*Lilla szemszöge*

-Szívesen leszek a barátod, de semmi több.
Ezek után hirtelen átölelt és a fülembe súgta: köszönöm!

-Mit köszönsz?-néztem értetlen fejjel.
-Hogy nem utálsz meg. Nem szeretném tönkretenni a barátoddal a kapcsolatod.
-Nem a ba...-mondtam volna, de ismét félbe szakított.
-Nem kell magyarázkodni. Ha nem is a barátod, hidd el az lesz. Megérdemled őt. Összeilletek.
-Köszi-mondtam miközben elpirultam.

*Soku szemszöge* (egy kicsivel korábban)

Muszáj lesz bocsánatot kérnem Lillától. Ha tényleg szeretem akkor előrébb kell tennem az ő boldogságát. Vajon meghallgat egyátalán? Szeretném ha legalább barátok lennénk. Amióta nem láttam folyton balszerencsém volt. Nekem ő olyan mint egy kabala. Szükségem van rá! (I Need U😂) És mivel látom, hogy van barátja le kell mondanom róla. Jobb ha felhívom.

(*telefonbeszélgetés*)

Gyorsan összekapom magam és már indulok is. Már az is jó jel, hogy azt mondta mehetek.

----------2órával később----------

Megnyugodva dőlök hátra az ágyamban. Barátok vagyunk, de semmi több. Jó érzés volt újra a közelemben érezni. Úgy érzem vigyáznom kell rá. Mintha én lennék az őrangyala. Rezeg a telefonom. Ki lehet az? Jaj istenem, már megint ez a hülyegyerek.

*telefonbeszélgetés*

-Csá Tayon-szóltam bele a telefonba.

-Hali Soku! Mizu? Kibékültél a csajjal?

-Aham, de csak barátok vagyunk-mondtam elkeseredetten.

-Nyugi haver. A csajok mindig ezt mondják az elején. Két hét múlva dugd meg és hidd el más lesz a véleménye rólad-röhögte el magát ezen a "nagy poénon".

-Te hülye vagy? Ja várjunk csak...ez nem kérdés. Meg amúgy is, örülök, hogy legalább a barátja lehetek, még ha nem is úgy...

- Jól van na, csak poén volt. Lényeg, hogy jóban vagytok azt kész.

(Mi ez a stílus? Eddig nem ilyen volt-gondolkoztam el.)

-Mi van veled he?-kérdeztem kicsit sem kedvesen.

-Semmi. Csak dobott az asszony. Nem nagy ügy-vallotta be Tayon.

-De az nem azt jelenti, hogy be kell flegmulnod! És ha szakítottatok, akkor még is van valami. Átmegyek. Hali-majd kinyomtam választ se várva.

*telefonbeszélgetés vége*

*Eközben Lilláéknál*

-Mi volt ez?-jöttek ki a szekrényből a barátnőim.

-Semmi. Valami rosszat csináltam?-néztem rájuk ijedten.

-Nem. Azt hittem elküldöd melegebb éghajlatra...-mondta Katlyn.

-Azt hittük-javította ki Sophie-de akkor nem haragszol rá?

-Nem. Nincs sok értelme, hiszen V és köztem nem romlott semmi.

-Ez igaz-elmélkedett Sophie.

-És mikor hív fel?-kérdezte izgatottan Katlyn.

-Nem tudom. Azt mondta majd keres, de tudjátok, hogy biztos sok dolga van. Viszont addig nem megyünk el vásárolni?-néztem kérdőn a lányokra.

-De! Jó ötlet! Akkor vegyünk valami szexy ruhát neked amiben legközelebb találkozol V-vel-lelkesedett Katlyn.

-Bizony! Majd elájul ha meglát-mondta Sophie-persze jó értelemben-tette hozzá nevetve mire mi is elnevettük magunkat.

-Oké, anyumék úgy is hagytak itt nekünk valamennyi pénzt. Na gyertek-majd elindultunk lefelé.

Amikor elindultunk a plázába tőlünk zengett az utca. Három csaj akik ha együtt vannak megőrülnek. Jó mi? Kulturált zenehallgatás és hangos éneklés. (értsd: hangos zenehallgatás és üvöltve éneklés mint a részegek) Amikor a buszmegállóhoz értünk kicsit elhallkultunk hiszen mindenki minket nézet azzal a 'ezeknek meg mi bajuk' fejjel. Mivan? Már levegőt venni se szabad? Mindegy. Figyelmen kívül hagyjuk a bámulókat akció indul. Viszont annyira jó újra a barátnőimmel lenni. Mostanában állandóan csak próbákra jártam. Semmire és senkire nem volt időm. De most végre felszabadult vagyok. Ezt is Katlynnek és Sophienek köszönhetem.

-Hol járnak a gondolataid?-lengette meg a kezét előttem Sophie.

-Semmi semmi. Csak elgondolkoztam. Melyik boltba menjünk be?-kérdeztem a témát terelve, meg amúgy is közben megérkeztünk.

-Az ott jó lesz?-mutatott rá egy szimpatikus boltra Katlyn.

-Igen-bólintottam rá.

Amikor bementünk lerohantuk a ruhákat. Találtam egy tök jó farmert (világoskék, szagatott, és van rajta pár csillogós cucc is).

-Lányok, ez jó?-néztem az éppen nagyban válogató barátnőimre.

-Szupi! Próbáld fel!-mondta mosolyogva Katlyn.

Ezzel el is mentem felpróbálni a nadrágot. Amikor elértem a fülkéig bementem és gondosan elhúztam a függönyt, hogy véletlenül se lássanak be.

Eskü mintha rám varták volna-nézegettem magam a tükörben-ezt biztos megveszem.

-Lilla! Bejöhetek?-'kopogtatta' meg a függönyt Katlyn.

-Aham.

-Azta. Nagyon jól áll ez a gatya. Hoztam viszon egy felsőt hátha jó és ehez a nadrághoz még menne is-lóbálta meg előttem a fehér felsőt.

-Lássuk a medvét-mondtam és kikaptam a kezéből.

Háromnegyedes ujjú, fehér 'love' feliratú póló. A szó ezüst volt. Jól nézett ki. Amikor felkaptam (és ugye még rajtam volt a nadrág is) nagyon jól nézett ki együtt.

-Na?-jöttem ki rejtekhelyemről.

A lányok a fülke előtt álltak és vártak, hogy mi lesz a végeredmény.

-Király!-jelentette ki Sophie-megvesszük?

-Igen. Leveszem és már fizethetünk is, cipőm meg van otthon hozzá. Nincs kedvem tovább bámészkodni.

-Rendben. Addig beállunk a sorba-mondta Katlyn és elundultak a kígyózó sor felé.

Remek. Ez is megvolna. Nem tudom miért, de most nincs kedvem tovább itt maradni. Gyorsan vissza kaptam az eredeti ruhám és odasétáltam a lányokhoz. Nemsokára mi jövünk. Pont jókor jöttem.

-Jó napot!-köszöntött kedvesen a pult mögött álló hölgy-ennyi lesz?

-Önnek is! Igen köszönjük-majd odanyújtottam az összeget.

Amikor végre kijutottunk a boltból felszabadultan sóhajtottam fel.

-Akkor go home?-kérdezte Sophie.

-Ja-és elindultunk a kijárat felé.

------------fél órával később-------------

-Aish..., de idegesített az a banya buszon, aki egyfolytában bámult!-dühöngött Katlyn immár az ágyamban fetrengve.

-Nyugodj le!-mondta Sophie.

-Attól megnyugszol-tettem hozzá röhögve, majd a lányok is elnevették magukat.

Mután felkeltünk a földről (ugyanis annyira nevettünk, hogy a padlón kötöttünk ki) elindultunk a konyhába popcornt csinálni.

-Melyik filmet nézzük meg?-kérdezte Sophie.

-Honnan veszed, hogy filmet nézünk?-kérdeztem miközben elő vettem a mikrós popkornt-Csak random "főzős" kedvem van-nevettem el magam.

-Akkor jó. Keresek valami normális TV csatornát, esetleg főzőset, hogy el ne cseszd a mikrós popcornt-mondta Katlyn szórakozottan.

-Én is megyek!-csatlakozott Sophie.
Gyorsan elindítottam a mikrót és a lányok után szaladtam. Végül egy sorozat mellett álapodtunk meg amit mind a hárman szeretünk. Körülbelül 10 perce ültünk a TV előtt amikor Katlyn megszólalt.

-Mi ez az égett szag?-szippantott a levegőbe.

-Ja. Én is érzem-mondta Sophie.

-Basszus! A popcorn!-kiáltottam fel, majd a konyhába rohantam.

A mikró már rég leállt, de a füst áramolt ki belőle. Gyorsan ablakot nyitottam és kidobtam a megégett rágcsát.

-Gratulálok-jött be Sophie-sikerült elégetned a világ legegyszerűbb kajáját-tapsolt meg.

-Jól van na! Elfelejtettem.

Miután kisszelőzött becsuktam az ablakot és visszamentem a TV-hez. Mindegy. Akkor rágcsa nékül nézzük a sorozatot.

Már egy idelye csak bámultuk az adást, amikor megszólalt a telefonom. Gyorsan érte nyúltam és meg se nézve a kijelzőt felvettem.

*telefonbeszélgetés*

-Háló?

-Szia Lilla! Zavarok?-szólt bele a telefonba V.

-Szia! Dehogy, mond csak. Hogy vagy?

-Jól, és te? Volt ma próbád?

-Én is megvagyok. Nem, nem volt próbám. Itt vannak a barátnőim. (Erre a mondatra az említett személyek felkapták a fejüket.)

-Ki az?-súgták ide nekem.

-Tae-válaszoltam halkan, mire felpattantak és hallgatózni akartak, de nem hagytam nekik.

-Oh, az jó. És meddig maradnak? Esetleg ráérsz ma este?-kérdezte Taehyung, és hallottam hangján, hogy izgul.

-Elengedtek estére V-vel?-néztem barátnőimre, de persze úgyondtam, hogy Tae meg ne hallja. Mire ők csak bólintottak.

-Igen, ráérek.

-Az remek!-örvendezett V-akkor este 7-re érted mennék. Úgy jó?

-Persze! Úgysincsenek itthon a szüleim.

-Rendben. Akkor 19 órára ott vagyok érted. Légyszi üzenetben küldd el, hogy hol laksz mert a múltkor elfelejtettem felírni. Most viszont mennem kell. Szia!-köszönt el Kim.

-Okés, mindjárt küldöm. Hali.-tettem le a telefont.

*beszélgetés vége*

-Mivan? Ne bámuljatok már!-szóltam barátnőimre, majd mintha mi sem történt volna, visszaültem a kanapéba.

Elküldtem V-nek a címet és eltettem a telefonomat.

-Mi az, hogy mi van?-akadt ki Sophie egy kis fáziskéséssel-Mit beszéltetek meg?

-Értem jön hét órára és elmegyünk valahova.

-Hány óra?-forgolódott Katlyn.

-Öt-válaszoltam röviden.

-Akkor nyomás fel a szobádba! Segítünk készülődni-adta ki a parancsot Katlyn, mintha az anyám lenne.

-Jó jó anyuci-indultam meg a lépcső felé.

Esküdjetek meg, hogy rám SOHA nem hallgattok! Tudom azt ígértem hamar hozom az új részt, de mentségemre nincs mentségem...(😆) Innetől nem mondom mikor hozom a kövit, mert úgy se tudom betartani... Remélem azért tetszik. Minden kommentet szívesen fogadok. Ha tetszik légyszi nyomj egy vote-ot. (Vagy mit)
+ a barátnőmmel írunk egy másik sztorit. Részben az is fanfiction lesz, de nem az a fő szál. Örömmel venném(vennénk) ha vetnétek rá egy pillantást. (Az is BTS) Címe: Hirtelen jött szerelem. (Egy szív alakú forgószél a borítója)
++ komiba milyen bandákat hallgattok és szerettek esetleg a BTS-en kívül.