Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

5. fejezet

Amikor felébredtem, megint abban az ismerős ágyban feküdtem. Felültem, és a melletem telefonozó Leora néztem.

- Szia állomszuszék! Járatos leszel apunál ájulással? Na de szivecském! Hol is hagytuk abba? - kérdezte, majd megfogta tarkomat, közelebb húzott, és elkezdett csókolni. Hozzásimultam, beszípantottam illatát, és visszacsókoltam. Amikor elváltunk egymástól, nevetve az ágyra dőltünk. Még sokáig adtunk egymásnak szájra puszikat.

-Szeretlek! - Suttogtam. Magam is megleptem kijelentésemen. De igaz volt.

- Én is! - Suttogta, majd egy puszit nyomott a homlokomra. Időközben beesteledett.

-Hozom a vacsit. - Mondta,majd fel kellt az ágyból, és kiment. Én még nem láttam a házat, úgyhogy gondoltam körbe nézek. Az ajtón kilépve, egy folyosóval találtam szemben magam.

Sok ajtó volt a folyosón. Benyitottam, a szembe lévőbe. Az egy fürdőszoba volt. Mellette volt a WC. Aztán a nappali-étkező-konyha. Nagyon szép ház volt. Amikor beléptem a nappaliba, a fény miatt megint szédelegni kezdtem. Megpróbáltam visszaindulni, a félhomályba, de megbotlottam, és elestem. Leo gyorsan a segítségemre sietett. Lekapcsolta a villanyt, és felsegített.

Oda vitt egy kék ülőgarnitúrához, és leültetett. A kezembe nyomot egy távirányítót, és a TV-re mutatott. Bekapcsoltam, és valami értelmeset kezdtem el keresni. Amikor Leo végzett a vacsi elkészítésével, leült mellém, és a kezembe nyomott egy tálcát. Én elkezdtem enni a rajta található ételt. Amikor végeztünk, még néztünk egy kis TV-t, aztán vissza mentünk Leo szobájába, és lefeküdtünk az ágyra. Pár percen belül heves csókolózásba kezdtünk. Elkezdtem lerángatni róla a pólóját, és ő is kicipzározta, a pulcsimat.

Amikor észbe kaptam, már mindenen túl voltunk. Lihegve döltünk el az ágyon. Elvesztettem a szűzségemet. Azzal a fiúval, akit egy hete ismerek. Ó basszus! Ezt anyuék nem tudhatják meg, mert kinyírnak. Szerencse, hogy pont a héten nincsenek itthon amikor én sem. Leonak a szülei most dolgoztak, de ő sem szerette volna,hogyha a fülükbe jut a hír. Leo hazavitt.

Még egy kicsit beszélgettünk, de mivel már péntek volt anyuék jöttek haza. Amikor begördült a kocsi, meghalottam az én idegesítő kistestvérem hangját, meg a bátyám telefonjának pittyegését. Leo kiugrott az ablakon, és eltünt a bokrok között. Gyorsan betakaróztam, és úgy tettem mintha már aludnék. Nem én voltam anyukék "kedvenc picikéje", de nem is bántam. Nagyon keveset foglalkoztak velem a szüleim, de ez az előnyöm volt. Amikor anyuék is lefeküdtek, én kimente a konygába kaja után nézni. Persze mivel apu amint haza ért megivott két üveg sört, meg mit tudom én még mit, ezért nagyon alkohol szag volt az egész házban.

Gyorsan csináltam magamnak egy szendvicset. Miután megettem kiléptem a hajnali kihalt utcára, és hallgattam a szél süvítését. Miután eltelt egy kis idő, de még mindig nem voltam fáradt, gondoltam megyek egy kicsit sétálni. Bementem a közeli erdőbe. Egy patak csordogált mellettem. Nézegedtem azt. Leültem a fűbe, és egy fának döntöttem a hátam. Gondolkoztam egy kicsit. Mennyivel szebb lett az életem mióta Leo megjelent. És ebben a tudatban nyomott el az álom.

Sziasztoook!!

Meghoztam a következő részt. Tudom rövid lett, de ígérem a kövi hoszabb lesz. Nagyon nincs ihlet. Egy kicsit uncsinak érzem. Ti is? Írjátok meg mindenképp. És ha ötleteket írtok. Az nagyon jó lenne. Na puszii! Szép hetet!
Neville

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro