22. buliba megyünk
Shawn épp Londonban van a srácokkal. Én igazából úgy hallottam hogy még két hétig lesz ott, és utána megy Európába. A srácok London után Párizsba mennek, és három hét múlva találkozom velük!
A nappaliban néztem azt az interjút, amiben állítólag ma Shawn is benne lesz.
És amint eldöntöttem hogy inkább lefekszem aludni, megpillantottam. A szívem gyorsan kezdett el verni, és a levegőt kapkodni kezdtem. Hihetetlen érzés volt őt látni, és csak ámultam férfias kiállásán.
Egy könyékig feltűrt kék pulcsit viselt, egy fekete nadrággal. Eve a riporter most se kímélte, és kínosabbnál kínosabb kérdéseket tett fel
- Hallottuk, hogy New Yorkban egy lány azt állítja hogy a húgod. Igaz ez? - kérdezte. Majdnem kiköptem a falatot, hisz én ugyanis semmi ilyet nem állítottam.
- Nem tudom hogy ugyanarra a személyre gondolunk-e, de ha mégis, akkor elmondom ismét hogy ő nem a húgom csak egy jó barát. Ha az lenne se árulnám el! - válaszolta Shawn -Sajnálom de a családom még nem szeretném felfedni. Ők nem egyeztek bele a felhajtásba.
- Van valami kialakulóban köztetek? - kérdezte a szemtelen Eve. Magamban felnevettem a háttérben ácsorgó Nash fintorán, amit a kérdés váltott ki.
- Hát lehet! - kacsintott a kamerába, én pedig félrenyeltem a falatot.
Kisebb fulladozás után inkább kikapcsoltam a tv-t. Nem akartam hallani több ilyet, ugyanis féltem hogy kiugrik a szívem. Remegő lábakkal mentem fel a szobámba, letörölhetetlen mosollyal az arcomon. Annyira nagyon szerelmes voltam belé, hogy a mesekönyvekben leírt pillangók is életre keltek a gyomromban. Eszeveszettül csapdostak, és a magamra engedett langyos víz sem csillapította őket.
2 héttel később.
Az ébresztőmre keltem. Ez az utolsó hét és végre hazajönnek!
Az elmúlt két hétben Hunterrel és Jess-szel voltam. Sophi és én rengeteget lógtunk együtt, de az az igazság, hogy egyre rosszabbul van. Már szinte teljesen elveszítette gyönyörű hajzuhatagát, és nagyon fájlalja a tüdejét. Egyre jobban félek, és sokszor alszom el sírva. Shawn azóta nem hívott, egyedül Anyáékkal beszéltem.
Lementem és csináltam kávét. A mai napra egy kis sétát terveztem.
Jessica...
Vele iszonyúan jóba lettünk. Elhatároztam, hogy ideje bemutatnom őt Hunternek.
A suliban igazából nagyon jól érzem magam. A baj már csak annyi hogy szeptemberben bezár. Sokat tanultam, és több fiú is próbált közeledni felém, csakhogy mindegyikben Shawnt kerestem. A gyönyörű barna szemét, a dús selymes barna haját, az édeskés mentolos illatát. Egyikben sem találtam meg azt a dolgot amit eddig csak Shawnban leltem meg. Hunterrel felraktunk egy videót amiben duettet éneklünk, és már több mint 1.000.000-an látták!
Miután leértem a lifttel a park felé vettem az irányt. Sokszor voltam ebben a parkban, mikor csak magányra vágytam a szabadban. Leültem a fűbe, majd elővettem a könyvem és olvasni kezdtem.
Hirtelen megcsörrent a telefonom ezért
megugrottam. Mikor megláttam Hunter nevét, elmosolyodtam és felvettem.
Me: Szii-kezdtem el de közbevágott.
Hunter: Azonnal nézd meg a youtube videónk utolsó kommentjét!
Me: Oké már is! Akkor majd visszahívlak!-raktam le majd azonnal be is léptem a youtube-ba.
Megnéztem az utolsó kommentet és elakadt a lélegzetem. Shawn lemezkiadója írt alá.
Emily kérlek írj erre az email címre.
*.......... *
köszönjük!
Dobogó szívvel írtam rájuk.
Tudtam hogy nem kapok választ, de azonnal szaladni kezdtem haza hogy Hunterrel megünnepeljem ezt az egészet.
Idegesen nyomogattam a 18-ast majd mikor végre felértem az ajtóhoz szaladtam és csengetni kezdtem
Cristine nyitott ajtót és mosolyogva üdvözölt.
- Szia Cristine! Hunter? - kérdeztem, miközben a háta mögé nézelődtem.
A múlthéten Hunter bemutatott a családjának mint legjobb barátját, és végre megismerkedhettem velük.
- Itt vagyok! - szaladt ki Hunter majd a karjaiba zárt.
- Nem hiszem el! - sikongattam.Cristine értetlenül mosolygott, majd inkább visszament a konyhába. - Gyere át! Ünnepeljük meg! Úgy is be akartalak mutatni egy barátnőmnek... -hatalmas izgalommal a lifthez rángattam.
Mikor végre felértük gyorsan írtam Jessicának hogy jöjjön át, és megnéztem a legközelebbi bulizós helyet.
- Te meg miben mesterkedsz? - kérdezte Hunter.
- Buliba megyünk! - vágtam rá.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro