Liza:
Lassan kikászálódtam az ágyamból és meggyőződtem róla,hogy Lotte néni visszafeküdt aludni.
Magamra kaptam egy bőrdzsekit,majd halkan kinyitottam a szobánk ajtaját. Amy álmos hangja megütötte a fülem.
-Te most kajak elmész Sébastianhoz?-kérdezte halkan.
-Igen. Beköpsz?-suttogtam félve.
Felsóhajtott.
-Tudod,hogy soha nem mártanálak be. Menj csak.
-Köszi Amy. Imádlak.-mondtam és azonnal kisurrantam az ajtón.
Lesiettem a lépcsőn,vigyázva,hogy ne csapjak zajt.
Kiléptem az ajtón és elindultam Sebékhez.
Ahogy odaértem,elővettem a telefonom és megcsörgettem a barátomat.
-Liza? Mond,hogy nincs semmi baj! Ugye nem azért hívsz,mert baj van?-szólt bele a telefonba. Majdnem felnevettem. Olyan aranyos mikor aggódik.
-Nem,nincs semmi baj. Itt vagyok a házatok elött. Nyiss ajtót kérlek.-mondtam.
-Várj,mit keresel te itt ilyenkor? Mármint örülök meg minden,de hogy-hogy?
-Van egy nagy hírem.-válaszoltam.
Hirtelen kinyílt előttem az ajtó Seb meg nagy szemekkel meredt rám. Kinyomtam a telefont.
-Csak azt ne mond,hogy terhes vagy! Mert akkor én megőrülök!
-Neem,hiszen vigyáztunk.-nevettem fel és átöleltem a nyakát. Kaján vigyor jelent meg az arcán és átkarolva a derekam közelebb húzott magához.
-Akkor, mi a nagy hír?-suttogta az ajkaimra.
-Elmondom odabent. Persze ha bemehetek csak akkor.-kuncogtam. Hozzá dörgölte az orrát az enyémhez,majd nyomott egy gyors csókot a számra.
-Hát persze,hogy bejöhetsz.-fogta meg a kezem és behúzott a házba.
Bementünk a szobájába és leültünk az ágyára.
-Na szóval..-kezdtem bele.-Az van,hogy...
-Hogy?-nézett rám,hogy folytassam.
-Hoooggy-húztam tovább az agyát.
-Lizzy drágám,bökd már ki.-nevetett fel halkan.
-Hogy felvettek az egyetemre!-mondtam ki. Ledöbbent,majd a döbbenetet egy óriási őszinte vigyor váltotta fel.
-Ez azt jelenti?
-Igen,maradok itt Párizsban!-ujjongtam.
Sébastian a két keze közé fogta az arcom,majd szenvedélyesen megcsókolt. Belemarkoltam a hajába és amennyire lehetett,még közelebb húztam magamhoz.

- És.ha itt maradok Párizsban,még több időt tölthetünk együtt.- vigyorogtam. 

_ Igen.-suttogta,majd újra rátapasztotta ajkát az enyémre. Szorosan öleltem és csókoltam,ahogy tudtam.

- Lizzy...-suttogta az ajkaimra két csók között.

- Tessék?-szakítottam félbe a csókunk. Remegtünk az izgalomtól. Seb újra hajolt volna az ajkaimhoz,de megrázta a fejét és gyorsan kimondta a kérdését.                                                             - Holnap lesz egy buli. Nincs kedved eljönni?-kérdezte,majd válaszomat meg sem várva újra csókolt. Belemosolyogtam a csókba,majd eltoltam Sébastiant,hogy válaszolni tudjak.                    

- A múltkori óta nem nagyon vágyom bulizni.-mondtam. Apró csókot nyomott az állam vonalára.

-Most ott leszek veled és megvédelek.-motyogta. Meghatódtam.

- Rendben.-súgtam és megcsókoltam. 

Éreztem,hogy a keze a pólóm alá siklik. Kicsatolta a melltartóm. Megfogtam a pólója sarkát és lerántottam róla az említett darabot. Seb is levette az enyém a melltartómmal együtt. Elszakította száját az enyémtől és a nyakamat csókolva eldöntött az ágyán. Egyre lejjebb és lejjebb haladt a csókokkal. Éreztem, hogy megfogja a nadrágom és húzza lefelé. Magamhoz húztam és megcsókoltam. Kibujtatott a nadrágból. Mivel ő rajta már csak egy alsógatya volt,megfogtam a gatyát és húzni kezdtem lefelé,de megálltam. Eszembe jutott,hogy igazából nem is szabadna itt lennem. Seb megérezte,hogy elveszem a kezem onnan,de ennek ellenére neki  nyomta a csípőjét az enyémnek. Felnyögtünk. Sébastian nyomott egy csókot a hasamra.

- Seb!-nyögtem megint. Rám emelte okos pillantását és feljebb kúszva újra megcsókolt. Belevesztem a csókjába,de nagy nehezen eltoltam magamtól. 

- Seb.-sóhajtottam. - Nem tudják,hogy itt vagyok. Nem is szabadna itt lennem.

- Kiszöktél?- kérdezte kaján vigyorra húzva a száját. Bólintottam.

- Én rosszcsontom!-csókolt meg, majd nem szívesen,de leszállt rólam.                                                Kelletlenül felültem az ágyon. Sébastian az ágy szélén ült és arcát a tenyerébe temette. Végig húzta a két kezét az arcán,majd felállt. 

-Drágám,öltözz fel,én gyorsan veszek egy hideg zuhanyt...-itt félbe hagyta a mondatát. Végig néztem rajta. A szemem megállt a csípője alatt. Az ajkamba haraptam és elfojtottam egy hangos sóhajt. - És utána hazaviszlek.- fejezte be a mondatot,majd rám nézett. Megpróbáltam a lehető leggyorsabban rákapni a tekintetem,de nem sikerült elég gyorsan. Elpirultam. Seb lágyan felnevetett, majd megszólalt.

 -Nyugodj meg mon chéri  ezt majd még folytatjuk.- kacsintott rám. Ha nem voltam még eléggé elpirulva,most megint tett arról,hogy ellegyek. - De most,tényleg elmegyek fürödni. Utána elviszlek hozzátok.-mondta és elindult kifelé.

Felugrottam az ágyról és odasiettem hozzá.                                                                                                  -Seb,ne fárasztd magad. Haza tudok sétálni.- mondtam. Felém fordult. Szóra nyitotta a száját,de hirtelen becsukta és lejjebb kúszott a tekintete. Akkor esett le,hogy konkrétan egy szál bugyiban állok előtte és hát khm... így is eléggé izgatott. Összefontam a kezemet a mellkasom előtt. Seb végre az arcomra nézett. A szemében vágyat láttam megcsillanni. Megköszörülte a torkát,és megszólalt.                                                                                                                                             - Nem akarom,hogy ilyen későn egyedül sétálgass Párizs utcáin. Tudom,hogy megtudod védeni magad,de egyáltalán ne kockáztassunk,nem bírnám ki ha valami bajod esne én meg itthon aludnék...- mondta és a két keze közé fogta az arcom. - Érted?- nézett mélyen a szemembe. Bólintottam és elvettem a kezem a melleim elől és átkaroltam a nyakát. Közelebb húztam magamhoz. Egy szaggatott sóhaj hagyta el a száját,majd magához rántott. Ajkát rászorította az enyémre.Szenvedélyesen csókoltuk egymást. Seb csípője szorosan az enyémhez simult. Felnyögtem. Sébastian észbe kapott. Lassan eltolt magától. 

-Nem akarom,hogy bajba kerülj. - suttogta hevesen kapkodva a levegőt,majd nyomott egy puszit a számra és kiment a szobából. 

Ott álltam még körülbelül egy percig,majd mikor meghallottam,hogy megengedi a vizet,neki álltam megkeresni a pólóm és a melltartóm. 

Sébastian: 

Beléptem a fürdőbe,majd levetkőzve beléptem a zuhanykabinba. A szint jeges vizet engedtem magamra,hogy egy kicsit összeszedjem magamat.A vágy ott tombolt bennem. Odanyomtam a fejemet a zuhanykabin oldalához. Istenem..Odavagyok Lizáért! a testéért...az eszéért.. a lelkéért.. mindenéért... Egyszerűen amikor meglátom,úgy érzem,hogy teljes vagyok. Tudom ez nagyon nyálas szöveg.... De utánozhatatlanul és végérvényesen beleszerettem Lizába. És nem akarom.hogy ez valaha is megváltozzon.. 

Felsóhajtottam,majd ábrándosan elmosolyodtam. Gyorsan letusoltam,majd kilépve a kabinból a derekamra csavartam egy törülközőt.

Kiléptem a fürdőből és a szobám felé vettem az irányt. Beléptem. Liza ott ült az ágyon és a telefonját nyomkodta. Ahogy észre vette,hogy ott vagyok,felnézett a telefonjából. Végigmért,mire az arcán egy aranyos pír futott végig. Elmosolyodtam.  Liza már fel volt öltözve. Most rajtam a sor. Odaléptem a szekrényemhez és elővettem egy alsónadrágot. Háttal voltam Lizzynek,de éreztem,hogy figyel. Leoldottam magamról a törülközőm,mire egy szaggatott sóhaj szakadt föl Liza torkából. Kaján vigyorra húztam a számat és felvettem a gatyát. Ujjabb sóhaj volt erre Liz válasza. Előkerestem még egy pólót és egy nadrágot és azokat is felvettem. Mikor megfordultam,Lizzy majd nem,hogy mellettem állt. 

- Mikor lopóztál mögém Angyalkám? Megakartál ijeszteni? Milyen dolog ez? - nevettem fel. Liz nem válaszolt,hanem átkarolta a nyakam és egy hosszú és forró csókot lehelt az ajkamra. Viszonoztam,majd amikor elengedett megköszörültem a torkom. Most ő nevetett fel,majd megszólalt.

- Gyere,akkor induljunk.-csúsztatta a kezét az enyémbe. Kihúzott a szobából. Halkan kisurrantunk az ajtón,majd beszálltunk a kocsimba. 

Elindultunk. Lizával nem nagyon beszéltünk útközben,csak olykor-olykor megszorítottam a kezét. Tudom,hogy miért volt ez a nagy szótlanság. Ideges volt. Ideges volt,mert félt,hogy lebukik. 

Az út felénél felém fordult,és halkan megszólalt.

- Seb,nem lehetne,hogy egy vagy kettő házzal előbb rakj ki? A nénikém észre venné,mikor leparkolsz.- félve kérdezte. Megint szorítottam egyet a kezén .                                                                  - Persze,hogy lehetne. Majd a szomszéd előtt kiraklak,te pedig onnan elsétálsz. De,én addig ott várok,amíg haza nem érsz és írsz,hogy a szobádban vagy. Rendben?- néztem egy pillanatra rá,majd vissza az útra.                                                                                                                                           - Oki.-bólintott.

Befordultam az utcájukba,majd leparkoltam a szomszéd háza előtt. Liza felém fordult. Két kezem közé fogtam az arcát,majd megcsókoltam. 

- Vigyázz magadra mon chéri! Jó éjszakát.- simogattam meg az arcát a hüvelykujjammal. Válasz helyett,most ő nyomta az ajkát az enyémre és lágyan megcsókolt. 

- Szeretlek.- suttogta

- Én is téged.

Kiszállt a kocsiból. Néztem,ahogy elsiet a házukhoz, majd hátra megy. Öt perc múlva megrezdült a telefonom.

Liza: Köszi Seb,hogy elhoztál! Szeretlek és aludj jól! <3 Ígérem máskor befejezzük. ;) Csókollak :) <3 

Seb: Én is téged Angyalkám! <3 Már alig várom. ;) :) Holnap találkozunk. :) Szép álmokat! <3 

Elindultam haza. Amint hazaértem,felmentem a szobámba és átvettem a pizsamának aligha nevezhető pólómat,majd lefeküdtem. Az ágyamon még mindig érződött az illata. Meggyes tusfürdő,parfümmel és keveredve egy csipetnyi fahéjjal. Elmosolyodtam,majd lassan elaludtam. 

Holnap megtáncoltatlak szerelemem!