És drága te,
Édes Grétám.
Belefájdulnál,
ha figyelnél rám?

Nem akarom mindig,
Folyton azt hallani,
Hogy milyenek a vonatok
Mert már nagyon sok!

Mindig erről beszélsz
Amit megértek, te ész..
De kérlek, fejezd már be!
Engem ez nem érdekel.

Egyszer lenne végre
Hogy mikor én mesélek
Te végig hallgatsz,
És nem közbe vágsz.

Valamikor szeretnék
Én is beszélni
A kisebb örömeimről
Neked, mesélni.

De te már rögtön
Azt sugallod felém
"Nem érdekel, elég."
És ennyi elég

Ez lenne a karmám?
Hogy sokszor nem szóltam hozzá?
Vagy talán, ennyire nem érdekel,
Ha beszélek hozzád?

Mert mindig a vonatok..
Mihály meg Roxie..
Na jó, ennyi is elég.
Szia, befejeztem.

2019. február 21.