Egy szőke zöld szemű lány kétségbeesve nyújtotta előre mutatóujját, amiből hirtelen egy gyors fénycsóva lövellt ki, egyenesen a szörnyre. Azonnal elterült a földön, miközben megállás nélkül csak rázkódott. A szőke lány csodálkozva emelte mutatóujját a szeme elé, majd kíváncsian kémlelni kezdte.
Bethany felbátorodva nyújtotta ki karját, majd tenyerét megfeszítve összeroppantotta a szörnyet, így az holtan esett össze.
Mindenki barátnőmet bámulta, miközben ő egy hatalmas, győztes mosolyt varázsolt arcára.

- Elintéztük. - jelentette ki diadalittasan.

Hatalmas éljenzésbe törtünk ki, mindenki Bethanyt dicsőítette, aki büszkén szívta magába a kedves szavakat. A szőke lány még mindig teljesen leblokkolva nézte az ujját, amiből nemrég még áram bújt elő. 
Igen a sok éljenzős között én voltam az egyetlen aki azon gondolkozott, mi lehet a saját ereje. A csapatunkból már ketten rájöttek, de még mindig itt vagyunk négyen akik szintén kelleni fognak a gyilkoláshoz, hisz Bethany és az ismeretlen lány biztosan nem fogják bírni megölni egyedül az összes szörnyeteget. Kezdtem egyre jobban kétségbeesni, miközben a levegőt is gyorsabban vettem.

- Srácok! - szólaltam meg, aminek hatására mindenki rámkapta tekintetét - büszke vagyok rátok Bethany és tényleg örülök, de az a baj hogy nekünk többieknek fogalmunk sincs arról hogy mi is az erőnk.

A különös feketehajú srác, most hirtelen mélyen a szemembe nézett. Ajkam elnyílt egymástól, míg szívem egyre csak gyorsulni kezdett. Ereimben gyorsabban kezdett el folyni a vér, szám kiszáradt és a fülemben lévő hangos dobogás kizárta a külvilágot. Rikító kék szemei kíváncsian fürkésztek, de ahogy láttam ő is érzett valamit, mert mintha tekintetében némi csodálatot véltem volna felfedezni.

- Ebony! - szólt hangosan Beth, mire én végre megszakítottam a szemkontaktust. - Szóval azt kérdeztem mi lenne ha a szobánkat ahol alszunk kiképzőteremnek használnánk, hogy rájöjjünk ti mit is tudtok.
- Ez egy remek ötlet! - mosolyogtam rá - Én benne vagyok ha ti is. - néztem körül jól vigyázva, nehogy a különös srácra tévedjen tekintetem.

Természetesen senkinek nem volt ellenvetése, mindenki kíváncsi volt az erejére. Miután a kígyó segítségével a szobánkba jutottunk, egy hatalmas körben ülve bemutatkoztunk egymásnak. A szobánk megfelelő méretű volt, kényelmesen elfértünk benne mind a hatan.

- Kezdem én - jelentette ki Bethany - Bethany a keresztnevem, 17 éves vagyok és az erőm az összeroppantás.

Bethany mellett a szőke hajú ijedt lány ült, aki talán még mindig hatalmas sokk hatása alatt állt.

- A-Az én nevem E-Eleanor, 17 éves vagyok és azt hiszem az én erőm az elektromosság.

Eleanor mellett a komoly szőke srác ült, aki kedvtelenül fogott bele a bemutatkozásába.

- Earl vagyok 19 éves és fogalmam sincs mi az erőm. Amikor felkeltem ez volt mellettem - magyarázta, majd hirtelen egy botot vett elő.
- Ez egy bot - állapította meg Bethany.
- Várjatok csak! - szóltam közbe, majd hirtelen kivettem a srác kezéből a botot. - Ez nem bot! Ez egy pálca.
- Pálca? Mégis milyen pálca? - csodálkozott Earl
- Varázspálca! - ejtette ki csodálkozva Eleanor.

Earl megszeppenve nézegette a pálcát, és már nem is foglalkozott a bemutatkozással. Nem vetem meg érte, tényleg elég érdekes volt hogy pálcája van, de azért a csapattársai megismerése a tanulmányozásnál is fontosabb volt.
Earl után egy barna, és erős állkapcsú fiú üldögélt csillogó szemekkel.

- Timothy vagyok 18 éves és fogalmam sincs mi az erőm. - vakargatta tarkóját. Nagyon szimpatikus volt a srác, olyan kis ügyetlennek tűnt elsőre ami magamra emlékeztetett.
- Walter vagyok 20 éves és fel tudom venni bármi alakját. - dörmögte a Timothy mellett ülő férfi.

Mindenki csodálkozva kapta rá tekintetét, amin Walter csak elmosolyodott. Ajkam ismét tátva maradt amikor megpillantottam tökéletes fehér fogsorát, és szívem mégjobban megőrült mint azelőtt.

- Sziasztok Ebony vagyok 17 éves és valójában nem tudom mi az erőm. - mutatkoztam be végül én is.

Walter tekintete égette az arcom, szinte alig bírtam ki hogy ne nézzek rá. Zavartan beletúrtam hajamba, majd rámosolyogtam a csapattársaimra.

- Nos mostmár egy csapat vagyunk - szólalt meg Bethany - Nyírjuk ki ezt a sok köcsögöt!
- Nem gondolod hogy ez nagyon filmes volt? - nevette ki Timothy.
- Jajj Timo ez az egész helyzet nagyon filmes, szóval ne fikázzál hanem kiáltsd velem a jelszavunkat!
- mindenki hangosan felnevetett, majd egyszerre elkiáltotta magát

- Nyírjuk ki ezt a sok köcsögöt!