Fél órányi lelkizés után Amandával kiléptünk a mosdóból. Allyn és Toddon kívül már mindenki itt volt. Sorra végigöleltem Mereditht, Aliciat, Alicet és Patriciat. Lányok csak ennyien voltunk az egész társaságban. A nagyteremből a fiúk hangja szűrődött ki, nagy valószínűséggel csocsóztak, mert kehetett hallani a labda ide-oda csapódását. A csajokkal beszélgettünk, amikor Patricia és Alice megfordult, hogy megöleljenek valakit. Amikor visszafirdultak szemügyre vehettem az idegent.
Nálam egy picit magassabb, rövid barna haja és barna szeme volt. Nem volt az a kifejezett 'úristen mindjárt meghalok olyan jól néz ki típus', de valamiért mégsem tudtam róla levenni a szemem. Valamit elindított bennem, amit nem értettem először, ezért nem is foglalkoztam vele. Aztán felém fordította a tekintetét és tetőtől talpig vigignért, aztán odajött hozzám.
- Szia, Aaron Sullivan vagyok. Ha jól tudom, te Lois vagy, igaz? - mosolygott rám kedvesen. A hangja valami eszméletlen volt!
- I-igen... Lois Beverly vagyok - nyögtem ki nagy nehezen a saját nevem. Gyerünk Lo, szedd össze magad! 
- Örülök, hogy megismertelek - mondta, s mint egy végszóként visszament a fiúkhoz.
10 perccel késöbba Ally is befutott Mr. Fallsal együtt és elkezdtük a beszélgetést. A szokásos témáról volt szó, azonban az elején mindenkinek kellett valamit mondani magáról, hogy jobban megismerjük egymást. Kiderült, hogy Aaron dobol és az is, hogy Ohiobol költöztek vissza. Visszatértünk a szokásos támákhoz, amikor Alicia felkiáltott hogy Todd hívja. Ally leszaladt érte. Belépve mindenki köszöntötte és leült a mellettem lévő üres székre. Kezét a térdemre rakta, mire elmosolyodtam. A szemem sarkából lástam, hogy Aaron engem figyel, ezért odafirdítottam a tekintetemet. Azonban nem emgem nézett, vagyis nem teljesen. Todd kezét fixítozta, mintha el akarná onnan tüntetni. Hirtelen elkapta a fejét és a szemembe nézett. Pár másodpercig bírtam a tekintetét, aztán kesütöttem a szemem, mire ő, látva a zavaromat, hangosan felnevetett. Ezért persze minden tekintet rá szegeződött, mire ő csak legyintett, hogy semmi különös. Mégegyszer rám nézett és elmosolyodott. Visszamosolyogtam rá, és pontosan abban a pillantban megéreztem legjobb barátom tekintetét, ahogy lyukat fúr a két szemem közé. Odapillantottam, mire ő a szemöldökével anyitt kérdezett: Ez mi volt?
Válszul picit megráztam a fejem, mire válszul biccentett, amolyan Ajánlom is stílusban, amihez társul egy fenyegető nézés is. A Körös beszélgetés után Mr. Falls megengedte, hogy beszélgessünk még nyugodtan. Kiderült Aaronról, hogy pont olyan ficis családban nőtt fel, mint én. Amikor ráérdeztem, hogy szereti-e a focit, egy félmosoly kíséretében ( ami nem mellesleg irtó cuki volt) csak ennyit válaszolt:
-  Van más válsztásom?
Teljes mértékben megértettem a helyzetét.
Hazadobtam Aaront, az egész út alatt beszélgettünk. Aztán este is. Sőt, még éjszaka is. Addig beszélgettünk, ameddig bealudtam a gép fölött.