YERI:

Sok mindenre számitotam de arra az egyre nem hogy Yeosang szerelmet vall nekem. Teljes őszinteségel állt elém és tisztelem hogy bátorságot meritet és igy elém tudot állni hogy vallomást tegyen, én nem letem volna képes ilyen nyugodtságal szerelmet vallani valakinek. De most jön az a része hogy "DE" de akármennyire is vonzodok yeosanghoz, akármilyen érzeseket is táplálok iránta. Nekünk ez nem adathat meg. Barátok vagyunk, és jobb ha azok is maradunk, a szerelem csak közénk állna. Mi értelme lenne összejönni vele ha egy komolyabb veszekedés akár örökre szét szakithat mindket? Csak szendvednénk, a szerelemben több rossz jut mind jó.

Azon az estén jiuhoz szaladtam, nem volt más ötletem hogy hová is mehetnék csak egyetlen barátnőm. Egész uton csak sírtam mert épp ettől féltem. Mindent elmondtam jiunak aki meg sem lepődöt rajta, túlságosan nyilván való volt mit érez csak ő maga sem tudta pontosan hogy ez szimpla baráti szeretet vagy annál azért sokal több. Felajánlota hogy lakhatok nála amég nem tisztázuk yeosangal a dolgokat amiért nagyon hálás voltam neki. Két napig ki sem tetem a lábbamat a lakásából, nem ettem semmit csak gondolkodtam és már ott tartotam hogy levetem magamat egy hidról de a legjobb megoldas akkor is az ha kerülöm őt. Talán mindkettönknek az lesz a legjobb ha egymastól távol maradunk. Nem a legjobb megoldás de nem birnék yeosang szemébe nézni és azt mondani nem szeretem hazugság lenne. De egy kegyes hazugság. Azt mondják ha valakik mar túlsagosan is jól ismerik egymást azok egy idő után egymásra unak. Velünk is ez történe amit nem akarok. Ezek melett sokan mondtát hogy egy kapcsolat baratságal kezdödik de nekünk csak a baratsag maradt. Nem akarom hogy rám unjon hiszen egy kapcsolatba bármi megtörténhet.

-Össze vesztél yeosangal? Olyan mintha kerülnéd-kérdezet hirtelen rá a meletem lepkedő jongho

-Annyit mondhatok jobb ha kerülöm-álltam meg és döltem a sulis szekrényeket sóhajtva egyet.

-Hirtelen milyen titogzatos let valaki-nevetet fel de sajnos én nem tudtam nevetni de még mosolyogni se. Neki is feltünk.-Nincs kedved eljönni velem valahová?

-Szivesen elmenék veled valahová, de Ni-KI már elhivot valahová. De ha akarsz jöhetsz te is-állkapcsa megfeszült majd behunyva egy pillanatra szemeit nyitota ki azokat majd egy fura mosolyal az arcán rá bolintot-Akkor ma a karaoké bárban-ezel egy ölelesbe vontam amit nem röstekt viszonozni és karjai szorosabban öleltek magához ezek teljesen egybeolvadt testünk, fejét nyakhajlatomba furta ezért a kifujt levegője a nyakamba ment. Egy fokal jobb kedvel indultam el a meza felé Ni-Ki után kutatva hogy elmondjam neki hogy jongho is jön velünk, akkor jöt ki az ebédlőböl mikor én mentem volna be ahogy meglátot azonal széles mosolyra huzodtak ajkai.

-Yeri-ah-mondta ki nevemet-Jöttél ebédelni? Elkisérjelek?-kérdezte kedvesen mosolyogva

-Valójaban beszélni akartam veled-valodtam be ő meg kiváncsian várta mit szeretnék mondani-Tudom elhivtál ma és nem is lemondani akarom, mert tudom hogy csak felakarsz viditani de nem monthatam nemet jonghonak sem. Ezért remélem nem okoz gondot neked ha ő is velünk jön-magyarazkodtam. Hamis mosoly mögé rejtete mennyire is nem örül ennek de megrazta a fejét jelezve nem probléma.

-A barátod, miért zavarna a jelenléte?-kérdezet vissza megfogva a kezemet, felsóhajtotam

-Legalább ne hazudj, nem tüntél túl őszintének-zavartam elnézet rólam majd vissza vezete tekintetét rám

-Tudod hogy nem az hogy zavar, csak kettesbe akartam lenni veled. De ha akarod hogy jöjön nem akadályozok meg semmit.-mosolygot rám majd közelebb hajolva az arcomhoz nyomot egy puszit az arcom jobb oldalára. Meglepődve néztem szemeibe amik furcsán csillogtak.

-Ni-Ki annyira nem birom-fakadtam ki-Olyan rossz ember vagyok másnak okozok fájdalmat cska hogy nekem jó legyen. Yeosang nem tehet erről én meg is elrohantam és két napja rá sme nézet. Egy ilyen lány senkinek se..........-folytatam volna az önmarcangolásomat ha Ni-Ki nem halgatat el azal hogy ajkaimra hajolt az arcomra csúsztatva tenyerét. Kikerekedtek szemeim és nem tudtam hogy regáljak erre. Mosolyogva elhajolt majd kisepert egy kosza hajtincset a szememből.

-Ne beszélj marhasagokat-kacsintot majd kikerükve indult el a folyosón sokos énemet ott hagyva a mint egy fadsrabot az ut testen. Ajkaimra tetem kezemet amit pár perce még ni-ki ajkai birtokoltak képtelenség hogy ez nem álom let volna. Mindem olyan gyorsan történt hogy regalni sem volt időm rá.

YEOSANG:

Probáltam mosolyogni mikor megláttam Yerit az ebédlő elött Ni-Kivel csókolozni de nem ment. A boldogsága fontosabb a sajatjánál és ezek szerint Ni-Ki vel boldogabb. Legalább meg mondthata volna hogy nem érez ugy mint én, nem hogy jiuhoz menekül és ket napig se az iskolaban nem láttam se az utcán. Aztán mikor vissza jön levegőnek néz és mindegyik baratomal beszél csak velem nem. Mi ez ha nem gyerekes viselkedés? Elbújik az elől ami egyszer ugy is bekövetkezik. Ha meglátot a folyoson hatat forditva indult el vissza fele. Ha üueneteimre és a hívásamra sem valaszolt. Kijelentehetem hogy mindent elrontotam a vallomasomal.

San:

Tejesen ledöbbentem mikor meglattam yerit azal a japán faszival csókolozni, wooyoungak szinte egyszere néztünk jonghora aki ókölbe szoritot kezekel hunyta be szemeit majd forditot hatat elinduklva a másik iranyba. Tudtam hogy neki is tetszik a lány meg sem mondot semmit. Egy aranyos mosoly vagy egy ölelesel is megelégedet ami nsgy szó mert ha én a helyebe lennék szelyel kürtölném hogy márpedig le lehet szállni erről a csajról mert ugy is az enyém lesz. Yeosang hamis mosolya is eltünt ahogy meglátta őket vissza folytot könnyekel foritot hatat majd indult el ugyanarra mint jongho.

-Mondtam hogy nem lesz ez igy jó-sohajtota wooyoung majd kezemet megragadva futotunk jongho és yeosang után