2. fejezet. A találkozás.
Réka: Sírva jártam az utcákat. Soha nem leszek nagy vonyító. - szipogtam. Helyette egy bojhos cirmos csíkos lettem.
Dani: Szia, szépségem. Mi a baj eltévedtél? - ugrott elém egy fehér arany csíkos kandúr.
Réka: Megtorpantam és kicsit fújtam. Grrrr. Semmi közöd hozzá, Galambos. - morogtam és elkanyarodtam, de elém állt.
Dani: Nem vagyok Galambos nem eszek galambot és egyébként is ki vagy te kicsim hogy dirigálsz egy Alfa kandúrnak. - mondtam szigorúan kicsit hozzádörgölőzve hátha megenyhül.
Réka: Hagyjál hangyás! - kiáltottam dühösen és elugrottam.
Dani: Kicsikém szerintem nem tudod hogy kivel beszélsz, Farkas Dani vagyok Alfa vezér. És te velem így nem beszélhetsz világos. - mondtam szigorúan ráparancsolva, hogy azért tudja hol a helye.
Réka: Megköszörültem a torkomat és a pofájába ordítottam, de nem történt semmi.
Dani: Elvigyorodtam. Tetszel nekem, hogy ilyen bátor vagy. Kell is egy ilyen vérfarkasokkal teli világban. - köptem egyet. - Áh vérfarkasok utálom őket. Azt hiszik övék a város.- Forgattam a szemem. - Ah na mindegy hogy hívnak, kicsim?
Réka: Réka. És már is utállak. - motyogtam dühösen.
Dani: Mi a baj Réka? - érdeklődtem.
Réka: Csak hagyj békén, Dani. - morogtam felborzolt szörrel és kicsit arrébb mentem.
Dani: Törődök a falkámmal. Mi a baj? - ültem le mellé és ránéztem kedvesen.
Réka: Én... én... én... semmi mondom. Hagyjuk. Inkább, menjünk. Ha tényleg nem utasítasz el?
Dani: Dehogy Réka. Gyere bemutatlak a falkának. Úgyis kevés nőstény van a köreinkben, legalább enyém lesz a legszebb. - súgtam a fülébe.
Réka: Kuncogtam, de azért elpirultam.
------------------------------------------------------
Szóval, Réka becsatlakozott az ellenséges falkába és kicsit megtetszett neki a vezér. De mi lesz akkor ha Dani megtudja Réka igazából mi? Hová fajul a két fiatal kapcsolata és mi lesz Réka családjával, visszafogadják vagy örökre kitagadták? Tudd meg hogy mi lesz a következő részbe és ezekre a kérdésekre talán választ is kaphatsz.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro