A suliba beérve azt vettem észre, hogy egy helyen csoportosulnak az emberek. Pont az én padomnál. Oda siettem, hátha észrevették a puskákat amiket elrejtettem (bár mindenkinek van).

De nem az történt. Padtársam lett. Hitetlenkedve néztem. Egy nagyon jóképü srác. Szőke haja volt, kékes szeme, és nagyon jól nézett ki. Leültem a helyemre, és onnan szemléltem a fiút.

- Úúú jesszusom!!!! Csajok!! Csajok!!! Wiii Hanna!!! Akkora mázlista vaaaagy!!!! Nem cserélünk helyet?!?!? Jaaaajj!!!!!!! - Ugrándozott Mia, a mögöttem két padsorral ülő lány. Rosalie intett, hogy menjek oda hozzá. Felálltam, és odasiettem az egyik sarokba.

- Igen? Nagyon furán viselkedik mindenki. Új srác és? Ja nekem is bejön... de azért ennyire mint Miának nem. - Suttogtam Rosalie-nak.

- Ő Leonardo Dicaprio! Nagyon jó színész! És szerintem a leghelyesebb színész - Kacsintott Ros. - De azért figyelmesztetni szeretnélek, hogy nem a legőszintébb ember akivel valaha találkoztam. - Suttogta. - De mindenesetre, szerintem jól ki fogtok jönni.

- Hah. Látod milyen öntelt képet vág? Semmi esély rá. Tipiku "Csicska hopp". Ne hülyéskedj. Szerintem ezt az egy napot megpróbálom átvészelni, aztán helyet cserélek Miával. - Suttogtam.

- Te tudod. - Hagyta rám Ros, majd elsétált. Én még egy pár percig gondolataimba mélyedtem,aztán vissza mentetm a helyemre. Dicaprio persze úgy ült mellettem, mint egy király. Amikor a tanitás elkezdődött, végre mindenki elment a helyére.

- Szia! Leonardo Dicaprio vagyok. De gondolom tudod. Szólíts Leonak. Téged Hannának hívnak ugye? - suttogta. Bele haraptam ajkamba. Annyira édes volt ahogy a nevemet mondta.

- I... igen. Honnan tudod?

- Hallottam már felőled az elmult tíz percben. - Nevette el magát. Én is kuncogtam.

-És hogyhogy ide jöttél Leo? Pont ebbe a suliba? - Kihúzta matgát. - Hú olyan tökéletes. - Leo elkezdett kuncogni. - Te jó isten ezt hangosan mondtam?! Nem úgy gondoltam... vagyis de... vagy... - Istenem hogy tudom ennyire lejáratni magam? Miával holnap helyet cserélek, és akkor nem lesz semmi baj.

- Tudod Hanna nem szeretem amikor az órámon beszélgetnek! Hogyha nem szeretnél elbeszélgetni az igazgatóval, akkor kérlek maradj csöndben az óra további részében! - Mindenki elkezdett kuncogni.

- De tanárnő! - Kezdtem volna, de Mrs. Hekkla ideges pillantására elhalgattam.

A sulibol már csak egy óra volt. Ma korábban végzünk. Már csak egy iszonyatos órát kell kibírnom. Nagyon hosszú órát. A mellettem ülő szépfiú nagyon oda figyelt az órára. Bár úgy nézett ki, hogy mindent ért.

Ja igen. Persze, hogy az iskolai hét-nyolc órából négyet mellette kell töltenem. Nem sokáig. Az utolsó óra, aztán mehetek az igazgatóiba, és cserélhetem is le a helyemet. Vagy még jobb! Az óráimat!

Az órából már csak öt perc maradt, de a cuccaimat már össze szedetem. 30... 29... 28... 27...
10... 9...8... 7... 6...
3... 2... 1... és kicsöngő!

Felpattantam a padomból, és rohantam ki a teremből. Fel az emeletre... és az igazgatói iroda ajtaja választott már csak el attol, hogy máshova ülhessek, és ne emellé az öntelt faszi mellé. De elöbb mindenesetre azt fogom megkérdezni, hogy lehet e másik órám. Hú az egyenlő menyország. Örvendeztem, majd bekopogtattam.

Sziasztoook!!!

Nagyon örülök, annak, hogy máris van nézetségem, és volte okat is kapok. Nagyon köszönöm!! A következő rész hamarosan jön. De elöbb egy kis reklámozást terveztem. Szeretném reklámozni saját, és barátaim könyveit is. De lesznek benne olyan könyvek is, amiket olvastam, és nekem tetszettek. Írjátok meg kommentben, hogy szeretnétek e.