20. fejezet~Epilógus
Este elindultunk megnézni a helyszínt és a kaját. Izgulok, hogy minden rendben menjen.
*Lilla szemszöge*
/az esküvő napja/
Taehyung kezét szorongatva érkeztünk meg a helyszínre. Éreztem, hogy ő is izgul. Reggel 8 óra. Igazándiból csak ellenőrizni jöttünk, hogy minden jól megy-e.
-Szerintem oké.-néztem körül a szám szélét rágcsálva.
-Rendben. Akkor induljunk vissza készülődni.
A kocsiba visszaülve Tae vállára döntöttem a fejem. Eszméletlenül keveset aludtam az éjjel.
-Na?-nézett ránk Jin a visszapillantó tükörből.-Minden jó?
-Aha.-intézte szavait V. Ő sem aludt valami sokat.
A szalonba érve átvettük a ruhát, majd tovább mentünk. A hat fiú otthon készülődött. Remélem minden jól megy ott is.
-Szeretlek édesem.-csókolt meg Tae.-Nemsokára találkozunk.
Én csak némán bólintottam és tudomásul vettem, hogy pár órát a vőlegényem nélkül kell töltenem. Ezután nem kellett sok idő, hogy elaludjak.
*Suga szemszöge*
Egy óra múlva Jin megérkezett Lillával. Mindenki felkapta a ruháját és bepattantunk a kocsiba. Ha jól tudom a következő állomás a sminkes majd a fodrász lesz. Az autóban halkan telt az út hiszen mellettünk aludt a lány. Senkinek nem volt szíve felkelteni.
-Hé!-súgta nekem J-Hope.-minden okés?
-Aha.
Ő volt az egyetlen akinek elmondtam a lány iránt érzett érzelmeimet. Bár már sokat felejtettem ezekből az érzésekből. Felfogtam hogy neki V mellett jó. És ez engem is felvidított.
-Héka béka-simította meg Jungkook a lányt-megérkeztünk.
Hát igen. Ő volt az egyetlen a bangtanban V mellett aki fel merte kelteni Lillát. Ehhez ugyanis elég nagy bátorság kell.
Amikor beértünk a szalonba Lilla és mi is elmentünk átöltözni. Persze mi jóval hamarabb magunkra kaptuk az inget meg az öltönyt és a nadrágot mint a menyasszony a ruháját. Nagyon kíváncsi leszek rá mivel eddig még csak RapMon és Kook látta rajta. Amikor kimentünk az öltözőből három sminkes fogadott minket akik elkezdtek sürögni-forogni. Mi is kaptunk egy enyhe sminket.
-Hol van a menyasszony?-kérdezte tőlem az egyik fiatal lány.
-Az öltözőben.-biccentettem fejemmel az említett irányba.
Ezzel ő el is viharzott a sminkes dolgaival.
Fél óra múlva a két lány együtt jött ki az öltözőből. A szavam is elakadt.
A fehér ruha úgy passzolt a lány alakjához mintha csak rá varták volna! A látvány egyszerűen felfoghatatlan volt.
A többiek már mind odamentek közelebbről is megcsodálni amikor én még mindig a fotelben ültem... azthiszem nyitott szájjal. Lehet nem ártana azért néha pislogni.
*Lilla szemszöge*
A fiúk körém gyűltek és nem győztem fogadni a sok bókot. Suga még mindig a kanapén ült és engem nézett bambán. Bár szerintem neki is tetszett a ruha. Nem pazaroltam erre több időt. Lassanként mindenki készen lett körülöttem. Visszaültünk az autóba és a következő cél a fodrászat lett, ahol nekem és a koszorúslányoknak van dolgunk. Jin vezetett én mellette ültem az anyósülésen hátul pedig Katlyn és Sophie. A mögöttünk jövő autóban Minho Katlyn öccse és Shara Sophie húga jött. A két 5 éves is a koszorúsak köreibe tartoztak.
Egy óra készülődés után, mindenki kész volt, és a vendégekkel teli helyszín felé vettük az irányt.
*5 év múlva*
-Kérem csókolja meg a menyasszonyt-súgta fülembe Tae a nosztalgikus szavakat.
Igen. 5 éve ez a mondatt hangzott el amikor hivatalosan is férj és feleség lettünk. Megfordultam a tengelyem körül és átkaroltam a nyakát.
-Az is jó ha már nem menyasszony?-néztem rá gondolkodva.
-Tökéletes!-vigyorgott rám majd magához húzott.
Azóta sokminden történt.
-Anyaaa!-jött ki sírva a mi kis cuki kislányunk.
-Tessék Drágám?-hajoltam le a kissé kócos sírós szemű csöppséghez.
-Az a törpe megint bánt!-sírta el magát. Na igen. Ez a "törpe" az egy éves kisöccse volna. Így hívja amikor olyat tesz ami neki nem tetszik.
-Mit csinált?
-Látod? Tiszta kóc meg nyál a hajam! Pedig most fésültem meg a barbie fésüvel.-szipogta durcásan.
Igazi nő. Már 4 éves létére.
Tae eközben megjelent a kisfiúnkkal, aki boldogan kacarászott az apja kezében. Miután elmagyaráztam a kis hercegnőnknek, hogy az öcsi még kicsi és valamennyire elfogadta ezt a választ egy újjabb hajfésülés társításával megbékült.
Talán kicsit zavaros. Talán furi. Néha Taehyung nincs itthon a banda miatt. De soha nem kívánhattam volna jobb családot magamnak! Én örülök hogy így alakult. A fiúk is sokszor jönnek át babázni meg játszani a kislányunkkal és tényleg! Nekem így kerek a világ. Így azzal a 6 bolonddal. Taehyunggal. És a két gyermekünkkel.
~VÉGE~
Köszönöm annak a rengeteg olvasónak akik végig kísérték a sztorit. És köszönöm nektek azt a sok támogatást!😍😙 Bár sok idő múlva és megkésve... de itt a befejező rész. Remélem tetszett! Olvassatol továbbra is sokat. További könyveimet megtalálhatjátok az oldalamon.😊🤗
Sziasztok!❤
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro