Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

20. fejezet~Epilógus

Este elindultunk megnézni a helyszínt és a kaját. Izgulok, hogy minden rendben menjen.

*Lilla szemszöge*
/az esküvő napja/

Taehyung kezét szorongatva érkeztünk meg a helyszínre. Éreztem, hogy ő is izgul. Reggel 8 óra. Igazándiból csak ellenőrizni jöttünk, hogy minden jól megy-e.

-Szerintem oké.-néztem körül a szám szélét rágcsálva.

-Rendben. Akkor induljunk vissza készülődni.

A kocsiba visszaülve Tae vállára döntöttem a fejem. Eszméletlenül keveset aludtam az éjjel.

-Na?-nézett ránk Jin a visszapillantó tükörből.-Minden jó?

-Aha.-intézte szavait V. Ő sem aludt valami sokat.

A szalonba érve átvettük a ruhát, majd tovább mentünk. A hat fiú otthon készülődött. Remélem minden jól megy ott is.

-Szeretlek édesem.-csókolt meg Tae.-Nemsokára találkozunk.

Én csak némán bólintottam és tudomásul vettem, hogy pár órát a vőlegényem nélkül kell töltenem. Ezután nem kellett sok idő, hogy elaludjak.

*Suga szemszöge*

Egy óra múlva Jin megérkezett Lillával. Mindenki felkapta a ruháját és bepattantunk a kocsiba. Ha jól tudom a következő állomás a sminkes majd a fodrász lesz. Az autóban halkan telt az út hiszen mellettünk aludt a lány. Senkinek nem volt szíve felkelteni.

-Hé!-súgta nekem J-Hope.-minden okés?

-Aha.

Ő volt az egyetlen akinek elmondtam a lány iránt érzett érzelmeimet. Bár már sokat felejtettem ezekből az érzésekből. Felfogtam hogy neki V mellett jó. És ez engem is felvidított.

-Héka béka-simította meg Jungkook a lányt-megérkeztünk.

Hát igen. Ő volt az egyetlen a bangtanban V mellett aki fel merte kelteni Lillát. Ehhez ugyanis elég nagy bátorság kell.
Amikor beértünk a szalonba Lilla és mi is elmentünk átöltözni. Persze mi jóval hamarabb magunkra kaptuk az inget meg az öltönyt és a nadrágot mint a menyasszony a ruháját. Nagyon kíváncsi leszek rá mivel eddig még csak RapMon és Kook látta rajta. Amikor kimentünk az öltözőből három sminkes fogadott minket akik elkezdtek sürögni-forogni. Mi is kaptunk egy enyhe sminket.

-Hol van a menyasszony?-kérdezte tőlem az egyik fiatal lány.

-Az öltözőben.-biccentettem fejemmel az említett irányba.

Ezzel ő el is viharzott a sminkes dolgaival.
Fél óra múlva a két lány együtt jött ki az öltözőből. A szavam is elakadt.
A fehér ruha úgy passzolt a lány alakjához mintha csak rá varták volna! A látvány egyszerűen felfoghatatlan volt.
A többiek már mind odamentek közelebbről is megcsodálni amikor én még mindig a fotelben ültem... azthiszem nyitott szájjal. Lehet nem ártana azért néha pislogni.

*Lilla szemszöge*

A fiúk körém gyűltek és nem győztem fogadni a sok bókot. Suga még mindig a kanapén ült és engem nézett bambán. Bár szerintem neki is tetszett a ruha. Nem pazaroltam erre több időt. Lassanként mindenki készen lett körülöttem. Visszaültünk az autóba és a következő cél a fodrászat lett, ahol nekem és a koszorúslányoknak van dolgunk. Jin vezetett én mellette ültem az anyósülésen hátul pedig Katlyn és Sophie. A mögöttünk jövő autóban Minho Katlyn öccse és Shara Sophie húga jött. A két 5 éves is a koszorúsak köreibe tartoztak.
Egy óra készülődés után, mindenki kész volt, és a vendégekkel teli helyszín felé vettük az irányt.

*5 év múlva*
-Kérem csókolja meg a menyasszonyt-súgta fülembe Tae a nosztalgikus szavakat.
Igen. 5 éve ez a mondatt hangzott el amikor hivatalosan is férj és feleség lettünk. Megfordultam a tengelyem körül és átkaroltam a nyakát.
-Az is jó ha már nem menyasszony?-néztem rá gondolkodva.
-Tökéletes!-vigyorgott rám majd magához húzott.
Azóta sokminden történt.
-Anyaaa!-jött ki sírva a mi kis cuki kislányunk.
-Tessék Drágám?-hajoltam le a kissé kócos sírós szemű csöppséghez.
-Az a törpe megint bánt!-sírta el magát. Na igen. Ez a "törpe" az egy éves kisöccse volna. Így hívja amikor olyat tesz ami neki nem tetszik.
-Mit csinált?
-Látod? Tiszta kóc meg nyál a hajam! Pedig most fésültem meg a barbie fésüvel.-szipogta durcásan.
Igazi nő. Már 4 éves létére.
Tae eközben megjelent a kisfiúnkkal, aki boldogan kacarászott az apja kezében. Miután elmagyaráztam a kis hercegnőnknek, hogy az öcsi még kicsi és valamennyire elfogadta ezt a választ egy újjabb hajfésülés társításával megbékült.

Talán kicsit zavaros. Talán furi. Néha Taehyung nincs itthon a banda miatt. De soha nem kívánhattam volna jobb családot magamnak! Én örülök hogy így alakult. A fiúk is sokszor jönnek át babázni meg játszani a kislányunkkal és tényleg! Nekem így kerek a világ. Így azzal a 6 bolonddal. Taehyunggal. És a két gyermekünkkel.

                             ~VÉGE~

Köszönöm annak a rengeteg olvasónak akik végig kísérték a sztorit. És köszönöm nektek azt a sok támogatást!😍😙 Bár sok idő múlva és megkésve... de itt a befejező rész. Remélem tetszett! Olvassatol továbbra is sokat. További könyveimet megtalálhatjátok az oldalamon.😊🤗

Sziasztok!❤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro