18.
Aaronnal a megegyezésünk után szinte mindennap találkoztunk és hát... Igen, az idő nagy részét smárolással töltöttük. És én kezdtem egyre jobban beleszeretni.
Kiderült, hogy Aaron és Kelsey még régebbről ismerik egymást, ezért elhatároztam, hogy legjobb barátomat ráveszem egy dupla randi szerűségre. Szombat reggel kocsiba ültem és megcéloztam Allyék hatalmas házát. Ally anyukája nyitott ajtót.
- Szia, Lois! Allyt keresed? - mosolygott rám Mrs. Emmerson az ajtóból.
- Igen Mrs. Emmerson - válszoltam mosolyogva.
Ally anyja beinvitált a házukba. Mivel Al apja volt az ország egyik leghíresebb ügyvéd irodájának a feje, eléggé szigorúan bántan a gyerekeikkel. A házban, mint mindig, most is minden csillogott. A konyhában a márványpultot Anyuval mindig csak légy jégkori pályának emlegettük, mert mindig olyan tiszta volt, hogy még a legyek is elcsúsztak rajta. Ally a nappaliban ült, és a hatalmas plazma HD tévén nézett valamilyen filmet.
- Szia, Ally.
- Csa. Mizu?
- Öhm... Mit szólnál egy dupla randi szerűséghez Kelseyvel és Aaronnal? - vártam barátnőm válaszát tisztes távolságból. Sosem lehet tudni, hogyan fog reagálni.
- Minek az? - kérdezett vissza.
- Miért ne?
- Jogos. Hol? Mikor? - kérdezte miközben kukoricát dobált a szájába.
- Holnap, Meki.
- Megkérdezem Kelst, tőle függ minden. Amúgy Aaron benne van? - kérdezte rám pillantva. Idegesen kezdtem tördelni a kezem.
- Hát... Majd most akarom neki elmondani.
- Te megvesztél? Lo, ugye tisztában vagy vele, hogy CSAK kavartok? - tette fel a jogos kérdést. Istenem, mennyire igaza van! Hogy a francba képzeltem én ezt? Nem is járunk és én randizni akarok?
- Igen, tudom. De figyelj. Hátha ő is többet érez. Ez lenne a tökéletes alkalom, hogy kiderítsem.
- Nem tudom... Ahogy gondolod, én ezt rád bízom. Csak nehogy pofára ejtsen - tette kezét a vállamra és mélyen a szemembe nézett.
Miután Allyvel lebeszéltem a holnapot elindultam Aaronékhoz. Kint éppen Mr. Sullivan havat lapátolt.
- Jó napot, Me. Sullivan! - köszöntem tanáromnak mosolyogva.
- Szia Lois! Segíthetek? - kérdzte mosolyogva.
- Igazából Aaront keresem.
- Bent van a házba, menj csak. Biztos örülni fog neked! - mosolygott mégegyszer rám Mr. Sullivan.
A házba belépve Aaron egyik bátyjával, Greggel találtam szembe magam. Éppen jött ki a fürdőből, ezért csak egy törölköző volt a dereka köré csavarva.
- Öhm, szia Greg. Aaront keresem - mondtam, miközben a fejem paradicsom pirossá vált.
- Fent van az emeleten. Menj csak - Greg valószínűleg észrevette zavaromat, ezért kezét elvette a törülközőnek a csomojáról, így az a földre hullott. Egy sikkantás közben tettem egy 180 fokos fordulatot.
- Te jó Isten, Greg! Mi a franc bajod van? Vegyél már fel valamit! - kiabáltam rá, mire ő csak röhögött. Mikor szólt, hogy már nem láthatok semmit, felindultam a lépcsőn. Aaron szobája nyitva volt, ezért úgy döntöttem, hogy belépek. Aaron az ágyon feküdt és filmet nézett. Egy szál alsóban. Hogy az ég áldja meg ezeket a Sullivaneket. Hogy a francba nem fáznak mínusz sok fokban?
- Szia, Aaron - léptem mellé. Amikor észrevett lecsukta a laptop fedelét, és tetőtől talpig végigmért. Megfogta a kezem, először nem tudtam, hogy mit akar. Aztán hirtelen rántott rajta egyet, így az ölébe zuhantam.
- Ugye tudod, hogy mesésen nézel ki? - dünnyögte a nyakamba.
- Hmm... Most már igen - rám nézett azokkal a gyönyörű, barna szemeivel. Tekintete a számra vándorolt. Majd visszanézett a szemembe. És aztán, hirtelen megcsókolt. Nem tudom, hányadjára csókol már meg, de még mindig képes vagyok elveszni benne. Kis idő után elhúzódtam, és felálltam az öléből.
- Holnap Meki velem és Allyékkel - mondtam neki még egy gyors csók után és kimentem a szobából.
Egyensen hazaindultam. Otthon, egy üzenet várt.
Aaron: Ne csábíts mégegyszer így, te leány, mert rossz vége lesz!
Nevetve lezártak a telefont.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro