Sziasztok Réka Lupin vagyok, hogy lehetek ember ha az anyám teljes mértékben kutya? Jó kérdés. Ezt máris megválaszolom. Nos gondolom mint már kitaláltátok Freddy Lupin az apám aki vérfarkas. Így amikor kiskutyaként megszülettem és nap fény ért szép lassan emberré változtam. A kutya énem nem volt végleges, mert már nem változok át ha hold fény ér. És eljött a nap amire mindig vártam, mióta apa mesélt róla. Ugyanis 13 lettem. És ekkor kezdik a vérfarkasok. Ma lesz az átváltozásom napja. De azt is meg említem hogy már szegény Hős szív nagy apám nincs velünk. Szóval apám lett a falka nagy vonyítója. Nagy apámról csak egy emlékem van, még nagyon kicsi koromból mert azóta már meghalt. A napokban egyébként feltünt egy mcska banda is. Akivel szintén hadban állunk, mert vérfarkasnak hiszi magát a vezetőjük és hősködnek. Persze miért is lenne elég az emberektől való félelem még a macskák is újra feltüntek a városban. Ez már kész röhely, ha engem kérdeztek.
------------------------------------------------------

Réka: Eljött a nagy nap apa. Remélem én is Farkas leszek mint a többiek,de kutyának is jó lenni, gondolom. - mondtam miközben pacsiztam apámmal.

Freddy: Nyugi kölyök jó leszel. - biztatott apám és megölelt.

Betti: Mindegy mivé változol át mi akkor is szeretni fogunk. -  ugatott anya, akit mindketten értettünk.

Freddy: És ne felejtsd el mit tanítottam neked.

Réka: Tudom, tudom. A jó farkast nem a leghegyesebb fog vagy a leghegyesebb karom teszi. Nekik van a legnagyobb szívük. Tudom, apa nyugi.

------------------------------------------------------

Réka: Estig nem sok lényeges dolog történt, de végre felkelt a hold és indultam is lefelé a nagy terembe. Magabiztosan mentem oda mert nem gondoltam hogy bármi balul sülhet el. Benyitottam a nagy terembe.

Lord Nagy Agyar: Üdvözlünk téged Réka Lupin. - mondta a fő tanács vezetője.

Apa és a falka átváltozott farkassá.

Lord Nagy Agyar és apa: Gyere ide Réka és lépj be a fénybe. - mondták egyszerre.

Réka: Éljen egész végig erre vártam. - mondtam és beléptem a fénybe.

Réka: Áhhh! Áhhhh! - néhány perc ugrálás után átváltoztam.

Réka: Köszöncsétek a nagy jó szívű Farkast! Nyiáu. - Ugrottam elő macska ként.

Réka: Héj egy macska bele nyávogott az ugatásomba. Nyáu, nyáu nyaúúú. Várjunk. Miért néz mindenki és miért nyávogok? - kérdeztem összezavarodva.

Betti: Ez nem lehet. - mondtam és elájult.

Réka: Na, naa most mi van? - kérdeztem ijedten mert nem értettem a helyzetet.

Lina: Réka te egy... egy macska lettél. - fordította oda a tükröt egy másik tini Farkas.

Réka: Mi? Nem nem nem nem nem! Ez biztos csak egy rossz vicc, apa. - néztem kétségbeesetten apámra. Mond hogy ez csak egy rosz vicc. Kérlek. - könyörögtem már könnyes szemmel.

Freddy: Szégyent hoztál, rám, a falkára és a családunkra. - mondtam irtó dühösen felém közeledve, mire én elkezdtem hátrálni.

Freddy: Nekem nincs lányom többé. - fordultam el a lányomtól.

Freddy: Hagyd el a termet és SOHA TÖBBÉ, ne gyere vissza. Megértetted átkozott szörgolyó?! - kérdeztem dühösen, undorodva mondtam az utolsó szót és Rékára pillantottam.

Réka: Mindenki morgott rám, de a barátaim inkább csak elfordultak.

Réka: Ii... igen. Megértettem. - mondtam lehajtott fejjel és sírva kirohantam az házból.