Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2. fejezet~Énekeljünk!

*Lilla szemszöge*

Másnap reggel anya kiabálására keltem fel.

-Kelj fel! Nehogy vissza aludj, mert elkésel.-mondta kicsit aggódva és idegesen.

-Rendben- válaszoltam rekedtes hangon.

Kibújtam a meleg ágyból, majd ruha után néztem a szekrényemben.

Hosszú nap vár rám. Kint süt a nap. Remek-gondoltam magamban. Legalább felvehetek szoknyát is akár.

Szóval akkor mai ruházatom: egy fekete BTS-es póló és egy fekete szoknya. Már csak a szintén fekete Converse cipőm kell.
Miután ezzel kész lettem megfésültem a hajam, majd kivasaltam végül felvittem egy kis enyhe sminket. Lerohantam a konyhába ahonann isteni illatok jöttek. Nutellás gofri tejjel.

-A kedvencedet csináltam-kacsintott rám anya-csinos vagy!

-Próbáltam a legjobbat kihozni magamból-mosolydtam el és neki láttam a reggelimnek.

Amikor végeztem elmentem fogat mosni, majd odaszaladtam a fogashoz levettem egy fekete dzsekit, belebújtam, nyomtam anyu arcára egy puszit és elindultam a stúdió felé ahol felkészülök a versenyre.

Alig várom, hogy végre énekelhessek. A buszon ülve újra és újra elénekeltem a dalomat, persze csak magamban. A táncot is kéne majd gyakorolnom-gondoltam végig, annékül nem lesz teljes az előadásom.

Ahol leszálltam onnan már nem kellet sokat menni hogy besétáljak egy elhagyatottab utcába. Ha jól tudom ahova tartok az is Big Hit-hez tartozik. Hangosan köszönötem a portásnak amikor megérkeztem és megkérdeztem, hogy hol van a termem.

-Harmadik emelet 4-es ajtó-tájékozatott kedvesen a hölgy.

-Köszönöm.

Amikor megtaláltam termet bementem. Elővettem a kottáim és miután elrendeztem a dolgaim elkezdtem bemelegíteni a hangom. Eközben a tanárom is megérkezett.

-Kezdjük is el! Rendesen csináltad meg a skálákat?

-Persze! Minden hangra figyeltem.

-Akkor halljam a dalt. Melyik is a tied?

-Az egyik EXO szám.

-És melyik?-kérdezte érdeklődve a tanárom.

-A Beautiful.-persze koreaiul folyt köztünk a csevej.

Elvileg ezen a héten még nem megyek suliba viszont mindennapos próbáim leszenk. Mármint most még csak vasárnap van de a következő hétre gondoltam.

Amikor felcsendült a dal elkezdtem énekelni és mindent bele adtam, hogy tiszta legyen. Imádtam ezt a dalt. Minden hangot átéltem.

Miután vége lett a tanárom elmondta a hibáimat és újra meg újra el kellet énekelnem. Ez ment egész nap kisebb szünetekkel. Sokat fejlődtem már most. Legalábbis én úgy éreztem. Négy órakor vége lett a mai szenvedésemnek és még dícséretet is kaptam, persze csak szóban. Hulla fáradtan estem haza és nekiláttam enni. Nem érdekel mit eszek csak étel legyen a számban. Nagyon éhes vagyok. Miután tele tömtem magam és még sütit is ettem felmentem a szobámba pihenni. Eldőltem az ágyon és egyszer csak elnyomott az álom. Anya hangjára keltem fel fél nyolckor.

-Szia. Hogy ment a mai próba?-kérdezte lelkesen.

-Szia anyu. Egészen jó volt bár elég fárasztó. Szerintem már most javult valamit az, ahogyan a dalt éneklem.-meséltem még mindig nyűgösen.

-Menj el fürdeni aztán búj be gyorsan az ágyadba hiszen egyre sűrűbbek lesznek az énekóráid és emellé még a táncórák is társulni fognak.-fejezte be majd adott egy puszit és kiment.

Összekapartam a pizsamámat aztán elmentem zuhanyozni. A forró vizet engedve elképzeltem, hogy milyen jó lesz ha majd megnyerem a versenyt és sikerül bejutnom a Big Hit-hez is. Egy álmom válna valóra. Viszont ha ez nem sikerül akkor maradok az az átlagos jómódu lány aki imád énekelni.
Amikor kész lettem felöltöztem és a szobám felé vettem az irányt. A telefonom már töltőn volt de villogott, hogy valaki írt. Ki unatkozik ennyire ilyenkor?-tettem fel magamnak a kérdést. Végül amikor bebújtam az ágyba megfogtam a telóm és megnéztem, hogy kitől kaptam üzenetet. Ismeretlen szám. Persze valami koreai gyerek volt, így koreaiul kezdtünk el beszélgetni. Kép nem volt róla.

Ismeretlen: Szia! :) Mizu?

Lilla: Szia! Te meg ki a szent isten vagy? Ismerlek egyátalán?

Ismeretlen: Igen, egyszer már találkoztunk is. És szerintem te jobban ismersz, mint én saját magamat. :D

Lilla: Ilyesztő vagy. Honann ismernélek? Azt se tudom, hogy fiú vagy e vagy lány!!

Ismeretlen: Fiú vagyok. Persze ez neked nem új infó. Tudom, hogy oda vagy értem. ;) Le se tagadhatnád. :D

Lilla: Esküszöm feljelentelek zaklatóként! Még a nevedet se tudom! Akkor meg, hogy lennék érted oda? Minden lányt így zaklatsz? o.O

Ismeretlen: Márpedig tudod, hogy hívnak engem. És kérdésedre válaszolva nem, nem minden lányt zaklatok. Csak akiket meg akarok dugni... :"D De ne vedd komolyan. Már az ajtódban állok. ;) XD

Erre a mondatára megfagyott bennem a vér és hirtelen az ajtóm felé kaptam a fejem. Ez egy pedofil???

Lilla: Hadj engem békén! Keress mást akit piszkálhatsz! Szia.

Ismeretlen: Naaa... :( Pedig csak barátkozni szeretnék veled. Most miért vagy ilyen?

Ismeretlen: Haho. Te most komolyan elmentél?

Ismeretlen: Oh... :( :c Akkor jó éjszakát! Szia. :)

Ez most tényleg ennyire levakarhatatlan? Mit nem fog fel, hogy nem akarok egy vadidegennel beszélgetni? Még a végén elrabolnak! Vagy akár meg is erőszakolhatnak! Ilyen gondolatok közt aludtam el melyek ellenére gyorsan az álmaim közé zuhantam.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro