9. fejezet~Szerelmes dallam
*Lilla szemszöge*
-Lillaaaaaaaaa!-rohantak oda hozzám barátnőim.
-Mesélj el mindent!-mondta Katlyn.
-Jó, de csak röviden, mert fáradt vagyok.
Miután felmentünk a szobámba és mindenki leült. Röviden, de izgalmasan elmondtam nekik a történteket. Hogy mit reagáltak a csókra? Elkezdtek sikitozni... aztán ölelgetni.... és végül egyfolytában vigyorogtak, mint a hülyegyerek. Magyarul mondván, meg lettek őrülve. Hogy fogok így birni velük?
--------------~---------------
Miután sikeresen lenyugodtak, elmentem lefürödni, ugyanis már csak én nem tettem meg ezt a műveletet. Beültem a forró vizzel teli kádba és végiggondoltam a mai napomat. Boldog voltam és vagyok. Mintha egy álom valósulna meg. Mondjuk ez igaz. Csak hogy amióta jobban megismertem V-t nem csak úgy nézek rá, mint a biasomra, hanem mint a szerelmemre. Nekem már ő többet jelent egy hírességnél. Végre szerelmes vagyok és viszonozzák az érzelmeimet. De várjunk csak... Mi most járunk? Ezt az egyet nem tisztáztuk. Mindegy, majd holnap megkérdezem. Egy jó tíz perc múlva kiszálltam a már kihült vízből és megtörölköztem majd felvettem a pizsamámat. A szobámba érve a lányok már az 'ágyukban' voltak és alváshoz készültek.
-Jó éjszakát-mondtam miután lekapcsoltam a villanyt, és elhelyezkedtem az ágyamban.
-Nektek is-mondta Katlyn.
-Good night girls!-vette elő Sophie angol tudását.
Ezután nemsokkal elnyomott az álom. Nagyon kimerültem a mai nap eseményei után.
--------------Másnap reggel---------------
-Felkelni!-tapsoltam kettőt, hogy hatásosabb legyek.
-Mivan már?-nyűgösködött Sophie.
-Reggel! Nekem egy óra múlva indulnom kell-majd odamentem az ablakhoz, és halál nyugodtan elhúztam a függönyt.
-Áááú...fény...kiég a retinám-mondta hisztérikusan Katlyn és a fejére húzta a takarót.
-Ez van. Keljetek fel-majd lementem reggelit készíteni.
Tojásrántotta. Ez pont jó lesz. Tíz perc alatt kész lettem a könnyű és ízletes reggelivel, majd elővettem három tányért és elosztottam rajta. Mindegyik mellé tettem egy pohár tejet. A lányok pont ekkor jöttek le és rögtön nekiláttak enni. Én is leültem és mután elfogyasztottam az adagom felmentem felöltözni. 'I ♡ KPOP' feliratú póló és egy térdnél szakadt feket farmer. Tökély.
Bedobtam a táskámba ami kell az énekhez és a tánchoz majd lementem. Ma ugyan csak egy-egy óra lesz mind a kettőből de nem szabad szünetelnem.
-Elkísérhetünk?-kérdezte Sophie.
-Aham-bólintottam rá.
-És végig nézhetünk?-érdeklődött Katlyn.
-Igen, csak gyorsan gyertek. Fogat mosok és utána indulok. Addira legyetek készen!
-Rendben!-mondták és a dolgukra szaladtak.
Egy gyors fogmosás után már mind hárman az ajtóban álltunk és már zártam is. Nem sok idő volt míg megérkeztünk majd felmentünk az énekterembe. Míg én bemelígettem barátnőim halkan beszélgettek. Amikor megjött a tanárom megengedte, hogy a lányok itt maradjanak, csak azzal a feltétellel, hogy csöndben kell maradniuk. Ezt könnyen be is tartották. Szinte nyitott szájal hallgattám ahogyan énekelek. Ezek szerint tetszik nekik.
-------------az énekóra után-------------
-Gyönyörű a hangod! Sokat fejlődtél!-dícsért meg Sophie.
-Jaja-értett egyett Katlyn heves bólogatás közben.
-Köszi. Na akkor itt várjatok meg-mutattam a táncteremre-a tanárom már biztos bent van addig kérdezzétem meg, hogy itt maradhadtok-e. Gyorsan átöltözök-majd berohantam az öltözőbe. Amikor visszaértem a terembe Katlyn és Sophie már a sarokban ülve vártak.
-Kezdjük is el!-csapta össze kezeit a tanárom.
-Rendben. Gyorsan bemelegítek.
Gyors mozgás után elkezdtem a táncot. Barátnőim ismét csodálkozva figyeltek. Minden mozdulatra nagyon figyeltem. Nemsokára elkezdődnek az "új" próbáim, ami abból áll majd, hogy együtt kell énekenem és táncolnom. Kíváncsi leszek, hogy az majd milyen lesz együtt. Befejezésül meghajoltam és mehettem utamra. Katlyn és Sophie türelmesen vártak, hogy kész legyek. Végül együtt indultunk el, és beültünk egy mekibe. (McDonald's) Miközben sültkrumplit ettünk gyakran dícsértek meg, hogy milyen ügyes vagyok és sokat feljődtem. Hát igen, ez igaz. Mármint, hogy sokatfejlődtem. Remélem a versenyen is jól fog menni. Már most izgulok. Mi van ha majd annyira parázni fogok, hogy elrontom az egészet és nem tudom valóra váltani az álmomat?-gondolatmenetemből Sophie ragadott ki.
-Nem jössz Lilla?-kérdezte, hiszen ők már egy ideje állnak és arra várnak, hogy megemeljem a valagamat.
-De, megyek. És ti most mentek haza?
-Igen. Én legalábbis-mondta Katlyn.
-Én nekem is mennem kell-mondta Sophie.
-Jó. Akkor sziasztok!-majd elindultam a másik irányba.
Fel kéne hívnom Tae-t, hogy végeztem. Előkotortam a telefonom és megkeresem V számát.
---kicsöng a telefon---
*telefonbeszélgetés*
-Szia-vette fel Kim a telefont.
-Hali. Végeztem és mostmár ráérek.
-Az szuper! Mi is most végeztünk pár perce. Hol vagy?
-Épp megyek haza. Gyorsan átöltözöm és utána mondhatnád hova menjek.
-Hagyd csak. Érted megy Jin. Csörgess meg ha kész vagy és már indul is. Rendben?
-Okés. Köszi, akkor majd hívlak. Szia!
-Szia.
*beszélgetés vége*
Elkezdtem rohanni és meg sem álltam hazáig. Nem laktam messze a mekitől. Lihegve rontottam be az ajtón. Felszaladtam az emeletre majd be a szobámba. Kivettem valami anti kpop-os ruhát és gyorsan átöltöztem. Amikor ezzel készlettem megigazítottam a sminkemet, kifésültem a hajamat és megcsörgettem Tae-t. Tíz perc múlva itt állt a házunk előtt egy fekete autó aminek kormányánál a jelenleg szőke Jin ült. Szüleimnek egy cetlit hagytam az asztalon, hogy az egyik barátomnál alszok és elindultam. Miután az ajtót és a kaput is gondosan bezártam odamentem az autóhoz és mosolyogva köszöntem Seok-nak.
-Hali!
-Szia. Gyere szálj csak be előre-mondta kedvesen.
-Okés, köszi-mondtam majd megkerültem a kocsit és beültem az anyósülésre.
-Kim Seok Jin-nyújtotta felém kezét, amikor már bekapcsoltam magam.
-Horváth Lilla-fogadtam el a kézrázást.
-V sokat mesélt ám rólad-mosolygott rám pajkosan.
-Igen? És miket?-kérdeztem miközben elindultunk.
-Hát hogy szép meg kedves lány vagy és hogy nekünk is biztos szimpatikus leszel-nevette el magát-de így összesítve sokat beszél rólad.
-Értem. És mit fogunk csinálni?-néztem Jin-re kíváncsian.
-Először biztos, hogy bemutatkozunk, aztán majd játszunk valamit, hogy oldódjon a feszültség és barátibb legyen a hangulat.
-Jó ötlet. És amúgy miért nem te vagy a leader ha te vagy a legidősebb?
-Azért mert nem szeretnék irányítani. Az nem nekem való feladat. És te? Hallom énekelsz.
-Jól hallottad. Ma is voltam próbán. Egy versenyre készülök amit ha megnyerek akkor megyek a Big Hit-hez gyakornoknak.
-És mi van ha nem nyered meg?-nézett rám egy pillanatra Jin.
-Nem tudom. Azon még nem gondolkoztam. Egyenlőre a nyereségre hajtok-mondtam egyszerűen.
-Így is kell hozzáállni. De amúgy megérkeztünk, gyere-majd kiszállt az autóból.
Követtem példáját és utána sétáltam. Egy gyönyörű ház felé tartottunk. Amikor beléptünk az ajtón, Jin egy "megjöttünk"-et kiáltott. Egy percen belül V jelent meg és odajött hozzám. Megcsókolt majd átölelt.
-Hiányoztál-mondta halkan.
-Te is nekem.
-Gyere-kezdett el húzni-bemutatlak a többieknek.
Csendben hagytam, hogy húzzon Nagyon izgulok. Vajon mit fognak szólni majd a fiúk? Amikor beléptünk a szobába mindenki engem nézett.
-Szia Lilla-mondták egyszerre, majd felálltak.
-Sziasztok! Ahogy nézem ti már tudjátok a nevemet-mondtam mosolyogva.
-Valószínüleg te is tudod a mienket-mondta RapMon.
-Igen. Suga, Jin, J-Hope, Jimin, RapMonster és Jungkook-mutogattam végig rajtuk.
Tae eközben hátulról ölelte át a derekam.
-Oké-csapta össze kezeit Jungkook-akkor haljuk hogy énekelsz. Van karaoké szettünk. Gyere-rántott ki Tae öleléséből, ami ahogy néztem neki nagyon nem tetszett. Mint egy kiskutya mentem Kookie után. Ma mindenki engem rángat?
-Ti is énekeltek?-kérdeztem reménykedve.
-Igen. Ha szeretnéd-fordította hátra a fejét majd kacsintott.
Én erre csak megforgattam szemeimet mire ő elnevette magát.
-Szálj le a barátnőmről-szólalt meg a hátam mögül V-és ne rángasd-kapta ki a kezemet Jungkookéból-tud menni egyedül is.
-Jól van na-emelte kezeit Kook a magasba megadóan.
Bementünk egy szobába ami kb úgy nézett ki mint az én otthoni gyakorlótermem. A fiúk álltak és várták hogy elkezdjem. Segélyt kérő pillantással néztem V-re és vette az adást.
-Kezdem én-állt a mikrofon mögé-J-Hope gyere-intett a fiúnak.
-Azt amire gondolok?
-Igen. Elindítod?
Ezek meg miről beszélnek? Hope odament a géphez és rányomott az egyik dalra. Ahogy elkezdődött V is elkezdett énekelni. Rögtön felismertem. Hug Me. Imádom. Egyfolytában a szemembe nézett és nem engedte megszakítani a szemkontaktust. Egy szerelmes dallam, ami most nekem szól.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro