Na ujra itt vagyok jötelek untatni titeket. Hol kezdhetnék bele annyi minden történt tegnap és rövidre kellene fognom, hogy még a suliba be tudjak jutni késés nélkül. Szóval arra még ugye emlékeztek, hogy szombanton ebéd és vacsorára meghívták a szüleim a Nagy családot és nem épp úgy sikerült mint ahogy azt tervezték na mindegy és mondtam nektek azt is, hogy fel kell hívnom Danit. Na igen ezt meg is tettem csak a beszélgetés sajnos nem úgy alakult mint ahogy terveztem. Nem értem min csodálkozom hisz én ilyen szerencsétlen voltam mindig is. Szóval felkeltem olyan 10 körül és minden csendes volt ami meglepő hisz ezek az álattok mindig üvöltöznek na mindegy. Mikor a drága hasam a tudtomra adta, hogy neki kaja kell lementem a konyhába, de ami ott fogadott az kész. Tudom mit láthatam a konyhánkban ami kivite a villanykörtémett...hát elmondom az egész családom szó szerint mindenki akkor Janiék és micsoda véletlen Ildikó na meg a barátaim Dani kivételével. Komolyan mi van itt gyöngyösön? Valamin nagyon ment a beszélgetés, de mikor megláttak mindenki elhalgatot és engem figyelt. Itt valami bűzlik nekem, de nem is kicsit ezt honnan tudom? Mert drága bátyám Dave vigyorogva ölelt állt kb. 10 percig ölelgetet arra várva, hogy viszonzom hát igen viszonoztam csak nem éppen kedvesen. Olyan erövel rugtam ágyékon, hogy még én is megéreztem, de neki jobban fájt az arcából ítélve, nem is foglalkoztam vele tovább inkább az asztal felé fordultam.

- Mi a lószar folyik itt? - kezdtem kiakadni.

- Kicsim tudod el kell mondanunk neked egy két dolgot. - kezte anyám.

- Ó drága kalács. - fogtam a fejem. - Ti velem? - mutattam magamra. - Ez a készátverés vagy mi? - röhögtem fel.

- Kislányom igen mi. - horkantott apám.

- Nicholas. - néztem apámra. - Engem akarsz hülyének nézni? - vontam fel a szemöldököm. - Tudod ezzel csak egy baj van még hozzá az, hogy nem kell egy beszélgetéshez egy hadsereg. - váltottám át komolyra.

- Te...Nicholasnak hívtál? - akadt ki apám.

- Na jó figyeljetek nem tudom mi van itt de összintén nem is érdeker mert ha mi beszélgetni akarunk abbol általában veszekedés van. Most pedig nem vagyok olyan idegi állapotban, hogy a hülyeségeiteket halgasam és felbaszatok agyilag. - vágtam oda. - Kivéve titeket fiúk na meg persze te Jani. - mosolyogtam rájuk. - Szóval most szépen oda megyek a hütöhöz veszek ki belöle kaját utána leülök az asztalhoz csöndben megeszem majd felmegyek felöltözni utána elmegyek motorozni és senki nem baszogat. - mondtam teljesen nyugodtan. - Remélem világos. - néztem körbe.

Mindenki bolintott, és képzeljétek addig békén is hagytak mig el nem kezdtem enni, de a legjobb akki elkezdett zaklatni az Karesz volt komolyan mondom eldobom az agyam.

- Is figyelj ez most tényleg fontos és meg kell beszélnünk mert egy két dologról nem tudsz. Szóval szépen kérlek halgasd meg a szüleidet mert ez nem vicc és minket is érint tudod mi tudtuk csak te nem és itt az ideje, hogy te is megtud. - magyaráz nekem.

- Karcsikám imádlak meg minden.. - mosolyogtam rá. - De ha nem fogod be a pofád most esküszöm agyon baszlak ezzel a tányéral. - morogtam rá.

- Is ez nem vicc. - háborodot fel. - Komolyan mondom te nem vagy normális. - kiabált már velem. - Mond miért olyan nehéz meghalgatnod a családod? Nem értem miért vagy ennyire önfejű, mi csak seggiteni akarunk mert szeretünk és nem akarjük, hogy... - kezdte de félbe szakitottam.

- Kusolj. - üvöltöttem el magam teli torokból. - Most mondom el utoljára. - néztem végig a jelenlévökön. - Nekem senki nem mondja meg mit csinálok a másik velem szembe se te sem más nem emeli meg a hangját mert nem türöm. Most pedig kurvára, de nyugodtan meg akarok kajálni és ha mégegyszer valaki hozzám pofázik rohadtul beverem a pofályát. - keltem ki magamból.

És nem foglyátok elhinni, de nem sikerült ezt össze hozni. Komolyan kezdem elvesziteni a türelmemet.

- Kislányom mond miért nem tudsz szépen beszélni az emberekel? Miért vagy ilyen? Miért nem tudsz normális kamasz lenni mint a többi hozzád hasonló lány? Miért nem keresel magadnak egy pasit aki szeret? Nem olyan nehéz hisz a húgodnak is ment pedig ő egy nagyon nehéz eset és emlékez csak vissza neked is volt már. Az meg nem lényeg, hogy mi nem szeretük így apád lefizette. Csak nem azt tette amit mondtuk neki mert nem csinálta meg veled azt de mindegy legalább kikerült a képöl és nem rondít a család hírnevén sem. - magyarázta anyám.

Teljesen lefagytam. Szóval nem azért csinálta ezt velem mert nem szeretet hanem mert anyámék lefízeték, nem hiszem el kihasználták, hogy nagy szüksége volt a pénzre. Tehát azt mondták neki, hogy erőszakoljon meg, de ő nem tette mert szeretett.

- Linda neked elment az eszed? - kiabált apám.

Nálam szerintem eddig tartott a normáliság olyan szinten elkeztem röhögni mint még soha.

- Ilyen nincs. - már olyan szinten nevettem, hogy a könyem is folyt. - Ti lefizetétek, hogy tegyen tönkre és erőszakoljon meg, hát kész. - fogtam a fejem.

- Kicsim jól vagy? - kérdezte anyám.

- Linda mond csak.. - hagytam abba a nevetés. - Te normális vagy? - néztem rá komoyan.

- Igen az vagyok. - húzta ki magát.

Na nekem itt eldurant az agyam.

- A büdös kurva anyádat vagy te normális bazdmeg. - vágtam a falhoz a széket. - Ezek után neked és neki is egy orvos kell mert ez nem normális. Úram isten ti betegek vagytok. Ez bűncselekménynek számit, mit gondoltatok mikor ezt mind kitaláltátok? - üvöltöttem. - Kihasználtátok, hogy az anyja beteg és kellet neki a pénz. Ezt nem hiszem el és én őt gyűlöltem pedig nem őt kellet volna. - sírtam el magam.

- Kicsim mi csak jót akartunk neked az a fiú nem hozzád való volt. - mondta apám. - Viszont el sem fogadták volna őt melleted mivel te..- magyarázta.

- Jót? Meg vagy zakanva? Na azt miért nem fogadták volna el kik ők akikről beszélsz mi? - üvöltöttem. - De tudjátok mit nem érdekel azt csináltok amit akartok mert én elmegyek ezek után egy percet sem akarok veletek lenni. Tönkre tettétek az életemet feltudjátok fogni? - sírtam. - Tönkre tettétek a lányotokat remélem tudjátok. - rohantam fel a szobámba.

Még szerencse, hogy csak nekem van kulcsom az ajtóhoz és bezártam mert fél perc múlva mindenki az ajtómon kiabált és dörömbőlt. Minden cucomat össze szedtem és kidobtam az ablakomon majd én is azon távoztam. beszaladtam a garázba és az utánfutot rákötöttem az autóra majd a motrot is feltoltam rá. Vissza rohantam a hátsó kertbe és a cucaimmat is bedobáltam a futora a másik felét pedig a csomagtartóba. Nem tudok most tisztán gondolkozni beinditottam a kocsit és amilyen gyorsan csak tudtam kihajtottam az udvarból, a tükörböl még láttam ahogy apám szalad utánnam majd sírva a térdére esik. Nem bírtam lefékeztem és kiszáltam a kocsiból, de nem mendtem oda. Apámnak sikerült felálnia és elindult felém, de én felemeltem a kezem.

- Kicsim kérlek. - nézet rám.

- Nem. - ráztam meg a fejem és kinyitottam ujra az ajtót. - Ez nem mehet így tovább sajnálom, ég veletek. - száltam be a kocsibba és végleg elhagytam a családi házat.

Fogalmam sincs hova mehetnék, talán Dani befogadna vagy nem is tudom. Inább felhívom.

- Szia Dani mizu?

~ Szia semmi. Amúgy beszéltél anyudékal?

- Igen és el is jöttem, de most végleg. De te honnan tudsz róla?

~ Is én mindenről tudok. Anyudék felhívtak, hogy most akarják neked elmondani a dolgokat arról, hogy ki vagy te és miért üldözték el mellőled a páród.

- Mivan? Ti erről mind tudtatok és simán a pofámba hazudtatok?

~ Is nyugodj meg gyere át és megmagyarázok neked mindent.

- Na persze nem kell nekem magyarázkodni. Tudtatok róla és szembrebenés nélkül a szemembe hazudtatok.

~ Is ne csinálj semmi hülyeségett gyere ide és beszéljük meg létszíves. Ha fontos vagyok neked akkor ide jössz most.

- Tudod mit kapjátok be mindanyian. - zokogtam fel. - Miért mindig engem kell basztatni? Nem kaptam elég fájdalmat már? Még mindig én vagyok a köcsög szar szemét láda csak nem értem miért? De inkább nem, megmondtam nem kell nekem magyarázkodni, értek mindent jó volt veled beszélni.

~ Is le ne ted ezt a rohadt telefon.

- Szia Dani. - nyomtam ki.

Miért mindig én? Nem akkarom ezt egy nyugodt életet akarok. Mindegy inkább keresek egy albérletet amig nem találok melot a suli melett majd utána veszek egy házat és majd egyedül elélek. Na igen ennyi történt tegnap ugye milyen jó? Most biztos kiváncsiak vagytok, hogy hol vagyok hát találtam egy albérletet havi 15 ezerért+rezsi egy szoba-konyha-fürdő és elöszöba van benne nem nagy, de most megteszi nem akarok rá sokat költeni. Szóval csak ennyi történt tegnap, de kicsit sem vagyok kiborulva ááá nem. Na mindegy most sietek majd még késöbb jelentkezem ha meg nem halok adig vagy le nem csuknak de ha az utolsó opció következik be majd mesélek nektek a börtön életről. Na jólvan lépek mert tényleg elkések császtok.