- Mi a baj cuki? - kérdezte Aaron, amikor meglátta, hogy a nekem háttal, bőrdzsekiben, fekete farmerban és bakancsban álló srácot fixírozom. Gyorsan Allyre néztem, és ugyanazt láttam tükröződni a szemében, mint a sajátoméban: megdöbbenés, harag és egy kis fájdalom.
Logan az ajtócsapódásra megfordult. Ahogy azokba, a világoskék szemekben néztem, visszarepültem az időben általános ötödikig. Aaron megint érzehette a bennem vibráló feszültséget, ezért megfogta a kezem. Amikor Logan elindult felénk rászorítottam Aaron kezére, mire ő viszonozta a szorítást.
- Sziasztok - köszöntött Logan mindenkit, úgy átlagosan, majd tekintete rám tévedt - Lois Beverly - mosolygott rám és próbált megölelni. Egyet hátraléptem.
- Logan Monrow - néztem rá. Szemeim, akár a jégcsapok. - Hadd mutassam be a barátaimat. Allyt ismered, ő Kelsey Clarkson, ő pedig Aaron Sullivan.
Aaron és Logan kezet fogott egymással. Láttam valamit megcsillanni Aaron szemében. Talán harag? Nem tudom pontosan, de ha szemmel gyilkolni lehetne, akkor Logan nagy bajban lenne.
- Örülök a találkozásnak - látszott Loganen, hogy ennek az ellenkezőjét gondolja.
- Szintén.
- Mit akarsz Logan? - kérdeztem karba tett kézzel. - Figyelj, már hat éve nem találkoztunk. Mit akarsz?
- Éppen ez az, ami zavar. Lois, én akkor egy hülye voltam...
- Khm... Most is az vagy.... Khm - 'köhögött' Ally, mire felnevettem. Hallottam, ahogy Kels mögöttem fuldoklik a visszatartott nevetéstől. Logan csak bosszúsan méregette társaságunkat.
- Most komolyan? A nagy Lois Beverly ilyen kis lúzerekkel lóg? Ember, tudod hogy ki az apád? - kérdezte széttárt karokkal.
- Nem, mesélj róla, kérlek - á, nem szarkasztikus megjegyzés volt. Úgy látszik Logan nem értette, mert elkezdett Apuról regélni. Én meg csak elképedve néztem rá. Ki ez, a Wikipédia?
- Oké, Logan, állj le! Te komolyan azt hitted, nem tudom ki az apám? - éztem elképdve a szemébe.
- Azt mondtad, hogy nem.
- És ha valaki azt mondja, rúgj bele egy kiskutyába, megteszed? - én nem igazodok ki ezen a fiún. Tényleg ennyire sötét lenne?
- Ha te kérnél rá, Lols, akkor igen - a becenév, amit még ő adott nekem, és rajta kívül senki sem használta, fájdalommal töltött el. Éppen mondani akartam volna valamit, amikor észtevettem, hogy Aaron nem áll mellettem. A következő pillanatban már csak Logan fájdalmas nyögését hallottam. Az orrából ömlött a vér. Aaron visszasétált hozzánk, az öklét rázogatta. Egyből hozzám jött, és átölelt. Arcomat belefúrtam kabátjába. Egy picit megemeltem a fejem és láttam, ahogy Logan távozik a kertünkből. Remélem úgy igazán, ötökre távozik.
Beinvitáltam barátaimat a házba. Anyáék telefonáltak, hogy a nagymamáméknál maradnak éjszakára. Meghívtam a srácokat, hogy aludjanak itt, és ők persze egyből belementek. Kelseyvel és Allyvel nem volt gáz, mert kb. egy méretünk van. Azonban Aaronnál már más volt a helyzet. Felajánlottam, hogy elviszem hozzájuk, mire ő egyből belement. Kint a kocsiban vártam, amikor valaki hirtelen bepattant mellém a kocsiba. Félelmemben ugrottam egyet, mire a fejem nekivágodótt a kocsi plafonjának a fejem.
- Átmentél szöcskébe, Beverly?
- Greg, menj a francba. Jé, van rajtad ruha! Nem is tudtam, hogy van ruhád - néztem végig rajta tettetett meglepettséggel.
- De viccesek vagyunk. Kisöcsémet várod?
- Aham - feleltem röviden. Azt hittem, hogy ezzel vége van a beszélgetésnek, de akkor Greg a fejtámlámra rakta kezét és közelebb hajolt.
- Figyelj, Lois. Tudod, hogy Aaronnek az utolsó kapcsolata eléggé kudarcos volt. Nem nagyon bízik azóta senkiben. Abban az időszakban, amikor Grace elhagyta, teljesen kiborult. Rengeteget sírt, kórházba is került. Azóta egyszerűen fél a kapcsolatoktól. És hosszú idő óta, te vagy az első lány, akit ennyire közel engedett magához. Úgyhogy szépen kérlek, vigyázz rá. Rengeteget beszél rólad nekem, amikor itthon vagyok, és Stevennek is telefonban. Szerintem, Apa lassan el fogja venni a telefonját, ha így folytatja. Amúgy Steven jövő héten itthon lesz, alig várja, hogy megismerjen. És kérlek Lois, ezt ne értsd félre, nagyon kedvellek, de hihetetlenül féltem az öcsémet.
Teljesen kész voltam a hallottaktól, ezért csak bólintani voltam képes.
- Köszönöm, hogy ezt elmondtad. Nem is vagy te olyan gázos - néztem mosolyogva Gregre, mire ő csak felnevetett.
- Ez igazán kedves tőled, húgi! - a megnevezésre elég fura képet vághattam, mert Greg korrigálta magát.
- Nem zárok ki semmit - kacsintott és kiugrott az autóból. Abban a pillanatban Aaron lépett ki a bejárati ajtón. Futólag megölelték egymást, aztán Aaron futólépésben közeledett az autó felé. Beugrott az anyós ülésre, és felém hajolt. Végigsimított az arcomon, mire én azt hittem, meg akar csókolni. A szám szélére adott egy apró puszit, mire én felnyögtem, éppen annyira, hogy Aaron is tökéletesen hallhassa.
- Cuki, ennyire éhezel egyetlen csókra? - nézett gonoszul a szemembe, mire én elindítottam a motort. Hazáig csendben tettük meg, azt a mindössze öt perces utat. A ház elé érve mondtam Aaronnak, hogy menjen csak be, én addig beparkolok a garázsba. Leraktam a kocsit a hatlamas, háromautós garázs közepére, és bementem a házba. Bent meleg és pattogatott kukorica illata fogadott. Levettem a kabátomat és a bakancsomat, és megkerestem barátaimat. Ez az egész nem tartott tovább 2 percnél, mert a nappaliban találtam rájuk, amint a filmek között válogatnak. Ally egyszer csak felkapott egy CD-t, amire az volt írva, hogy St. Lawrence Primary School, Gála, 2009.
- Jó ég, Lo! Emlékszel? - mutatta felém a tokot, mire csak megráztam a fejem és elnevettem magam.
- Persze! De inkább filmezzünk - mondtam, mire Ally csalódottan visszarakta a helyére.
Keresgéltünk még egy ideig a filmek között, amikor Kelsey kiemelte az Anabelle-t.
- Ezt fogjuk megnézni - mutatott a DVD-re ellentmondást nem tűrően.
Miután mindannyian átöltöztünk alvós ruhába, (Kels és én egy sima rövidgatya póló pizsit, Ally pedig, mivel fázós hosszú ujjú és hosszú nadrágos pizsit vett fel, Aaron pedig egy póló alsógatya kombóban volt) elindítottam a filmet. Beékelődtem Aaron és Ally közé. Aaron ült a bal oldalon, Ally és én középen, Kelsey pedig jobb oldalt. Azért ültünk mi Allyvel középre, mert mi vagyunk a félősek.
A film kezdete után pár perccel Ally és Kelsey egymásra borulva nézték a filmet, én pedig a teámat kortyolgattam. Leraktam az aszralra és a fejemet Aaron vállára hajtottam. Közelebb húzott magához, egészen addig, amíg az ölében üleltem. Fejemet a mellkasának döntöttem, ő pedig holna hajamat, hol a hátamat (vagy lejebb) simogatta. Amikor kezdtem érezni, hogy elnyom az álom, adtam Aaronnak egy jóéjt csókot, elhelyezkedtem, és elaludtam. Nem volt a legkényelmesebb, de a világ minden kincséért sem mozdultam volna el a helyemről, mert ott voltam, ahol lennem kellett. Annak a fiúnak a közelségében, akit a világon a legjobban szeretek.