek válaszolj. Dylen hazudott igaz? Hisz mondtad, hogy nem is beszéltél még vele igazán.

Bólintottam. - Hazudott. 

Csalódás ült az arcára. A legjobb barátja elárulta őt, úgy érezhette Jess, hogy Dylen az oka a veszekedéseinknek és a folyamatos féltékenységének.

Visszatértem a történtekre.

- De Jess, hogyan higgyem el azok után, hogy folyton azt hajtogattad, hogy mennyire meg akarsz dugni? Ki hinné el, hogy az a lány nem vett le a lábadról abba a buliba, csak már később értem oda? - vontam föl a szemöldököm.

Könnyei még sűrűbben csepegtek a mellkasára.

- Higgy nekem kérlek, had kapjak egy utolsó esélyt..

Igazat mondott.
Tudtam, hogy őszinte, egyszerűen hihetetlen volt, hogy Jess olyan hűségesnek bizonyosodott, mi sem voltunk kapcsolatban. A szerelme felém, meggátolta, hogy mással kikezdjen.

Felálltam a kádból, habos meztelen testemen végigfolyt a víz. Jess kikerekedett kiskutyaszemekkel kitárta a karjait.
Megöleltem. Éreztem remegő teste melegét, ahogy a mellemhez nyomódott. Sóhajtott egyet.

- Annyira gyönyörű vagy Joy. - fúrta vízcseppekkel teli vállamba fejét. - Nagyon hiányoztál Édes.

Nem tudom elmagyarázni milyen megkönnyebbülés volt bennem akkor, nem is gondoltam arra, hogy Dylen keze van a háttérben és, hogy nem is önszántából ment bele ebbe, meg voltam róla győződve, hogy hazudott nekem egész eddig és tényleg csak a testem kellett neki.

Viszont ma rájöttem, hogy én vagyok neki a legfontosabb, ahogy ő is nekem.

Az ölébe kapott és szorosan magához húzva puszilta meg a homlokom. Nem zavarta, hogy teljesen habos és vizes vagyok. Letett az ágyra és mellém feküdt, hozzám bújva.
Hiányzott Jess érintése, ezen a pár napon csak arra tudtam gondolni, hogy soha többet nem beszélek vele és nem érinthetem meg őt.. De most azt érzem nekem csak ő hiányzott. Utálatom alább hagyott, szükségem volt rá.

Nem akartam titkolni előle semmit.

- Jess, én találkoztam egy fiúval, ma a buliban és.. - belevágott a szavamba.

- Ne magyarázkodj Joy. - simogatta meg az arcom és kicsi puszikat nyomott az orromra.

Nem érdekelte, vagy lehet nem akart ilyenekkel foglalkozni ebben a pillanatban.
Meleg karjaiban feküdve izmai nekem simultak, védelmet nyújtott.
Olyan értékesnek éreztem magam.
Első alkalom volt, hogy azt éreztem számítok neki, és fontos vagyok a számára teljes mértékben.

- Azt hittem sosem tudnál miattam megváltozni. - szólaltam meg.

- Miattad bármire képes lennék Szerelmem. - ejtette ki a szavakat. Az utolsó szó hallatán izgulni kezdtem. Sosem szólított még így, ez volt a varázsszó a szívemhez.

- Tényleg? - hajoltam közel hozzá, a fejem az övéhez érintve.

- Igen. - nézett mélyen a szemembe.

Korgott egyet a pocakom.

- Éhes vagy? - suttogtam. - Enni kéne valamit.

- Igen, de nem baj ha kérek? - nézett rám óriás barna szemeivel.

- Dehogy baj, örülök hogy velem eszel. Nem szeretek egyedül. - mosolyodtam el.

Kikászálódtam az ágyból, felvettem egy nagy pólót és lementem a lépcsőn a konyha felé. Jess követett. Szelíd volt, nem láttam még ilyennek. Minden szempontból türtőztette magát.

- Tudsz főzni Joy? - csillogott a szeme a hirtelen fény hatására.

- Igen Jess, már kiskorom óta. - mosolyodtam el, és levettem egy serpenyőt a szekrényből.

- Komolyan? - lepődött meg. - Nem gondoltam volna. Manapság már senki nem tud ilyen fiatalon.

- Vagy csak nem ismersz olyat. - kuncogtam. - Most már tudod.

- Igen. - vigyorgott és közelebb sétált hozzám.

Másnak éreztem őt mint eddig. Félénknek, akinek törődésre van szüksége. Eddig mindig mutatta a kő kemény, érzelemmentes srácot, de most valami megváltozott.

Hátulról magához húzott és a derekam köré kulcsolta kezeit. Érintései szenvedélyesek voltak. A vállamra helyezte fejét és figyelemmel kísérte, mozdulataimat.

- Mi lesz ebből Édes?

- Palacsinta. - kuncogtam fel. - Mindjárt kisütöm és meglátod.

Megkértem, hogy vigyen a konyhaszigethez tányérokat és terítsen meg.

- Szerintem te nagyon ügyes vagy Édes. - puszilta meg az arcom, miközben készen is lett az első adag palacsinta. - Én csak pár dologban vagyok jó.

- Mit kérsz hozzá Jess? - fordultam a, már asztalnál ülő sráchoz, aki mint egy kisfiú várta anyukájától a vacsorát. - Nutellát, eperszószt vagy fagyit?

- Ebben a sorrendben. - követett szemeivel, ahogy a hozzávalókért nyúltam.

- Rendben. - vettem elő őket, majd a konyhaszigetre tettem.

- Éjszaka háromkor vacsorázunk, vagy inkább reggelizünk. Csak mi lehetünk ilyen hülyék. - nevette el magát. - Már közös programunk lesz az ilyen.

Olyan jó volt nézni, ahogy kuncog, mindig komoly volt. Én is vele tartottam.

- Hát, igen. De legalább finom. - haraptam az első palacsintámba, amit eperszósszal és tejszínhabbal készítettem el.

Jess is eperszósszal ette az elsőt.

- Majd egyszer csinálsz nekem pizzát?

- Ha úgy alakul, igen. - vettem ki a következő adagot a serpenyőből.

- Akkor biztosan te lennél az én angyalkám. - mondta és lekönyökölt a pultra, úgy követett tovább a szemeivel.

- Angyal?

- Igen, bár már most is az vagy. - pirult el kissé. - Én nem vagyok jó a főzésben, de szívesen készítek veled akármit.

- Nem vagyok én angyal. - ráztam meg a fejem. - Én csak simán Joy vagyok.

- És mit szeretsz a legjobban főzni, kedves Csak Simán Joy?

- Bolognait. - nevettem el magam Jess humorán és a finom spagettire gondoltam. - Az a kedvenc kajám.

- Tudom, azt kértél az étterembe, azt én is bírom. - mosolyodott el. - Nekem a pizza, de minden olasz kajáért oda vagyok.

- Én is. - mélyedtünk egymás tekintetébe.

- Te is oda vagy értem Joy? - harapta be gyöngéden kissé feldagadt ajkát.

- Mi, ja én is imádom az olasz ételeket. - forgattam meg kínosan a szemem, zavarba jöttem.

Hosszú beszélgetésbe meredtünk sok dolgot elmondott magáról, nem gondoltam volna, hogy ennyire közvetlen lesz velem. Olyanokat árult el nekem, amiket még sosem hozott fel témának.

Felmentünk a szobába, és leültünk a kanapéra.
Már jött fel a Nap, azt hittem lassan elindul haza, mert nagyon elfáradtam. Csukódtak le a szemeim csak azon tudtam agyalni, hogy legalább délután kettőig fogok ezek után aludni, nem megyek be órákra.

- Nem kell haza menned már Jess? - ásítottam egyet és megtámasztottam a fejem.

- De megyek. - bólintott. - Aludj jól Szerelmem. - adott egy csókot a homlokomra, felkapott és átemelt az ágyra.

Betakart, megsimogatta a pofim és egy hosszú csókot nyomott a számra.

Olyan sok energia szabadult fel bennem attól a csóktól, hogy újult erőre kaptam. Visszacsókoltam, és a pólójába kapaszkodva magamhoz húztam. Hihetetlen finom illata volt, ami a bugyimba azonnal nedvességet okozott. Levettem a felsőjét, ő a nyakamra nyálas puszikat hintve tért le a mellemhez, ahol kikerekedett szemekkel pár pillanatig nézte, majd belefúrta fejét és nyelvével köröket rajzolt rájuk.

- Megölsz Joy. - szorította meg erőteljesebben keblem. - Annyira hiányoztál.

Kisebb nyögések hagyták el a számat, ahogy egyre lejjebb haladt a hasamon.
A szívem úgy dobogott, mint még soha, a bőrömet annyira melegnek éreztem, hogy mikor ajkai hozzá értek borsózni kezdtem.
A bugyimhoz ért, amit félre húzott, először kisebb csókokkal borította be nőiességem tetejét, majd onnan mélyebbre haladva adott nyálas nyelvjátékot neki. Egy férfias hanggal jelezte, hogy észlelte nedvességem mértékét. Közben végig simogatta a combom.
Felnyögtem.
Annyira más volt, mint eddig, hisz pár napig nem is láttuk egymást ez tökéletes mód volt a sebek beragasztására, ki akartunk békülni teljesen.

- Joy, vanília íze van. - nézett fel a lábaim közül és beharapva vastag száját hunyta le szenvedélyesen szemét, és folytatta.

- Jess, - szólítottam meg, hirtelen felkúszott az arcomig.

Nyelveink  táncot jártak egymással, és egy gyors forgást követően lovagló pozícióban ültem a hasa alján.
Belemarkolt a fenekembe.

- Úr Isten, de jó! - ült fel és a melleimet csókolgatva egyre erősebben masszírozta a popsimat.

- Te vagy a jó, - mondtam nyöszörögve és mozogni kezdtem ágyékán.

Férfiasságától azt hittem, hogy az alsója szét szakad úgy domborodott felfelé. Nekinyomtam nőiességem, amitől még jobban megfeszült.
Csókokkal hintettem be nyakától lefele testét, mikor az alsónadrágjához értem, még nem vettem le róla, picit húzni akartam az agyát.
Belemarkoltam duzzadt farkába, majd kis masszírozást követően puszikat nyomtam rá.
Férfias nyögéseket hallatva húzta meg copfom.
Kivettem a gatyája alól égnek álló szervét.

Nyálas nyelvemmel hozzáérve, megfeszült és hangosan nyögött egyet. Nagyon sokat várattam kanosságát, az izgalom tetőfokára került tőle.
Bevettem a számba, és hirtelen bele is melegedtem a témába, élveztem, ahogy fel-le mozgattam, és közben férfias hangjával jelezte, hogy tetszik neki, ahogy csinálom.

- Aaahh! - nyomta le fejem, hogy férfiassága mélyebbre hatoljon a torkomban.

Nehéz volt megszokni, hogy pici számat olyan nagyra kelljen nyitni.
Ritmikusan mozogva kényeztettem őt, már ott állt a gyönyör kapujában, amikor leszorítottam férfiassága tövét, ezzel megakadályozva, hogy elmenjen. Lüktetve vastagodott meg még jobban, nem tudtam, hogy még mekkorává változhat, minden izgalomnál egyre nagyobb lett.

- Joooy! - nyújtotta el nevem, és lenyomva fejem nyögött fel.

Mélyen vettem a számba, húztam rajta párat. Feljebb mentem Jessel szembe, már rutinból megcsókoltuk egymást. Fenekembe markolt, félrehúzta a bugyim, és gondolkodva rám nézett.

- Kéne egy gumi ugye? - sóhajtott egyet, mert nem akarta abba hagyni, amit elkezdett. - Baszki nem hoztam magammal, Édes..

- Van. - vettem ki az éjjeliszekrény fiókjából a kis zacskót, amit még akkor vettem, miután először beengedtem a szobámba.
Megpróbálta felhúzni, de elakadt.

- Joy? Nem jó rám. - forgatta kínosan szemeit. - Szűk a gumi. - szegte le szemét, piros arca elárulta mennyire zavarba jött.

- Uuh, az baj, mert nincs más fajta. - szórtam puszikat a mellkasára, és lenyúlva férfiasságába markoltam. - Azt hiszem most az egyszer kivételt tehetünk. - haraptam be ajkam és lassan nőiességemet az övéhez érintettem. Nedveink keveredtek, ami hihetetlen izgató érzést adott, ami miatt nem lettem volna képes leállni.

- Azt mondod? - húzta az arcom maga felé, olyan szexi tekintettel, hogy elvesztettem a maradék megtartóztatásom. - Szerintem is.

El se hittem, hogy épp hol vagyok és mit csinálok. Ennyire furcsa helyzetbe nem gondoltam, hogy kerülünk Jessel, még is megtörtént. Úgy éreztem felkészültem erre.
Nem volt bennem megbánás érzet, szerettem volna megadni magunknak ezt az örömöt, ahogy minden mást is ami hozzám fűzte.

Elfelejtettem mennyire furcsa volt ez, hogy nem ismertük egymást ilyen téren, de mind a ketten a lehető legjobbat akartunk nyújtani a másiknak.
Teljesen felülírta a vonzalmam a gondolataimat. Szeretkezni akartam vele. Oda akartam neki adni azt, amit másnak nem. A testem. A szívem már az övé volt.

Szűk nőiességem, hamar megváltoztatta helyzetét, ahogy vastag erekkel borított férfiassága belém hatolt.
Kisebb sikítás hagyta el számat, annyira szokatlan volt először az érzés, pár perc múlva viszont hozzá szoktam.

A mellemhez érintette nyelvét, annyira izgatott. Imádtam, ha ezt csinálja, a hátam az arcom és a mellbimbóm kényeztetése hatott rám a legintenzívebben.

Lelassítottunk, összekulcsolta ujjait az enyémmel, felkúszott a fülemhez.

- Szeretlek. - suttogta hozzáérintve ajkát a fülemhez.

- Én is szeretlek. - viszonoztam halkan. Ez volt az első alkalom, hogy kimondtuk ezt. Már szükségem volt erre, de mégis olyan félénken viszonyultunk érzelmeink szóban való kimutatásához.

Csípőmön pihentette csuklóját, ahogy fenekemet irányította a mozgásban. A lendület egyre gyorsabbá tett, ami miatt Jess egyre vadabbá vált. Erősen a popsimba markolva vezette testem, majd hirtelen kikapta farkát és a hátamra fektetett. Egeknek álló lábaimat a nyakába tette, s így folytattuk. Combom csattogása zengte be a szobát. Tövig hatolva dugta belém szervét, amit nagyobb nyögésekkel kísértem. Furcsa érzés volt, nem szexelem még soha gumi nélkül, de most arra se gondoltam, hogy hiba lenne. Nem volt bennem félelem érzet.
Derekamat megemelve felkapott az ölébe, lazán dobálta testem, miközben csókolóztunk. Nagyon élveztem, sose izzadtam még le szextől, de most folyt rólam a víz, ahogy róla is.
Kutya pozícióba döntött az ágyra, s lassan dugta belém, majd kihúzta. Kivette, majd vissza és mikor megunta újra gyorsabb fokozatra kapcsolt.

- Awh Joy, el fogok menni, vegyük ki picit. - kapta ki belőlem férfiasságát, lefektetett a hátamra és a lábaimat a nyakába helyezte. Betette középső ujját a nőiességembe és forgatni kezdte, közben nyelvével is rásegített az orgazmusomra, amit hamar el is ért. Sosem voltam még olyannal, aki minden értelemben ki tudott elégíteni.

Picit irányítani akartam, nem akartam, hogy csak nekem legyen jó, ezért a hátára fektettem én fölötte lejtettem, a számba vettem szervét, ő is tovább kényeztetett engem.

- Awh Bébi gyere ide! - kapott fel így, ahogy voltunk ledobott az ágyra és a hasamra döntött. A fenekembe kapaszkodva dugta belém farkát, egyre gyorsabb és gyorsabbá vált.

Sosem élveztem még szexet ennyire, felért volna egy heti kardió edzéssel. Hangosat nyögtem, láttam lassan ő is elmegy, ezért begyorsítottam, hogy mind a ketten egyszerre érjünk a gyönyörbe.

- Awh. - hallottam mély hangját. - Hova menjek Joy? - harapta be dús, vastag ajkát.

- A puncimra. - mondtam lihegve.

Pár pillanat múlva már ki is kapta belőlem és párat húzva rajta, ki is lövellt a nőiességemre, közben elégedettséget hallatva.
Izzadt teste csillogott a halvány lámpa fényétől, szexi volt.
Mellém feküdt, hozzám bújt és apró csókokkal köszönte meg a csodát amit kapott tőlem.

- Annyira szeretlek. - puszilgatott. - Sosem mondtam még ezt senkinek. - gondolkodott el.

- Én sem Bébi. - mosolyodtam el, mert olyan gyorsan vette a levegőt.

- Nagyon fontos lettél nekem Édes. - simította meg gyengéden a pofimat. - Joy, nem akarlak elveszíteni soha.

Nem tudtam mit válaszoljak, jól éreztem magam, de még mindig féltem, hogy Jess képes-e egy ember mellett kitartani.

- Joy, hogy-hogy megengedted, gumi nélkül? - nézett furcsálló arckifejezéssel.

- Mert tudom, hogy tiszta vagy. Biztos vagyok benne, hogy sosem szoktál a nélkül.

Kikerekedett szemekkel nézett. - Most komolyan, te ezt honnan tudod? - lepődött meg.

- Mert úgy ismertelek meg hogy fontos neked a higiénia. - mosolyodtam el.

- Tényleg nem szexeltem még óvszer nélkül. De rá kéne szoknunk. - nyomott kis puszit az arcomra. - Nem akartam elkapni semmit, de nálad ilyenre nem is gondoltam.

- Igen ezzel én is így vagyok. - biccentettem rá.

"Rá kéne szoknunk?" Akkor ezt úgy értette többször is akar ilyet? Boldog lettem. Nem bírtam volna, ha csak ennyit kapok belőle annyi felderítetlen szépség van még a testén. Meg akartam jobban ismerni minden téren, érdekelt, hogy milyen a családja, a magánélete, amit csak a fontos személyekkel oszt meg.

Mély tekintete magával ragadott kis időre, majd megszólalt.

- Úr Isten Joy, még mindig nem hiszem el, hogy megkaptalak. - csókolt meg szenvedélyesen, amit egyből viszonoztam is. - Köszönöm Szerelmem.

Nem tudtam mit akar, de én komolyan gondoltam vele ,viszont ebben a pillanatban feleslegesnek tartottam erről beszélni.

- Gyorsan fürdünk egyet? - kérdezte, mert jól leizzadt a közel egy órán át tartó szexben.

- Persze. - kaptam le a polcról kettő törölközőt és besétáltunk a fürdőbe. A zuhanyzóban megnyitottam a vizet, megfordultam és csókba hívtam Jesst.

- Hmm Kicsim, még egy menet? - húzta huncut mosolyra arcát. - Awh Bébi nem lehet neked ellen állni! - nyomta ismét álló farkát a fenekemhez.

Kuncogni kezdtem. Látszott rajta, hogy rég nem volt senkivel. Kis kanos..

- Psszt! - tapasztottam be száját és a kezébe kapaszkodva húztam be a zuhanyzóba. A meleg víz átjárta a testünk, ahogy gyors mosdás után egymásnak estünk. Ugyan azt a szenvedélyt éreztem testjátékunkban, mint előtte.
Felugrottam az ölébe, hamar belém illesztette, gyengéd mozdulatokkal emelgetve csúsztatta belém újra és újra kő kemény férfiasságát.

- Neked így jó?

Látta rajtam, hogy majdnem szét szakad a hüvelyem, és úgy élvezem, hogy sikítozok.

Kicsit úgy éreztem önbizalom hiányos, amin nem csodálkoztam. Hisz soha nem szerette senki, ugyan ebben a helyzetben voltam, csak jobban titkoltam.

- Most ezt komolyan kérdezed? - fújtattam és lihegtem, felváltva.

- Jójó nyugi Bébi. - csókolt meg és letett a zuhany melletti ablak belső párkányára. Egyik lábamon álltam, a másikat az ablakhoz támasztottam. Vizes testünkről cseppek kerültek a földre.

- Annyira szeretem a cickód. - vigyorgott édesen, és gyengéden masszírozni kezdte.
Lassítottunk. Lágyan forgatta bennem, szerelmes csókokat hagyott a hátamon, végig a nyakam irányába.

Nagyon izgatott a lassú szex. Szenvedélyes volt.
Visszaugrottam az ölébe és a szobába irányítottam. Lefektetett az ágyra, és misszionáriusban folytattuk tovább.

- Így jó neked Édesem? - puszilta meg a nyakam, ahogy lassan mozgott felettem.

- Igen. - szívtam meg a nyakán a vékony bőrt.

Szeretkeztünk, ez nem testi vágyból jött, hanem szívből. Minden egyes mozdulatban mély érzelem lakozott.

- Joooy, - nyögött hosszan. - El fogok menni.. - fújt egyet.

- Tudom Bébi - csókoltam meg.

Gyöngéden a hátamra fordított, ott pár pillanat után kihúzta belőlem férfiasságát és fehér nedvét a hátamra lövellte.

Pár percig még feküdtünk egymás mellett, de zavart, hogy a hátamon húzódik össze a bőr a száradástól.

Kimentem a fürdőbe megmosakodni ő is ezt tette, aztán visszafeküdtünk az ágyba. Meztelen testére akár hányszor ránéztem felizgatott.

- Bocsi Kicsim. Nem bírtam sokáig. - bújt hozzám.

Nem tudom mi neki a nem sok, mert én még sosem dugtam ennyit egy huzamban.

- Jess, nyugodj meg. Nekem nagyon tetszett.

Nem akartam mondani, hogy ilyen jó estém még sosem volt.

- Nekem ez volt eddig életem legjobbja.

Olyan volt, mintha ugyan azon jártak volna gondolataink.

- Szeretek veled. - adtam egy puszit az ajkára. - Jess ideje lenne aludnunk.

- Igen. Álmodj szépeket Édesem, aludj jól. - csókolt meg hosszan és szorosan hozzám simult, amitől megint bekeményedett férfiassága.

- Bocsáss meg Édes ne is törődj vele, egyszerűen nem tudom irányítani.. - mondta kínosan.

- Semmi baj. - adtam egy puszit a vállára.

- Nem számítottam arra, hogy ilyen esténk lesz. - szólalt meg kis idő után, úgy látszott nem tudott elaludni. - Leszel a barátnőm Joy? - fordult szembe velem.

- Azt hittem nem akarsz kapcsolatban lenni. - kuncogtam. - Leszek. - csókoltam meg.

- Nekem csak te kellesz. - adott egy puszit az orromra. - Ugye már nem fog zavarni, ha kézen fogva szeretnék veled sétálni mindenki előtt?

Elnevettem magam. 

- Eddig sem zavart. Csak, amíg nem voltam biztos bennünk, addig nem szívesen akartam. - mondtam.

Visszafordultunk az előző pozíciónkba.

- Tudod nem gondoltam, hogy Dylen direkt ki akar velem szúrni. Hisz kiskorunk óta ismerjük egymást. - mesélt.

- Néha vannak, akik nem annak mutatják magukat, akik. Te sem olyan vagy, mint voltál. - jegyeztem meg változását.

- Igaz, de én legalább nem akarom magaménak tudni a legjobb barátom szerelmét. - halkult el, az utolsó szóra. - Tudta jól, hogy mindennél fontosabb vagy nekem.

- Ha egyszer átvágott, többször is átfog. Szegény Ava.. - jutott eszembe ismét a barátnőm.

- Ki az az Ava? - kérdezte.

- A szobatársam, valójában Dylen vele kavar.

- Ő az a duci szöszi csaj? - gondolkodott el. - Vagy nem?

- De, és nagyon aranyos lány. Mondtam neki, hogy vigyázzon Dylennel. Dylen hitegette, hogy csak azért nem járnak, mert időre van szüksége, pedig egész végig, csak nem akarta felvállalni őt. - idegesítettem fel magam a témán.

- Mindig ilyen volt Dylen, annyira számított neki, hogy mit látnak róla az emberek. - hadarta Jess.

- Nem is értem az ilyet. - fújtam ki hangosan a levegőt. - Nem értem, ha szeret valakit miért teszi ezt vele?

- Reméljük nem akarja a barátnőddel is azt csinálni, mint a többi kavarásával.

Olyan furcsa volt erről beszélni Jessel, hisz ő is olyan volt régebben, mint Dylen.

- Én is remélem. - pusziltam meg az arcát. - Annyira szeretlek! - húztam hosszú csókba, amit el is fogadott.

- Jóéjt Édesem. - mondta és magához szorított.

- Neked is Bébi.

Reggel hat/hét óra lehetett.
Betakart mind kettőnket, majd hamar álomba szenderedtem. Meleg izmos karjával védelmet nyújtott.
Boldog voltam, olyan boldog mint még soha és nem akartam, hogy ez az érzés elmúljon.

Mikor felébredtem, a mellettem alvó srácra néztem, még fel sem fogtam mi történt az éjjel. Lefeküdtünk Jessel. El akartam ezt kerülni, mégsem tudtam magamon uralkodni. Nem azt mondom, hogy megbántam, mert akkor hazudnék, ez volt életem legcsodálatosabb éjszakája.
Csak féltem, hogy újra megváltozik.
Jess haja kuszán lógott a szemecskéjébe. Édes pofija csillogott a napfényben, ami a sötétítő rései közül beszűrődött.
Csak néztem őt, és eszembe jutott, hogy biztos éhes lesz ha felébred, mondjuk délután négykor ki ne lenne az. Ránéztem a telefonom képernyőjére. Te jó ég mennyi már az idő.
Visszaterelődött a gondolatom a kaja irányába.
Rántottát fogok készíteni neki. Igen. Azt mindenki szereti. - beszélgettem magamban.
Ki akartam kelni az ágyból, de észre vettem, hogy a derekam köré fonta közben Jess a karjait, és úgy tartott a közelében. Nem volt szívem felébreszteni, úgyhogy vártam.
Anya már biztos haza jött, apával. Nem lenne jó ha, észre vennék Jesst, mert akkor anya már megint meg akarná hívni "ebédre", vagy lassan uzsonnára.

- Szia Édesem. - dörmögött becsukott szemmel, és magához szorított. - Hiányoztál, amíg aludtam.

Nagyon furcsa még mindig ilyeneket hallani Jesstől.

- Szia Jess. - mosolyodtam el hangja hallatán. - Anyumék már biztosan haza értek, nem baj?

- Miért lenne? Imád anyud, és én is őt. - vigyorgott.

- Tudom, de mit gondolnak, hogy ilyenkor is alszunk.. és be se mentünk órákra sem. - csüggedt arckifejezésem mindent elárult.

- Nyugodj meg. Ők is voltak annyi idősek mint mi. - kuncogott. - Ma amúgy sem volt fontos óránk Owen lebetegedett.

- Jól van, de megmondom rajtad verjék le a port ne rajtam.

Csókba hívott, amit el is fogadtam. Maga fölé húzott és simogatva hátamat, ölelt át.

- Joy, nem vennéd sértésnek, ha meghívnálak hozzám vacsorára? - nézett boci szemekkel rám, és várta a reakciómat.

- De szívesen. - mosolyodtam el. - De most viszek pizsamát, hátha megint ott ragadok.

- De aranyos vagy pont erre gondoltam, bár imádom rajtad az én pólóimat is. - harapta be ajkát. - Annyira szexi vagy bennük.

Imádtam, ha így beszél rólunk.

- Úgy ennék valamit Joy, - nézett huncut mosollyal a szemembe és nyújtózkodott egyet.

Nem zavartatta magát, nem utalgatott, mindig kimondta, amire szüksége volt.

- Öltözzünk fel és le is mehetünk enni. - keltem ki az ágyból.

- Igen. - várta, hogy én cselekedjem.

Felálltam, felszedegettem a földre szórt ruhákat, mert elég rendszerető vagyok, viszont úgy tűnt, Jess nem igazán az.

- Awh.. - hallottam a hátam mögötti srác hangját, aki csorgatta utánam a nyálát. - Jézusom, gyere ide! - kelt ki az ágyból hirtelen és a falhoz nyomott azzal a lendülettel.

Heves csókba hívott, amit még ha akartam volna se háríthattam volna el.

- Jess, nem azt mondtad hogy éhes vagy? - kuncogtam fel, míg ő a mellem fallta.

- De, épp csillapítom az éhségem. - nyalta meg a száját. - Soha nem láttam ilyen gyönyörű melleket. Joy? Kellenek nekem! A melleid.

- Nyugi Jess. Nem kell ilyen mohónak lenni. Jobban szeretem, ha nem vagy olyan rámenős.

- Bocsáss meg.. csak nagyon nehéz magamnak parancsolni. - hagyta fel keblem szorítását és megölelt.

Úgy látszott rajta, hogy nagyon elgondolkodott, és az elkövetkező együtt töltött órákban nem is mutatott ki testi vonzalmat felém.