Gondolom nem fogsz beengedni-hallottam meg Tae hangját-Sajnálom.

Nem mondott többet. Ha jól hallottam Jiminhez ment be. Én meg vártam egy negyed órát és csendben kiosontam. Az egyik ajtó előtt megálltam és hallkan bekopogtam.

-Gyere!

Némán surrantam be a szobába, majd szembe néztem egy nyugtató barna szempárral.

-Bocsi, ha zavarok kimegyek-motyogtam hallkan.

-Lilla! Dehogy zavarsz! Csüccs ide-paskolta meg maga mellett az ágyat.
A maknae szobájában most is szép rend volt, mint mindig. Olyan jókisfiús lett így a benyomása.

-Tudod-kezdtem bele némi csend után-sokat gondolkoztam, hogy kihez jöjjek.

-Megtiszteltetve érzem magam-kócolta össze a hajam, amin halványan elmosolyodtam.

Hirtelen megöleltem és szorosan hozzá bújtam. Simogatva a hajam hallkan nyugtatott. Jungkook nagyon türelmes fiú. Helyén van az esze és tudja minek mikor van itt az ideje. Mint ahogyan valószínűleg azt is tudta, hogy hozzá fogok jönni. Ő nem eröltette, egyszerűen várt és hagyta, hogy magamtól nyíljak meg. És ez így is lett. Néha szipogva, néha nevetve, de elmondtam hogy mi bánt. Amúgy is nagyon szoros lett a barátságunk amióta megismertük egymást, de szerintem ez most csak erősített rajta. Szóval így telt az éjszakám. Végül Jungkook mellett aludtam el, miután mindent jól átbeszéltünk.

Azthiszem, ilyen egy igazi nagyon jó barát. Viszont holnap mindenképp beszélek Taeval. A maknae tanácsára. Talán ő jobban ismeri hiszen elképesztően nagy haverok. Legjobb barátok. Szóval szerinte csak az indulatok váltották ki belőle, hogy ilyet mondott és ezer százalék, hogy a bocsánatkérése őszinte volt. Még soha nem hajtott ennyit egy lányért és nagyon félt. Meglátjuk V mit mond holnap.

Reggel nagy kiabálásra keltem fel. Jungkook még mellettem aludt.

-Jimin!-ordított V-Hova tűnt Lilla!? Te keltél fel legkorábban.

Nem telt el tíz másodperc, amikor valaki berontott a szobába. Nyűgösen néztem az ajtó irányába.

-Ti! Ti meg mit csináltok?!-sápadt le Tae.

Közben a maknae is magához tért.

-Hyung-kezdte összeszedni magát-Lilla este jött át beszélgetni. Nyugi van.

Felváltva nézett rám hol a barátjára. Szerintem próbálta mérlegelni a helyzetet. Végül egy nagy sóhaj kíséretében kiment. Egy ideig csak némán ültem, majd átszaladtam hogy átvegyem a tegnapi ruhám egy gyors zuhany után. Amikor kiléptem a szobából nyíló fürdőből az ágyon Tae ücsörgött. Érkezésemre felkapta eddig búsan lógó fejét. Tekintetével lassan követte minden mozdultomat. Leültem mellé és nagyot sóhajtottam, majd V felemelte a kezét.

-Hallgas meg, mielőtt bármit mondasz.

-Rendben-bólintottam.

-Nem tudom mennyit hallottál-nézett mélyen a szemembe-de azt tudnod kell hogy nagyon szeretlek. És soha nem állna szándékomban megbántani. A szüleim tényleg eröltetni kezdték a házasságot..., de nem tudtam, hogy ilyen jól fogok belőle kijönni. Soha nem gondoltam volna ezt. Ezt... ami velünk történt. Amikor elősször megláttalak beléd szerettem. Magyarázhatatlan vonzalom volt, amiből egyre többet akartam. És most itt ülsz mellettem, mint a menyasszonyom. És ezért nagyon hálás vagyok.

Miután úgy éreztem abba hagyta átvettem a szót:

-Tae... én is szeretlek. Csak nem bírom ezt a nagy felhajtást... főleg nem egyedül-fogtam meg a kezét, majd hozzá bújtam.

-Közös terv volt, közös út van és közös cél lesz-csókólt meg lágyan-Van egy hírem.

-Mi az? Jó?-kicsit megriadtam. Mi lesz ha rossz hírt mond? Mi van ha mégsem tud elvenni? És ha...

-Kész van már az egész merényleti terved?-nevetett V.

-Nem. Még várj egy kicsit, a vége még hiányzik-kuncogtam bele a pulcsijába.

-Augusztus 4.

-Mi? Mi lesz akkor?-néztem fel éjsötét szemeibe, amikbe most újra meg újra elvesztem.

-Az esküvőnk-mosolygott rám.

-Hű... de hát addig már csak egy hét van!

-Bizony! Szóval ma szépen elmentek Jungkookkal és RapMonnal ruhát nézni. Este pedig elmegyünk kifizetni a vacsorát amit megrendelünk.

-Te ennyi mindent elintéztél?-gondoltam végig. Hiszen mikor?

-Meglepinek szántam. De itt az ideje beavatni. Na gyere. Dolgunk van-húzott fel engem is.

Leszaladtam a lépcsőn ahol tényleg NamJoon és Jungkook állt. Felkaptam a kabátom és a cipőm majd kimentünk a ránk váró kocsihoz.

-Egy olyan ruhaüzletbe megyünk ahol előre elintéztük hogy most csak mi legyünk-nyugtatott RapMon.

-Oki. Köszi hogy eljöttök velem-fújtam ki a tüdőmet nyomó levegőt.

-Nemigazán volt választásunk-nevetett a maknae -Taehyung keményen beosztott minket az esküvővel kapcsolatban.

Nagyon izgultam. Vajon milyen ruhák lesznek majd ott?

*Jungkook szemszöge*

Amikor odaértünk mi leültünk a leaderrel a hallban és vártunk amíg Lilla válogat a ruhák között.

-Remélem nem tart sokáig-dőlt hátra a fotelben RapMon.

-Jaj ne legyél már ilyen. Minden lánynak ez az egyik kedvenc rész az esküvőnél.-löktem meg a vállát.

Elővettem a telefonom és dobtam egy SMSt Vnek hogy megérkeztünk. Direkt az lelkünkre kötötte hogy mindenről tájékoztassuk. Ha jól tudom most épp ő Sugával és Jinnel ment el öltönyt meg nadrágot próbálni. J-Hope és Jimin a két kis érzékeny lelkű pedig elment megrendelni a virágot. Hát igen... keményen ki lettek osztva a feladatok. Vasárnap már esküvő. Kicsit én is izgulok. Én leszek Tae hyung tanúja. Gondolataimból egy fehér ruhás lány billenett ki. Lilla egy habos-babos ruhában állt meg előttünk és a padlót nézte.

-Milyen?-kérdezte félénken.

-Habos.-mondta NamJoon.

-Naaa-nevette el magát a lány.-Jól áll?

-Igen. Bár szerintem kicsit sok.-mértem végig a ruhát.

Ezzel megfordult és újra eltűnt a szemünk elől.
Így ment még legalább tíz ruhán keresztül. Mindegyikkel volt valami amit vagy én vagy RapMonster tett szóvá.
Nagyot nyújtóztam és ásítottam egyett. Már másfél órája itt vagyunk.

-Fiúk!-tapsolt kettőt.-Véleményt!

Mind a ketten felkaptuk a fejünket. Tátott szájjal néztem az előttem álló fehér csodás lányt. Hű.

-Ennyire rossz?-szomorodott el.

-Azt a jó büdös-eszmélt fel barátom.

-Eszméletlenül gyönyörű vagy benne!-mosolyogtam rá.

-Akkor azthiszem megvan-szusszant egyett.-Nekem is ez tetszik eddig a legjobban.

-Akkor miért nem ezzel kezdted?-háborodott fel RapMon.

-Mert ezt most vettem észre. Sorry-forgatta meg a szemeit.-Pillanat.

És újra eltűnt. Amíg ő öltözött én kifizettem a Taetől kapott pénzből a ruhát. Végre mehetünk haza.

*Taehyung szemszöge*

Miután Lilláék elindultak mi is elmentünk Jinnel és Sugával. Az inget, öltönyt, nadrágot és cipőt egy haromnegyed óra alatt elintéztük és tűztünk is haza.
Akkor már visszaértek Jiminék is. Remélem tényleg mindenre emlékeztek amit mondtam és szép virágcsokrot rendeltek.
Egy másfél óra múlva RapMonék is visszaért. Lilla boldogan a nyakamba ugrott és be sem állt a szája. Mögötte a két fiú nyúzottan kullogott be. Azthiszem ez nekik már elég volt.
A nap további része nekem és Lillának a vendégek összeszedéséből állt. Majd elküldtünk mindenkinek egy levelet. Este elindultunk megnézni a helyszínt és a kaját. Izgulok, hogy minden rendben menjen.

HI! Bocsánat a rengeteg kihagyás miatt, de telefontilalom volt. :( De! Itt az új rész. Remélem elnyerte a tetszéseteket. A történet kisebb átalakítason ment keresztül! Készüljetek fel! A következő az utolsó fejezet😍😊