Ijedt, és ideges voltam. Fogalmam sem volt arról, hogy mégis mi lehet a baj.
Legalábbis akkor fogalmam sem volt.
Lassan kezdett el a tudatom felé menni a tény. A tény hogy elveszítettem őt, alig egy perc alatt.
Hihetetlenül rosszul esett az, hogy véget vetett a barátságunknak.
A sós könnyek egymás után folytak le arcomon, így sötét foltot hagyva a ruhámon.

- Megígérted hogy te nem hagysz el soha-kiabáltam - Azon a napon megígérted!

Visszaemlékezés ( 4 évvel ezelőtt)

- Adam egy barom... - simította meg karom, majd egy szoros ölelésbe vont. - Egyébként sem csíptem. - motyogta a hajamba.
- Amikor összejöttünk azt mondtad hogy ő eddig a legjobb. - értetlenkedtem.
- Be voltam tépve!

Hatalmas nevetésben törtem ki, amit ő csak egy kedves mosollyal nyugtázott.

- Mindenki elhagy... - bukott ki belőlem hirtelen.
- Ez gyors váltás volt! - nevetett fel, majd kezeim megfogva mélyen a szemembe nézett. - Emily, én soha nem foglak elhagyni oké? Ezt jól jegyezd meg! Örökké idegesíteni foglak!
- Soha? - bizonytalanságomra csak egy mosollyal válaszolt.
- Annak biztosan nyomós oka lenne.

Mivel nem tudtam mihez kezdjek, és a mellkasomban lévő érzés egyre csak nőtt, megpróbáltam felhívtam a srácokat. Természetesen csak a hangposta vette fel, így dühösen a kanapéra vágtam a készüléket.
Tehetetlen voltam és még csak négy óra volt. Nem volt kedvem sehova sem menni, ezért felmentem és kerestem egy csúnya szoknyát a ruháim között majd fogtam és nekiláttam hogy varrjak belőle egy haspólót.

3 órával később...

Az idegösszeomlás szélén állva elhatároztam hogy saját magam helyett inkább egy lapot szaggatok.
Miután elkészültem gyorsan lefürödtem, majd felvettem egy bő pólót és egy bugyit. Lementem, majd csináltam melegszendvicset, és egy kis forró gyümölcsteát. A nappaliban letelepedtem a kanapéra,majd a tv-t bekapcsolva eszegetni kezdtem.
Elhatároztam hogy felhívom anyuékat, és megkérdezem hogy vannak.
Valahogy furcsa érzésem volt a Sophi-s dolgokkal kapcsolatban, és biztos voltam benne hogy rákeresek a tünetekre. Miután anyáék letették, a mosogatóba raktam az üres tányért és a poharat, majd felmentem. Beállítottam az ébresztőm reggel hatra, és lefeküdtem. Idegesen rágcsáltam ajkam, miközben egyre csak barátnőmön gondolkoztam. Nem tetszett ez nekem. Nem tetszett az, ahogyan mondta a szavakat. Valahogy túl gyengének tűnt a hangja.

I know, i know...Extra rövid rész ne haragudjatook🙄❤️