Nozuki:

*Egy vörös bundájú macska sétál az utcákon. Hol itt, hol ott tűnik fel. Apró tappancsival szinte hangtalanul ,,oson" tovább. Egyszer csak felhők kezdenek a gyönyörű kék égre gyűlni és pillanatok alatt elered az eső. Amint az első csepp az állatka orrára cseppen, szinte azonnal kezd futni a legközelebbi házig annak ablakában keresvén menedéket a csapadék elől. Basszus... utálom az esőt. És ebben az alakomban még jobban irritál ha vizes leszek.*

Darius:

*Nem a láncdohányos típus, de, ha megkíván egy szál cigit, akkor rágyújt. Emellé egy pohár whiskey-t iszogat egy kis jéggel. Látta, hogy eső készülődik, mégis kinyitja az ablakot, hogy a cigifüsttől majd ne lehessen megfulladni. Hm... Most nincs is rossz idő. S az eső illata... Kellemes. A kanapén terpeszkedik, egyik karját a háttámlán pihenteti, míg másikkal a csikket fogja.*

Nozuki:

*Éppen pont a kinyitott ablakhoz sikeredett felugrania, így buksiját bedugva rajt kémlel körbe. Nem látja a ház tulaját így szép lassan beljebb araszol, hisz egy kényelmes fotelben sokkal jobb kivárni az eső végét - már ha rajta nem kapják a kis lopakodót.*

Darius:

*Ahogy kifúj egy adag füstöt, az úgy simogatja végig az ajkait. A csikket kis ideig elemeli a szájából, s másik kezével a pohár felé nyúl, hogy kortyoljon egyet italából. Mivel gondolataival van elfoglalva, még nem veszi észre szőrgombóc látogatóját.*

Nozuki:

*Egy jól irányzott ugrással meg is érkezik a célpontjára, azaz egy fotelba. Ásítva fekszik el, majd nagyjából három másodperc múlva veszi észre hogy nincs egyedül. Kissé kitágult pupilláig a fiúra meresztve kel fel és indulna meg vissza az ablakhoz, míg észre nem lesz véve. De sajnos már késő.*

Darius:

*A fagyos tekintete már a kis jószágra is szegeződik. Szó mi szó, semmi jót nem ígérnek.* Mit keres itt egy ilyen szőrös dög? *Szólal meg a szempár tulajdonosa. Hangja éles, akárcsak a penge.* Takarodj kifelé most azonnal, vagy seprűvel foglak kikergetni azon a nyamvadt ablakon! *Emeli meg a hangját mondandója végére. Az hiányzik még nekem, hogy minden szőrös legyen... Na meg bepiszkítson, s szétkaparássza a bútorokat. Na még mit nem!*

Nozuki:

*Még pár pillanatig szemez vele kissé kérlelőbb tekintettel, majd fejét lehajtja, leugrik a kényelmes helyről és szép lassan megindul az ablak irányába. Párszor visszanéz, hátha, bár tudja hogy nem lesz úgysem marasztalva.*

Darius:

*Mély, s hosszú sóhaj hagyja el ajkait egy újabb adag füsttel. Felpattan a kanapéról, majd megragadja a jószágot a grabancánál, s úgy megy vissza az ülőhelyére.* Maradhatsz, dög. De amint elállt az eső, úgy repülsz ki, hogy a lábad nem éri a földet... *Morogva teszi, pontosabban dobja inkább le a földre, majd kezét a nadrágjába törli.*

Nozuki:

*A földre tappancsain érkezik, következő pillanatban viszont már emberi alakjában ül a földön törökülésben.* Finomabban luxus lett volna? *Mivel ruha csak úgy nem terem rajt az emberen, így ádámkosztümben néz fel a fekete hajúra.*

Darius:

*Szép fuldoklásba kezd, a cigicsiket is majdnem lenyeli keresztbe. A nagy krákogás közepette snicerét a kezébe veszi, s az alak felé tartja.* M-mi a jó édes faszom vagy te? *Ütögeti magát mellkasba a szabad kezével, ám meglepetés az nem látható az arcán. Teljességgel érzelemmentes. Talán, csak a köhögés miatt torzult egy kicsit el.*

Nozuki:

*Felkel a földről és megütögeti a hátát kuncogva* Csak egy alakváltó. Semmi több. *megpróbálja elvenni a sniccert, mintha csak játékszer lenne a másik kezében* Tedd csak le, a nagy fuldoklásban a végén magadba döföd. *vörös tincsei kuszán lógnak szeme elé*

Darius:

*Kicsit csitul egy idő után, a nagy rázkódás is abbamarad.* Ne anyáskodj itt nekem, vagy a snicer nem belém fog döfődni, hanem másba. *Villannak meg fenyegetően jégkék szemei, csak jobban ráfog a "fegyver" markolatára.*

Nozuki:

Nem anyáskodok, nya~ *Egy ravaszkásabb mosollyal vezeti mindkét kezét inkább egyik vállára támasztékképp, majd végig nyal arcéle mentén kuncogva* Köszi a helyet. *Kicsit arcának dörgöli a sajátját, elég közvetlen típusnak tűnik.*

Darius:

*Éles tekintettel néz rá, majd fülét összecsípi az ajkaival.* Nekem nem úgy tűnt. *Morogja közvetlenül a fülkagylója mellől, amibe mintegy visszavágásként bele is nyal.*

Nozuki:

*elég nagyot rezzen tettére, nyakát is kicsit behúzza* Hát nah... ha leszúrnád magad és itt meghalnál nekem, a végén még engem gyanúsítanának hogy ölöm a népet. *felkuncogva ereszti el vállát*

Darius:

Olyan balfék nem vagyok, hogy sikeresen leszúrom magam. *Ha már így alakult, elnyomja az izzó csikket a bakancsa talpán. A kanapé előtt lévő asztalról elveszi a poharát, majd kiissza a maradék whiskey-t is.*

Nozuki:

Nem ismerlek, így nem tudhattam. *visszaül a fotelbe amit még cicaként nézett ki magának, lábait felhúzza és térdeire támasztja állát miközben tekintetével a másik mozdulatait követi*

Darius:

*Csupán mormog valamit válasz gyanánt, miközben az üveg felé nyúl. A már félig olvadt jégkockákra még tölt egy adag itókát, hiszen úgyis el fog fogyni még a következő pohár is bőven.*

Nozuki:

*Ujjai közt morzsolgatja egy hosszabb tincsét, arckifejezése elég unott.* Unatkozok... *Nyávogja, utána pedig fúj egy kisebbet.* Amúgy mi a neved?

Darius:

Darius. *Vakkantja oda félvállról, még csak rá sem pillant beszéd közben.* Neked, cicafiú? *A becenévszerűséget kissé gúnyosabban sikeredik kiejtenie.* Mellesleg, nem tudok vele mit kezdeni. Találd fel magad.

Nozuki:

Nozuki. *kezét kézfogásra nyújtja, ám mikor a másik megfogja kacsóját egy hirtelen mozdulattal magához rántja* Ha én feltalálom magam annak szerintem nem fogsz örülni. *tenyereit kezein végig futtatja majd ujjait a nyaka mögött kulcsolja össze így kissé belé csimpaszkodva*

Darius:

Neked az illemet nem tanították meg? *Tettébe kissé beleborzong, s egy rosszalló pillantással "jutalmazza is".* Vagy esetleg mindenkivel így viselkednél, kedves Nozuki? *A fagyos beszédet maró gúnnyal ejtett szavak váltják fel.*

Nozuki:

Nem. És... *Tekintetét lassan végig vezeti rajt.* szintén nem. Csak te érdekesnek tűnsz, Darius-san. *Kicsit feje felé kezd nyújtózni, mintha le akarná kapni, ajkaitól alig pár centire azonban megáll, majd kezeit leveszi róla s fejét is visszatámasztja lábaira.* Mondjuk az mellékes lehet neked, hogy én mit gondolok rólad.*Lazábban ránt vállat.*

Darius:

*Egy pillanatra sem mutatna ki semmilyen érzelmet, az egyetlen reagálása az egész közeledésre az az, hogy ráemeli a vöröskére a tekintetét. Amint ajkai szinte súrolják az ő ajkait, rálehel a puha párnácskára.* Nincs bennem semmi érdekes sem. Egyszerű ember vagyok, és kész. *Akárcsak az alakváltó, ő maga is megvonja a vállát.*

Nozuki:

*Tekintetét elkapja abban a pillanatban, s míg rá néz addig tanulmányozza a jég kék íriszeket.* Szerintem meg furcsa vagy, ahogy a reakcióid is azok. *halkan felkuncog* Más már tartaná a három lépés távolságot. *ujjaival lépeget végig a feketeség hasán* Vagy minimum kiakadt volna, elég rendesen.

Darius:

*Mélyen az ametiszt tekintetbe fúrja fagyos tekintetét, ajkaira egy halványabb vigyor szökik néhány másodperc erejéig.* Nem kell nekem kiakadnom. Ha sok leszel, majd kapsz egy tockost, aztán rájössz, hogy kivel szórakozz. *Hasát befeszíti, így vékony anyagú felsője alatt kirajzolódnak a kockái.*

Nozuki:

Csak ki tudja annyi leállít-e. *Inkább felkel a kényelmes helyéről, mind a két kezét annak mellkasára simítja* Na akkor nézzük, meddig is mehetek el~ *ajkait végig húzza a másikén, majd lágyan rácsókol*

Darius:

Csak nehogy te kerülj a végén alulra... *Búgja fenyegetőbben az ajkaira, miközben az alsóba mar a fogaival, de úgy, hogy a vöröske pár csepp vére is kiserken. Mindkét könyökét a karfára támasztja, most is halál nyugodt látszólag.*

Nozuki:

Nem félek. *kicsit szisszen a harapás miatt, kicsit összekeni vérével annak puha párnácskáit, majd a frissebben kiserkent vörös folyadékot lenyalja. Ez után ajkaira tapad egyik kezét a felsője alá simítva, ujjait bőrén végig futtatva*

...........................Folytatás a következő részben..........................