/Félix/

„- Ha nem akarod úgy végezni, akkor nem vered tovább! Részeg vagy, Félix! - mondta...”

Tomi. Olivért pedig Beni ütötte le.
- De elvette a csajom - fordultam felé akkora lendülettel, hogy elestem. Tomi és Beni felkapartak a földről, és támogatva indultunk el valahova.
- Nálam kialszod magad - sóhajtotta útközben Tomi.
- Egyszer megölöm azt a férget! Hogy merészelte elvenni a csajomat?! Én tiszt... - ekkor valaki egy ponton megbökött, és elsötétült a világ.

<másnap>

/Félix/

Reggel erős fejfájással ébredtem. Körbe néztem, hogy hol a francba vagyok. Nyöszörögve keltem ki, majd elestem.
- Jó reggelt, Félix - jött be a szobába egy bogyóval és egy pohár vízzel Tomi.
- Mi történt és, hogy kerültem ide? - kérdeztem a földön ülve.
- Tegnap kicsit sokat ittál.
- Csináltam valamit? - vettem be a gyógyszert.
- Hááát... Olivért megverted, megakartad ölni... Nem csináltál semmit.
- Megvertem? - vigyorogtam.
- Ja, aztán Beni mindkettőtöket kiütött.
- Hogy?
- Régen tanult valami cuccot amivel egy bizonyos pont érintésével kiüti a másik embert. Nem tudom, hogy mi az, de tegnap a szemtanúja lehettem annak.
- Aham. Olivért megvertem?
- IGEN!
- Jó, de kicsit halkabban! Szét megy a fejem!
- Pihenj vissza. Talán segít - indult ki a szobából. Visszamásztam az ágyba, és lassan lehunytam a szemeimet.

/Tami/

Épp a szobámban gitároztam amikor valaki nagy lendülettel szinte feltépte az ajtómat.
- Kivel randiztál?! - kérdezte Fanni.
- Olival, miért?
- Én azt hittem, hogy Félixszel!
- Miért randiztam volna vele? Oli szerint a szüleink vetélytársak így mi is azok vagyunk.
- De ti jártatok!
- Nekem ezt honnan kéne tudnom?! Alig emlékszek valamire!
- Miattad Félix tegnap berúgott!
- És ez miért az én hibám?! Tehetek róla?? Nem!
- Pedig nagyon is tehetsz róla! Ő szeretett és még mindig szeret téged! Tudod mennyire megviselte amikor egy rajongód posztoltja, hogy te és Olivér jártok?! Képes volt le inni magát a sárga földig!
- Akkor legalább beszélt volna velem!
- Ő próbált, de te Olivér miatt leráztad! Nem való hozzád, Olivér! Befolyásol!
- Ez nem igaz! - pattantam fel az ágyamról.
- Még véded is!
- Mert a barátom!
- Szereted is?! - kérdezte Fanni. Hezitáltam a válasszal.
- Igen - mondtam végül.
- Akkor rögtön rávágtad volna, hogy igen, de hezitáltál! Nem is szereted!
- De!
- Tudod mit?!
- Mit?!
- Elmegyek! És többé ne keress! - ment ki a szobámból. Az ajtót erősen becsapta maga után. Leültem az ágyra. Elvesztettem az egyetlen barátomat. A legjobb barátnőmet vesztettem most el. Éreztem, hogy lassan legördül az arcomon egy könnycsepp, majd a többi követi. Zokogva fúrtam a fejem a párnámba.