Zwei
Néha rettegek, félek tőletek.
Néha lenéztek, megvettek engemet.Nem vagyok naiv, sem ostoba.Ám a sok ember mégis ezeket mondja.
Sírok, sírok miattatok kiket szeretek.
Nevettek, nevettek miattam akit megvettek.
Ó miért kell nekem így éreznem? Mért nem lehetek boldog?
Mért nem mondhatom senkinek amit gondolok?
Egyből menne a "ugyan már nem igaz!".
Pedig az az igazság hogy ezek mind igazak.
Amiket gondolok, amiket hallok.
Mind igaziak.
Tőletek van.
2018. augusztus 19.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro