Liza:
Nagy nehezen elszakítottam a szemeimet Sebről és a többiekre néztem.
Charlotte néni a könnyeit törölgette,Amy pedig csillogó szemekkel nézett minket.
Seb átkarolta a vállam és magához szorított.
-Na,nekem mennem kell. Liza,érted pedig hétre itt vagyok. Már ha nem baj.. Miss... Mrs..-nézett a nénikémre.
-Csak simán Charlotte. És nem angyalom,semmi baj. De hová mentek?
-Bálba vagy buliba,kinek hogyan tetszik a kifejezés.-nevetett fel halkan. A pillangóim,mint minden egyes alkalommal amikor látom Őt vagy meghallom a hangját,őrült szárnycsapásokba kezdtek.
-Értem. Persze,hogy nem baj.-mosolyodott el még szélesebben Lotte néni. Sébastian arcán is őszintébb mosoly jelent meg.
-Köszönöm.-mondtam én mire a nénikém furcsán nézett rám,majd biccentett egyet.
Seb a két keze közé fogta az arcom és egy gyors de nagyon nagyon finom csókot nyomott a számra.
-Akkor hétre itt vagyok.-mondta,majd a nènikémnek nyomott az arcára két puszit. Amyvel meg valami titkos kézfogás szerüséget adott elő. Felnevettem,mire rám kacsintott,majd elmosolyodott és valami megcsillant a szemében.
-Köszönök mindent. Viszlát!-köszönt el.
Kiment az ajtón.
Charlotte néni azonnal letámadott és szorosan megölelt.
-Annyira szèpek vagytok együtt.-suttogta a fülembe.
Nem válaszoltam,csak pironkodva elhúzódtam tőle.
Még mindig mosolyogva nézett rám.
Ekkor mintha csak egy ötlet jutott volna eszébe,felcsillant a szeme.
-Gyere drágám,van egy meglepetésem számodra.-fogta meg a kezemet és elhúzott a saját szobája felé.
Csak hagytam,hogy húzzon.
Ahogy beértünk,mutatta,hogy üljek le. Lehuppantam az ágy szélére. Ő a szekrényében kezdett kutatni,majd elővett egy dobozt.
-Gyere közelebb kincsem.-mosolyodott el.
Odatérdeltem mellé,mire kinyitotta a dobozt.
-Sam...Szóval anyukád gondolt arra,hogy majd itt is fogsz valamennyi időt tölteni nálam,ezért legkedvencebb ruháit itt hagyta neked.-mondta és felnyitotta a dobozt. A legtetején valami fekete ruha volt. Lotte néni lassan megfogta és kihúzta a lélegzetelállítóan szép ruhát. Tátva maradt a szám. Egyszerűen a ruha tökèletes volt. Lehet,hogy csak nekem.. de az volt.

-Ez..ez az övè volt?-kérdeztem könnyes szemekkel.
-Igen drágám az övé. Most pedig már a tiéd.-nyomta a kezembe.
Szorosan megöleltem Charlotte nénit,majd futottam át a másik szobába Amynek is megmutatni a ruhát.
Hangos visítással köszöntötte a ruhámat,majd kijelentette,hogy ő nem bír várni,azonnal neki áll kicsinosítani engem estére. Hiába ellenkeztem,elküldött fürödni,amíg ő összeszedi amire szüksége van.

Kiléptem a fürdőből. Amy elfutott előttem a kezében egy pár magassarkúval.
-Te sem gondoltad komolyan,hogy azokat felveszem.-nevettem fel.
-De Lizaaa. Annyira jól állna.-nyavajgott.
-Meglehet,de amekkora sarka van,Seb kevésbé lenne magasabb nálam és az úgy nem jó.-mondtam.
-Jó,értem.-sóhajtott fel. Majd vigyorra húzta a száját és elfordult,majd a kezembe nyomott valamit. Egy csipkés fekete melltartó és bugyi volt az. Felhördültem.
-Na de Amy!!!! Ne szórakozz velem! Minek ez?
-Óó vajon minek?-kacsintott rám.
Rácsaptam a kezére,majd visszamentem a fürdőbe és felvettem a fehérneműket.
Fürt betört èrtem a fürdőbe,leültetett a tükörrel szemben.
-Nos,begöndörítsem a hajad,vagy maradjon ilyen?-kérdezte. Elgondolkoztam. A ruhámra gondoltam,majd válaszoltam.
-Konty.-mosolyogtam.
-Konty?-kérdezte meglepetten.
-Igen és ha akarsz akkor,egy fonást is csinálhatsz "hajpántnak" vagy ahogy akarod.-válaszoltam.
-Jó,de akkor nem sima konty lesz.-egyezett bele.-De csak azért fogadom el,mert tudom,hogy ahová mentek az inkább bál lesz. Meg stb..-tette hozzá.
-Stb???-néztem rá. Elfordult és terelte a témát. Elkezdte a hajam.
Begöndörítette,majd egy gyönyörű kontyot kreált a fejemre.

-Meseszép.-suttogtam.
Elmosolyodott,majd magafelé fordított és elkezdte a sminkem.

Az is a Váó hatást váltotta ki belőlem.

Amy csak mosolyogva nézett végig rajtam. Nem csoda,hogy sminkesnek tanul.
-Ez bámulatos.-öleltem át.

Hamarosan felvettem a ruhámat és hiába akadékoskodtam,Amy rámadott egy kicsi sarokkal rendelkező cipőt.

Kész voltam.

7 kor:
Miután Lotte néni is kicsodálkozta magát bennem ès Amy is a kezembe nyomta a táskámat,kisétáltam az ajtón.
Sébastian ott állt a kocsija mellett öltönyben (awhhh). Amikor meglátott,ellépett a járműtől és felém indult.
A nyakába ugrottam,mire szorosan átölelt.
-Gyönyörű vagy mint mindig mon chéri.-suttogta a fülembe,majd letett a földre és megcsókolt,de úgy,hogy beleszédültem.
-Te sem panaszkodhatsz.-suttogtam amikor szétváltunk. Csak mosolyra húzta a száját és megfogta a kezem.
-Mikorra hozzam haza?-kérdezte az ajtóban álló nénikémtől.
-Akkor hozod amikor akarod.-válaszolta a nénikém mosolyogva.
A vigyor a képemen levakarhatatlan lett. Seb kinyitotta előttem a kocsi ajtaját,majd megkerülve az autót,ő is beült.
-Nos,akkor induljunk drágám.-mondta,majd beindította a motort és elindultunk.

Megállt egy étterem előtt.
-Öhm,nem úgy volt,hogy egy bálba megyünk?-kérdeztem.
-Oda,ezután megyünk.-mondta.-Gondoltam,ha ez az igazi első randink,legyen emlékezetes. Mert igazából,ha belegondolsz,az nem nevezhető randinak,hogy átjössz aztán Fifázunk,vagy ilyenek. Kell nekünk ilyen randi is.-nézett a szemembe. Könnyekkel teli szemeimet óvatosan megtöróltem,nehogy Amy művét elrondítsam.
-Jaj Seb!-öleltem át a nyakát és egy hosszú csókba húztam.

Az étteremben,már volt foglalva nekünk egy asztal. Leültünk egymással szemben. Rendeltünk,majd vártuk a kajánkra.
-Lizzy,valamit mondanom kell.-nézett a szemembe.
-Hallgatlak.-néztem én is a barna szempárba.
-A szüleim... vettek nekem egy lakást.-mondta.
-Hát de várjál. Csak 19 vagy. Jó,hamarosan 20 és máris elpaterolnak?-kuncogtam. Erre ő is elmosolyodott.
-Nem,csak elmondtam nekik,hogy te majd jössz egyetemre ide Párizsba. És ők ezt így tovább gondolták. Mivel már egy hónapja megvették,gondolták ez így pont kapóra jön majd. Én meg úgy gondoltam,hogy akkor előbb odaköltözök... mire ők ma átvitették oda a cuccom. Szóval új házam van.-mosolygott. -Huh.. de most jön ami kicsit gyors lesz. Mivel,leginkább miattad költöztettek ki ilyen gyorsan,ezért mi lenne... mi lenne ha..
-Ott laknék veled,mivel úgyis itt maradok Párizsban?-segítettem ki mosolyogva.
-Persze,csak akkor,ha apád és Charlotte néni is beleegyezik. Meg,ha te is szeretnéd.-mondta zavartan.
-Seb,persze,hogy szeretném,ők meg reméljük,hogy beleegyeznek.-válaszoltam,és áthajolva az asztalon,rányomtam az ajkam az övére. Belemosolyogott a csókunkba.
Kihozták a vacsoránkat,így enni kezdtünk.

A vacsora után (és a számla rendezése után) kézenfogva léptünk ki az étteremből. Beszállva Seb kocsijába utaztunk,a bál helyszíne felé.

Kiszálltam. Sébastian mellém lépett.
-Nyugi szerelmem. Itt vagyok. Most nem lesznek részeg idióták akik zaklassanak.-suttogta a fülembe,mire szorosan hozzábújtam.
-Remélem is.-suttogtam. Nyomott egy puszit a homlokomra,majd összekulcsolta az ujjainkat és elindultunk az ajtó felé.
Azonnal,ahogy beértünk nekem elszállt az aggodalmam. Hiszen itt volt mellettem ő. Beadtam a táskámat megörzésre,majd elindultunk a parkett felé.
Épp egy gyorsabb szám ment.
Seb egyik kezével megfogta a derekam,a másikkal pedig az én kezem. Így tácoltunk. Szerintem tök jól ment. Egy gyorsabb számnál elengedett és csak magunktól táncoltunk. Pár szám így lement,majd jött egy nagyon szép lassú szám. Sébastian felémnyújtotta a kezét,amit én elfogadtam.
-Nos,mon chéri. Erre a táncra is párom maradna?-kérdezte.
-Hát persze.-mosolyodtam el.
Átkarolta a derekam. Én a vállára helyeztem a kezeimet. Ringtunk a zenére,majd Seb közelebb húzott magához. Átkaroltam a nyakát,mire ő lassan közelíteni kezdett a fejével felém. Lágyan megcsókolt,majd a csókja hevesebb lett,szenvedélyesebb. Még közelebb húztam magamhoz,amennyire tudtam,Ő is szorította a derekam,csípőnk összenyomódott. Halkan felsóhajtottam. Áttért a számról,és a nyakamra adott egy csókot. Hátradöntöttem a fejem,már a zene vége felé jártunk. Sébastian lassan eldöntött hátra felé,majd zárásként még egy csókot nyomott a számra. A zene véget ért,mi meg a levegőt kapkodva kipirulva nèztünk egymásra. Az egész testem bizsergett az érintésétől. Átöleltem,majd a fülébe súgtam:
-Nem lehetne,hogy mára ennyi elég a táncból? Inkább... mutasd meg a leendőbeli lakásunkat.
Elhúzódott,kaján vigyorra húzta a száját.
-Rendben.-csúsztatta lejjebb a kezét a derekamon. Felsóhajtottam. Nyomtam egy puszit az arcára,majd elvettem a kezét és összekulcsoltam az ujjainkat.

Seb szinte úgy vezetett,mint egy őrült. Leparkolt egy kissebb lakástömb előtt. A második emeleten volt a lakás.
Kiszálltunk a kocsiból és már rohantunk is be a lépcsőházba. Seb lehívta a liftet,ahogy leért,mi már be is ugrottunk. Felértünk,a barátom elővette a kulcsokat és kinyitotta az ajtót.
Alig léptünk be,az ajtót ráfordította háromszor,majd odalépett hozzám. Megcsókoltam,mire felkapott menyasszony fogásba és elindult velem a hálószoba felé. Elszakította ajkát az enyémtől és a nyakamat csókolta végig,a dekoltázsomig. Beértünk,mire lerakott. Már újra csókolt volna,mikor a mellkasára tettem a kezem.
-A ruhámra lehetőleg vigyázz. Édesanyámé volt.-suttogtam,majd levettem róla a zakóját. Megfogtam a nyakkendőjét,és annál fogva magamhoz húztam.
-Hmm mon chéri.-kaján vigyorra húzva a szájág megcsókolt,majd beleharapott az alsóajkamba. Szaggatott sóhaj szakadt fel a torkomból és leszedtem róla a nyakkendőt. Lehajoltam,majd nagy nehezen megpróbáltam kikapcsolni a cipőmet. Seb felemelt erre és az ágyra helyezett le. Megfogta a cipőimet és hihetetlen gyorsasággal leszedte őket. Lerugta a saját cipőit és a zokniát is lehúzta. Magamhoz rántottam és megcsókoltam. A hajam teljesen szét esett,de őszintén nem érdekelt az most..Átkulcsoltam a lábaimmal a derekát,mire ő velem együtt felállt. Leléptem a padlóra.
-Nyugodj meg hercegnőm,vigyázok a ruhádra-suttogta,majd megfogta a szoknyámon a cipzárt és lassan lehúzta,miközben én kibujtattam az ingéből. Kiléptem a ruhából és elszakítottam az ajkaimat Sébastianétól és az álla vonalára nyomtam egy csókot,magához szorított,csípőnket összenyomta. Egy nyögés csúszott ki mindkettőnk száján. Újra egymás száját faltuk,Seb eldőlt velem az ágyon,majd magára fordított. Ráültem a hasára és onnan néztem le rá. Végignézett rajtam,a szeme megállt a dekoltázsomon,majd felemelkedve megfogta az arcomat és az ajkát rátapasztotta az enyémre. Fordítani szerettem volna magunkon,így mellé feküdtem. Megfogtam az övét,kicsatoltam,majd a nadrágját lehúztam,ő meg elhajította. Megint felülre kerültem,végig simítottam kidogozott felsőtestén,
-Liza.-sóhajtotta és megfogta a melltartómat és kicsatolta. Ledobtam magamról az említett darabot,majd Sebet egy csókba húzva elfeküdtem rajta. A torkából állatias morgás szakadt ki. Én is felnyögtem. Seb fordított így felettem tornyosúlva haladt a nyakamtól kezdve a csókokkal lefelé.
-Sébastiaan-nyögtem,mikor néhány helyen elidőzött,majd az ujját beleakkasztotta az utolsó fehérnemümbe,én is ezt tettem. Kezem az alsójára tettem,majd lehúztam róla,miközben ő is rólam.

Zörgött egy bizonyos csomagolsással,majd egy utolsót fordított rajtunk és megtörtènt.

A francia suttogások a fülembe megint megtörténtek. A teste és az érintése megint magával ragadott. A vég megint várható volt. Elégedetten simultam a mellkasára és lehunyva a szememet álomba merültem.